Budapest, 2004. (27. évfolyam)
3. szám május - Lővei Pál: Régi műemlékes képeslapokról
25 MÁJUS 2 0Q4/3 BUDAPEST - A látogató szembe találja magát a Baumhorn Lipót tervezte, 1923-ban épült zsinagógával. Meddig működött? - A hatvanas évekig rendszeresen tartottak itt istentiszteletet, aztán már csak kivételes alkalmakkor. Utoljára valamikor a nyolcvanas években. Azóta pusztult. A maroknyi zsidó közösség a zsinagóga melletti, sarki házban alakított ki egy kisebb helyiséget a szertartásokhoz. Ezt az épületet most lebontottuk, de a sarkon, a kifelé dőlő traktusban létrehoztunk egy imatermet, ahol továbbra is gyakorolhatják vallásukat a hívek. - A zsinagógában nemP - Ez nem volt cél, de megvan rá a lehetőség. A tóraszekrény egyébként Jeruzsálem felé tájolt, ezért épült a zsinagóga átlósan a téglalap alakú telken. Az udvar közepén hat oszlop mered az égre, ez a hatmillió zsidó áldozatot jelképezi. Jobbra fordulva az árkád alatt fekete üveglapok borítják a falat. A hatszázezer magyar áldozat neve lesz rájuk gravírozva, nyolc milliméteres betűkkel. Szándékoltan nem betűrendben. Aki olvassa őket, magát is látja tükröződni a fekete lapokon. Az alattuk levő padkán zsidó szokás szerint kavicsokat lehet elhelyezni az áldozatok emlékére. Ugyanitt gyertyákat gyújthatnak. Az emlékfal Zsótér László munkája. - A bejárattól balra, egy ferde iivegdoboz. - A föld alá helyezett kiállítótér lejárója. Én ezt az üveghasábot építészetileg a pokolra szállás előtti, nagy sóhajtásként értelmezem. Lent a fogadótérbe jutunk, a ruhatárak eltolható ajtói a vagonajtókra emlékeztethetnek. A falak feketék. A kiállítótér rámpaszerűen emelkedik. Szándékoltan akartuk így végigjáratni a nézővel az elhurcoltatás stációit. A kijárat felé hosszú, sikoltásszerű, szűk folyosón kell áthaladni, melynek végén már a felújított zsinagóga tóraszekrényére látni. - A sötét mélyből a pompás kék és arany templomtérbe emelkedünk. -Jelentős, ezerkétszáz fős gyülekezet számára épült valamikor a templom, óriási karzattal. A gyülekezetét vesztett templom a gyülekezés tere. Multikulturális térként értelmeztük újra, amely kívánság szerint helyet adhat történelemóráknak, konferenciáknak, hangversenyeknek. Időszaki kiállításoknak is megfelel, s, ahogy utaltam rá, alkalmassá tehető istentiszteletekre is. Sok-sok festékréteg alól kapartuk elő az eredeti díszítőfestést. A restaurátorok munkáját Szőke Balázs irányította. Fényképek alapján restauráltattuk a menórákat és a csillárokat. A Róth Miksa-iéXe. ólomüveg ablakok elemeinek tizenöt százalékát pótolni kellett. - Fel lehet menni a tetőkertbe is? - Fel, de iskolai osztályokat oda nem fognak felengedni. Maradjon meg csendes emlékkertnek, fűzfákkal és örökzöld felkiáltójelekkel. - Es lézerfénnyel. - Igen, itt világít a lézer örökmécses az égre, amelyet egy alkonykapcsoló hoz működésbe sötétedéskor. Emléket állít, és ki is jelöli az intézmény helyét. - Eddigi munkái között ezt hová helyezné érzelmileg, szakmailag? - A legmegrázóbb volt. 1 Régi műemlékes képeslapokról • A magyar műemlékvédelem történetének tudói számára is alig-alig ismertek a Műemlékek Országos Bizottságának budapesti témájú levelezőlapjai. A gyűjtők természetesen eddig is számon tartották az 1924 és 1928 között öt sorozatban megjelent összesen hatvan képeslapot, műemlékvédelmi szempontú feldolgozásuk és bemutatásuk azonban eddig elmaradt. A képeslapokhoz szükséges akvarellek elkészítésében annak idején elsősorban az Iparművészeti Iskola tanárai és hallgatói vettek részt; az elpusztult épületeket ábrázoló harmadik sorozathoz korábbi festményeket használtak fel. Az első sorozat lapjai főleg barokk lakóházakat és budai utcaképeket örökítenek meg, a másodikat a templomépítészetnek szentelték, míg a negyedik és ötödik vegyesen tartalmaz középületeket és városi palotákat. A levelezőlapokhoz készült akvarellek közül mintegy tucatnyi ma is a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal tervtárában található. Ezekből és a hatvan képeslapból 2004. június 1-én nyílik kiállítás a hivatal Táncsics Mihály utcai székházának pincegalériájában. A július 2-ig nyitva tartó bemutatóval kívánják köszönteni munkatársai a május 31-én nyugdíjba vonuló Granasztóiné dr. Györffy Katalin művészettörténészt, a hivatal tudományos főosztályának vezetőjét. • (L. P.) Weichinger Károly: A budai régi városháza a Szentháromság téren