Budapest, 2004. (27. évfolyam)

0. szám január - Budapest az ikerfőváros - Jalsovszky Katalin és Tomsics Emőke képes kalaúza az 1860-1890 közötti Budapestről

BUDAPEST FLMFLFL) 36 Budapest az ikerfőváros Jalsovszky Katalin és Tomsics Emőke képes kalaúza az 1860-1890 közötti Budapestről • „Nem leszünk ezentúl sem budaiak, sem pestiek, hanem leszünk ezentúl budapestiek"- írta 1872-ben a Vasárnapi Újságban Porzó, azaz Agai Adolf, a népszerű publicista. Az 1872. évi XXXVI. tc. jogilag is szentesítette a Duna két partján elterülő városok, Pest, Buda és Óbuda frigyét, lehetőséget teremtve egy modern, európai nagyváros kialakulására. A jegygyűrű, a Lánchíd már régóta állt, de a Duna még inkább elválasztotta, mint összekötötte a főváros két felét. Az urbanizáció különböző szintjein szimbólumává vált. Olyan meghatározó jelentőségű útvonalak építése kezdődött meg, mint a Nagykörút és az Andrássy út, mely teljes hosszában el is készült. A lóvasút vonalai behálózták a várost, és 1887-ben elindult a próbavillamos. A kötet ennek a hatalmas erőfeszítésnek a fényképes dokumentumait sorakoztatja fel. Ismeretlen ismerősként csodálkozhatunk rá a város különböző pontjaira. A Dunán a Margit sziget déli csúcsánál még külön áll a Budai kis sziget, a Várban az egyszerű, barokk-kori királyi palota kupola nélkül tekint le a városra, a Mátyás-templom szegényes, gúlatetős toronnyal magasodik a régi Halászbástya ódon, vaskos falai felett, az Ördögárok fedetlenül kanyarog a Rácváros falusias házacskái között. Apró torony díszíti az evangélikus templomot a Deák téren, a Két Pisztoly fogadó rozzant viskója düledezik a nemzeti Múzeum pompás épülete mellett, földszintes bódésor nyúlik el a mai Vörösmarty tér közepén, és Lendvay Márton szobrával előttünk áll a régi Nemzeti Színház a Kerepesi úton. Bemutatkozik a budapesti polgár is. Ismert és ismeretlen emberek fotográfiáin nyomon követhetjük az öltözködési szokások változásait az álló városok összecsiszolódása volt e korszak fő feladata. Nem véletlen, hogy a hetvenes évek végére talán a legjelentősebb változás a város arculatán a dunai panoráma átalakulása. A sáros folyópart helyén, ahol még az 1860-as évek közepén is lóval vontatták az uszályokat, kőrakpart épült csinos kikötőépületekkel. A Margithíd fölépülésével, az elegáns korzók kialakításával a nagy folyó a Pest-Budából Budapestté váló ikerfőváros A budai királyi palota és a Víziváros déli része. 1866. január Piac a Széna téren. I860 körül Deák tér. 1873 körül