Budapest, 2004. (27. évfolyam)

3. szám május - Csordás Lajos: Vendégoldal - Egy romantikus vár a Bakonyban

27 M Á I I! S AFLFLFLFF B LI D A P E S T CSORDÁS LAJOS Vendégoldal o Egy romantikus vár a Bakonyban A várfalak belső síkján például felfe­dezhetők még a leszakadt födémek és a lépcsők a nyomai, így a szintek hitelesen helyreállíthatók. Megvan­nak, rekonstruálhatók az ablak- és ajtónyílások is. Zárt, fedett terek hoz­hatók létre odabenn, például múze­umi célra. A vár eredeti és különleges látványossága lesz a felső falszorostól a különálló toronyhoz vezető új fahíd. Az alsóvárban a rekonstruálható ba­rokk konyhát a tervek szerint egy ká­vézó egészíti majd ki, ahonnan csodás kilátás nyílik a Bakonyra. Eddig az állagvédelemmel és né­hány fal felmagasításával készültek el. A várba felvezető utat is visszamé­lyítették 17. századi szintjére. Az újjá­épített falszakaszok felrakása közép­kori technikával készült - nem hasz­náltak cementet, és az állvány tartó­gerendáit is ugyanúgy beleépítették a falba, mint a régiek. A közeli dudari bányából szállították hozzá a követ. Helyreállították továbbá az alsó vár­kaput. Mellette idén új fogadóépüle­tet emelnek maradvány pénzből. Itt tartanak most. A nagyobb munkákra pedig pályázatokon próbál pénzt nyer­ni a Kincstári Vagyoni Igazgatóság. A belépőjegyekből bizony igencsak so­kára jönne össze a befejezéshez hi­ányzó négyszázmillió. • ményben. A helyreállítás turisztikai hasznosítás céljából a Széchenyi terv támogatásával gyorsult fel 2001-ben. Más várakéval: Füzérrel, Szigligettel, Csókakővel együtt. Külön program indult akkoriban a még megmenthető váraink három-négy éven belüli re­konstrukciójára. Elkészültek a tervek, s mára bejeződött a helyreállítás első üteme, de épp azok a munkafázisok maradtak megvalósítatlanok további támogatás híján, amelyek a hasznosí­táshoz kellenének. És ez nemcsak ez­zel a várral alakult így. Egy, a 18. századból származó met­szeten barokk kastélyként mutatko­zik a cseszneki, a felsőváron ároktető­vel. Valószínűleg ebben az állapotá­ban pusztította el az 1810-es földren­gés, majd néhány év múlva tovább rontotta falait egy tűzvész. Azóta nem építették újjá. Az utóbbi kétszáz év­ben festői romként koronázta a tájat, s ezen a külső látványon a mostani, P. Samu Viktória tervezte helyreállítás sem kívánt sokat változtatni. A festői sziluettet megtartandó értéknek te­kintette. Sok mindent visszaépítené­nek persze, ami kívülről nem látható. • Csesznek valamikor a tatárjárás után épült a Bakony sziklaormán Cseszneki Jakab uraságnak. Később a Csákoké, majd azok kegyvesztése után a kirá­lyé, végül 1392-ben a Garayaké lett. Ok építették ki mai méretében 1424-re. Címerük egykor a várkapu szem­öldökkövét díszítette, ez a faragott dísz ma a Nemzeti Múzeumban lát­ható. Az erősség a török időkben a magyar végvárrendszer részévé vált, kapitányait a király nevezte ki: tizen­öt lovas és ötven gyalogos alkotta az őrséget. Ellátásukról kezdetben 21 falu gondoskodott, de a 17. század vé­gére majd kétharmaduk elpusztult. A század közepén gazdát is cserélt a vár: az Esterházyak vették meg, akik ezután háromszáz évig a tulajdonosai maradtak. Utoljára a Rákóczi-szabad­ságharcban játszott szerepet a történe­lemben, amikor egy ideig élelmiszer-és hadianyagraktárnak használták a kurucok, s néhány osztrák tisztet is fogva tartottak itt. Ma állami tulajdon, kezelője a Kincstári Vagyoni Igazga­tóság, üzemeltetője Nagy Ferenc helyi „várkapitány". Az 1990-es évektől kezdődően élet­veszély-elhárítási, balesetvédelmi és állagvédelmi munkák folytak az épít-

Next

/
Oldalképek
Tartalom