Budapest, 2004. (27. évfolyam)

6. szám augusztus - Küldjön egy képet!

37 AUGUSZTUS FLFLFLFFJ RIMAI'EST Küldjön egy képet! Fotópályázatot hirdetünk - amatőröknek Tóth Eszter Kata: VII., Rákóczi út 80. Színes nagyításukat a szerkesztőség címére küldhetik el, ha elektronikus géppel dolgoznak, továbbítsák a felvételt a budapest@mail. tvnet.hu e-mail-címre. Témánk továbbra is: kert a gangon. Munkáikat szeptember 2-ig juttassák el hozzánk, feltüntetve a felvétel helyszínét. A képeket elbíráló zsűri tagjai: Faragó István, Gadányi György és Ráday Mihály. A legjobbnak ítélt alkotás szerzőjét 2004. évi BUDAPEST-előfizetéssel díjazzuk. A beérkezett képek köziil ezúttal Tóth Eszter Kata felvételét jutalmazzuk a BUDAPEST-tel. Következő számunkban a budavári Szent György tér hányattatásaival kapcsolatos véleményekből kívánunk összegyűjteni egy csokorra valót. Amennyiben véleményének az interneten is hangot adna, keresse fel a Budapest Anno fórumot: Index - Budapest Anno topik http://href.hu/x/ch Az ajánlott fórum címét weboldalunkon is megtalálja: http://budapest.neuropolis.hu/ dig illeszkedő stílusban kell felépíteni. Igaz, még egyszerűbb lett volna, ha nem hagyják lerohadni a tradicionális épületegyüttest azzal, hogy minél rosszabb, annál jobb, nem fognak annyian sírni a pusztulásuk miatt. A Városvédők húsz éve kiadott Belső-Erzsébetváros kötetében már úgy írtak a Holló utca 11-ről, hogy nagyon rossz állapotban van, de még meg lehetne menteni!!! Boszorka: Ha visszamegyünk Ádám és Évához, az egész az államosítással kezdődött. Ennél nagyobb bűn már csak a lakások eladása volt a szerencsétlen és pénztelen lakóknak. Tudom, én egy ronda kapitalista szemléletet képviselek, de ha a lakásokat nem adják el, hanem rendes bért szedtek volna érte, akkor lassanként és következetesen fel lehetett volna újítani a házakat. Persze nem lett volna népszerű az a kormány, amelyik bevezeti a piackonform lakbéreket. A másik változat, hogy befektetőknek kellett volna eladni, bontási tilalom mellett, de lakbérstop nélkül. Szintén igen népszerűtlen dolog lett volna, de egyszer valakinek le kellett volna nyelni a békát. Goldman Emma: Ehelyett viszont lakókkal és bontási határozattal együtt adták el a befektetőknek a házakat. A Holló 11. például - gondolom -előbb adódott el lakóstul, aztán született meg a bontási határozat. :-( A lakók persze addigra „hozzáromlottak" a házakhoz, a legtöbbjük torkán bármit le lehetett tuszkolni. Nem véletlen, hogy a Gozsdu udvarban Gy. P. és a legendás fogorvos állt ellen a legtovább - ők tudták, hogyan lehet érdeket érvényesíteni. Ami meg a házakat illeti: a végromlás sürgetésének kifinomult technikái vannak. Eleinte nem javítjuk meg az ereszcsatornát, aztán kicsit odébb lökögetjük a cserepeket, betörjük az ablakokat, és nahát, hát nem átázik és beszakad a födém?! Hogy mik vannak... lord: Mindig akad olyan, aki viszont pont az apró ablakosban akar lakni. Nemrég jártam Leuven városában, ahol két gyönyörű példája is van a „felújítva megőrizni" gyakorlatának. Az egyik az úgynevezett Begijnhof, ahol 15-16-17. századi téglaházak, girbegurba utcácskák, belső kertek, saját kutak, kanyargó folyócska mutat igen hangulatos képet. No ezt a közel nyolcvan épületet megvette (szerezte? kapta?) a helyi egyetem és kollégiumot alakított ki benne, vagyis kis lakásokat. A házak bizony elég régiek, meredek a lépcsőjük, biztosan nyikorog is, talán dohos a földszint, de csöndes és hangulatos. Amennyire tudom: kiváltság ott lakni, és a diákok ölik egymást rendesen, hogy oda kerüljenek, és ne a modern koleszbe. A másik projekt - baromi büszkék rá a helyiek - egy gusztustalanul lepusztult városrész rekonstrukciója komoly közösségi összefogással. Itt régen kézművesek laktak, az iparosítás miatt később gyári munkások vették át a helyüket, mostanra teljesen elszlömösödött, és rohad szét. Vagyis csak rohadt - mert gyönyörűen felújították, sétálóutcái lettek és kávézói, felkapott és drága negyed vált belőle. Az más kérdés, hogy a kényszerből ott lakók sorsa mi lett, hova paterolták el őket az útból. Ugye. Goldman Emma: Pedig, ugye, le is bonthatták volna az egészet...