Budapest, 2004. (27. évfolyam)

5. szám július - Vargha Mihály: Sárkányföld lenne?

BUDAPEST GFLFLFLFF TÚL. I U S 10 kormányzati közigazgatási központ jöjjön létre, méltónak nevezve azt a döntést, hogy a hely megőrzi kulturális központ jellegét, s egyúttal jelentse a magyar államiság egyfajta szimbólumát. A Honvéd Főparancsnokság épületének majdani funkciójáról párbeszédet kezdeményeznek, biztos azonban, hogy az épület kulturális szerepet fog betölteni, s az elképzelés szerint ennek része lesz a magyar államiság történelméről, a magyar kultúra európai kapcsolatrendszeréről szóló kiállítás. Ősszel elkezdődik a Szent György tér beépítetlen területeinek rendbehozatala is - ez utóbbi állami reprezentációs célokat szolgál majd. Hosszabb távon a polgári negyedet is felújítják. A felújítást három ütemben végzik: az első szakasz 2004-től 2006-ig, a második 2010-ig, az utolsó 2012-ig tart. A Mátyás-templom műemléki rekonstrukciója a katolikus egyházzal folytatott tárgyalások nyomán, 2004. október l-jén indul meg. Az első ütemben, novemberi kezdéssel felújítják a „régi Országgyűlés" épületét, az Országház utca 30. szám alatti MTA-rendezvénytermeket, ahol főképp zenei eseményeket tartanak a jövőben. Megkezdődnek a tárgyalások a volt József-kaszárnya (Táncsics Mihály utca 9.) újbóli megnyitásáról is; ott raboskodott egykor Kossuth Lajos, Batthyány Lajos, valamint Táncsics Mihály. A Szentháromság téren (a már említett volt Pénzügyminisztériumban) a Magyar Kultúra Házát fogják létrehozni - nyilatkozott Hiller István, a nemzeti kulturális örökség minisztere, egyszemélyben a koordinálásra létrehozott operatív bizottság vezetője - hozzátéve, hogy az intézmény a magyar kreativitást, szellemi teljesítményt bemutató kiállításoknak és rendezvényeknek ad majd otthont. A program szerint a várkertet is helyreállítják, ami együtt jár a még feltáratlan maradványok megismerésével és régészeti ásatásokkal. A 2012-ben lezáruló harmadik szakaszra az áthúzódó építkezések befejezését tervezik. 2004-re nyolcszázmillió forintot már elkülönítettek a kulturális minisztérium költségvetésében az első szakasz anyagi fedezeteként. A három ütem egészének pénzügyi feltérképezése ezután következik. Az operatív bizottság társelnöke Glatz Ferenc, aki úgy nyilatkozott, hogy a bizottság július 16-án vagy 17-én, éppen e lapszám megjelenésekor értelmiségi vitát nyit az épületek funkciójáról. Glatz tájékoztatása szerint a kormány azt kérte, hogy a testület szeptember végére, október elejére már részletes tervet terjesszen elé. így vázlatosan e tervek nem rosszak, s ha megvalósításuk együtt jár majd a hely szellemének érzékeny kibontásával és érvényesítésével, megfelelő szakmai gondossággal, akkor igazán örvendezésre adhatnak okot. Persze kérdések azonnal fölmerülnek: - Garantálható-e, hogy a fontos építészeti, kertészeti feladatokra pályázatokat fognak kiírni? - A jól előkészített, megfelelően lebonyolított pályázatokat követően lesznek-e főállású felelős építészek, akik végig is csinálhatják majd azt, amire kiválasztották őket? - Számíthatunk-e arra, hogy jelentősen több információt kap mind a szakmai, mind a szélesebb közönség arról, hogy miképpen állnak a tervezések és más munkálatok? - Lesz-e például egy folyamatosan karbantartott szép makett - és egy ma már nélkülözhetetlen honlap -, ami naprakészen bemutatja a Várat, és az oda tervezett összes kertet, házat? Ezek a kérdések a módszerre vonatkoznak, de bizonyára lényegesebb a tartalom és a forma: - A jó pályázatok - esetleg nemzetközi részvétellel - ugye biztosítják majd, Vigyázzmenet a semmibe