Budapest, 2004. (27. évfolyam)

0. szám január - Serfőző Melinda: Új otthon a dzsessznek

29 MAM? BI'DAPEST letileg pazar ötlet volt, mert egy forgatás árából dupla bevételt lehet produkálni. Végül is ilyen a Mátrix is, már javában megjelent a második rész DVD-n, mielőtt a rajongókat igencsak elkeserítő befejező epizód a mozikba került volna. A Kill Bill egyébként három mondatban összefoglalható bosszútörténet. A Fekete Mamba (Ilma Thurman, Tarantino Marlene Dietrichje) nevű bérgyilkosnő ki akar szállni a businessből. De amikor, terhesen, éppen kimondaná a boldogító igent, egykori kollégái - élükön Billel - lemészárolják a násznépet. Mamba túléli az attakot. Visszatér a kómából, és attól fogva csak a vendettára tud gondolni. • A látványosan szabadon hagyott fagerendákra fellógatott függőágyak, tarka huzatú, hívogató matracok, a látogatók kedve szerint elrendezhető székek - mindez nem éppen egy hagyományos koncertterem benyomását kelti a látogatóban. A füstös kocsmákkal ellentétes az „Elnézést kérünk, de szigorúan nemdohányzó helyiség" felirat is. A Mountex ház harmadik emeletén (Váci út 19.) nemrég megnyílt Jazz-Hajszálvékony történet, annál több modoros beállítás, lassítás és néha szinte tűrhetetlenül hosszú snittek. A bevételi adatok alapján úgy tűnik, bejönnek a számítások. A Kill Bill a tengerentúlon nagy siker. Két és fél hét alatt mintegy 55 millió dollárt hozott (igaz, ugyanennyi idő alatt a Texasi láncfűrészes gyilkos leporolt változata is 53 milliót jövedelmezett). A tengerentúli kritikusok sem mertek ellene szólni, hosszú oldalakon át fejtegetik, hogy mitől jó a Kill Bill. Tipikus kultúrsznobizmus. A Kill Bill attól mozi, hogy alkotója ennyi silány elemet működő eleggyé tud formálni. Na, ezt a tehetséget tiszteljük. • Otthon mégis valódi, otthonos koncertterem, amely csütörtök esténként jazzklubként működik. Kovács Miklós szervezőnek meggyőződése, hogy otthont teremtettek az ilyenfajta muzsikának. Az ötlet Eichinger Tibor jazz-zenészé, aki egyben a jazzestek szerkesztője is. Mindketten úgy gondolták, a városban alig van olyan hely, ahol hétről hétre összejöhetne az igényes közönség, s koncertszerű körülmények között hallgathatná a zenét - vagyis nem úgy, hogy közben sistereg a kávéfőzőgép, csörögnek az evőeszközök, és emberek tucatjai igyekeznek túlharsogni a produkciót. A JazzOtthon épületében is (egy emelettel lejjebb) működik korcsma, de a teremben a zenéé a főszerep. Az első hetekben itt volt például a Brezó Quartett, a Jazzpression, a Gadó-Eichinger duó, a Kovács Linda kvartett, a Kardos négyes, a Nigun, a Váczi Dániel trió. A koncepció tulajdonképpen egyszerű: már rutinos, de nem nagy, „befutott" formációk lépnek fel, többnyire saját szerzeményeket játszanak, és zenéjüknek szerves része az improvizáció. Nincs szigorú műfaji megkötés, a jazzen belül bármilyen irányzatot követhetnek, legyen az klasszikus, klezmerrel fűszerezett vagy éppen a rock felé hajló. A klub azt is ambicionálja, hogy idővel kéthárom együttes rendszeres koncerthelyszíne lehessen. Kovács Miklós nem csak csütörtökben gondolkozik. A hét többi napjára irodalmi felolvasóesteket, klubdélutánokat, kiállításokat performanceelőadásokat terveznek. A hely adottságai ilyen programoknak is megfelelnek, és úgy tapasztalja, volna ilyesmire igény a városban. Hiszen például nem egyszerű helyszínt találni a manapság egyre divatosabb performance-oknak, happeningeknek sem — hetente egy estén azok is otthonra találnának itt. • Tátrai Tibor és Szűcs Antal Gábor, a két gitárvirtuóz lép színpadra november 19-én, szerdán a Cotton Clubban (VI., Jókai utca 26.) A latint játszó kettős minden második szerdán itt koncertezik. Akusztikus gitáron saját szerzeményeit szólaltatja meg, a publikum Latin és Latin Latin című albumai anyagát hallhatja a fellépéseken. A mára az egyik legkeresettebb duóvá vált formáció stílusa leginkább John McLaughlin, AI Di Meola és Paco De Lucia muzsikájához hasonlítható. / Uj otthon a dzsessznek