Budapest, 2004. (27. évfolyam)
7. szám szeptember - Varga Dóra: Ludovikától Wallenbergig
7 SZEPTEMBER G QTH FÍ BUDAPEST Ludovikától Wallenbergig • Budapest - és talán nem túlzás, az ország - legszebb iskolaépületeként nyitotta meg újra kapuit szeptemberben az időközben Raoul Wallenberg nevét is fölvett Humán Szakképző Iskola és Gimnázium a Ludovika téren. A Ludovika épülete felépítésétől kezdve számos iskolának adott és ad ma is otthont. A Magyar Hadi Akadémia felállításáról már 1808-ban törvény született. Az intézet javára /. Ferenc osztrák császár és magyar király felesége, Mária Ludovika 50 ezer forint koronázási ajándékot ajánlott föl - a magyar nemzet hálából a királynőről nevezte el az iskolát. A katonai akadémiát kezdetben a váci Teréziánumban akarták megnyitni, végül mégis az Orczy kertre esett a választás, József nádor a kor legnagyobb építészére, Pollack Mihályra, bízta a tervezési munkálatokat. Pest 19. századi építészeti remekművének alapkövét 1830. június 28-án József nádor tette le. Az egyszerűsége ellenére is elegáns ünnepélyességet árasztó főépület és a kert egy része 1836-ra készült el. Tiszteket a Béccsel fokozatosan romló viszony miatt mégsem képeztek, 1849-ben viszont a szabadságharc alatt rövid időre megnyílt a Magyar Hadi Főtanoda. A tisztképzés 1872-ben végül megindulhatott a Ludovika Katonai Akadémián. Ebben az évben kezdték el építeni az úgynevezett szárnyépületet is, amely 1886-ra készült el, és amelyben ma a Humán Középiskola működik. A második világháború után, 1945-től Honvéd Kossuth Akadémia Katonai Tiszthelyettes és Tisztképző Főiskola néven működött tovább az intézmény. A szárnyépületbe 1949-től a Kossuth Tüzértiszti Iskola került. A katonai iskolát 1957 februárjában bezárták, az épületet átadták a civil oktatásnak. Innentől kezdve az iskola története szerteágazik - hogy jó fél évszázaddal később ismét összefonódjon. Az Állami Bem József Gimnázium 1955-ben alakult meg a Bezerédi utcában. Az iskola 1960-ban költözött át az akkoriban Kun Béla nevét viselő téren álló épületbe. Később az iskola nevéhez hozzátoldották az Ipari Szakképző Iskola nevet is, és ennek megfelelően változott az oktatási kínálat is. Az ipari képzést 1972-ben fölváltotta az óvónőképzés. A Bem József Óvónői Szakközépiskola 1994-ig működött itt, 1981-ben összevonták a Kossuth Zsuzsa Egészségügyi és Óvónői Szakközépiskolával. Az intézmény 1995-ben átalakult Budapesti Óvónői és Pedagógiai Szakközépiskolává. A Móra Ferenc Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola Altalános Leánygimnáziumként az 1956-57-es tanévben kezdte meg a működését a Szamuely utcában. Az 1970-ben felvett diákok már ápolónői és általános asszisztensi képzést kaptak. Az iskola 1972-ben szintén átkerült a Kun Béla téri szárnyépületbe, a második emeletre. 1991-ben már emelt szintű csecsemő és kisgyermek-gondozói képzés folyt, 1995-től érettségi utáni szakképzésként felnőtt ápolói, csecsemő- és kisgyermekgondozói, illetve ápolói szakok indultak. A Balassa János Egészségügyi Szakközépiskola, Szakiskola és Gimnázium a Szentkirályi utcában kezdte meg működését 1949-ben, bentlakásos ápolónőképző iskolaként. A gyermek és felnőtt szakápolói képzést nyújtó iskola 1964-ben vette föl Balassa János, a jeles magyar orvos nevét. A gazdasági változások, a tanulói létszám fokozatos csökkenése miatt 1999-ben a Móra Ferenc, a Budapesti Pedagógiai és a Balassa János szakközépiskolákat új, humán középiskolai centrummá vonták össze. A Ludovika téren immár Humán Szakközépiskola és Gimnázium néven működött tovább a három intézmény, 2004. szeptember l-jétől pedig fölvette a svéd diplomata, Raoul Wallenberg nevét. Az integrált iskola igazgatónője a Balassát 1979 óta vezető Dr. Papp Mária lett. Az elődiskolák bevált hagyományait figyelembe véve alakították ki az 1200 diákot oktató új intézmény saját képzési rendszerét. Négy tagozaton oktatási, szociális illetve egészségügyi szakközépiskolai illetve gimnáziumi osztályok indulnak. A szakmai képzés speciális, jól felszerelt -Szöveg: VARGA DÓRA Fotó: SEBESTYÉN LÁSZLÓ
