Budapest, 2004. (27. évfolyam)

2. szám április - Farkas Tímea: Rákosszentmihály építésze, s Vica, aki ismerte az asszonyirtót

35 Ál'RI LIS MM? BUDAPEST Rákosszentmihály építésze s Vica, aki ismerte az asszonyirtót FARKAS TÍMEA • Vica kisasszony és Szabó József építész nem rokonok, nem is ismerték egymást. Legalábbis semmi sem árulkodik róla, hogy ismerték volna. Vica kisasszony Cinkotán, vagy ahogyan az ő kisasszonykorában írták: Czinkotán élt, Szabó József pedig két évvel azután, hogy Bács Vilma megszületett - év szerint 1895-ben - költözött ki Rákosszentmihályra. Az persze könnyen elképzelhető, hogy Vica kisasszony hallott a mesterről. Szabó ugyanis híres ember volt, legalábbis a Budapest mai XVI. kerületét alkotó egykori településeken. Megannyi villát, lakóházat és középületet tervezett és épített Rákosszentmihályon és a környékbeli falvakban. Csak saját magának például négy családi házat, azután egyet a gyógyszerésznek, egyet Kerner Emil kereskedőnek és még sok más helyi polgárnak. De ő tervezte és építette a ma kegyeleti áruházként működő rákosszentmihályi közvágóhidat, a településen az első községházát 1915-ben (ma iskolának használják), továbbá a mai nevelési tanácsadó, egykoron polgári leányiskola épületét, aztán az Arkay Aladár tervei nyomán megszülető református templomot, és ott volt a szentmihályi katolikusok és a mátyásföldiek templomának építésénél is. Szabó József építőmester tehát köztiszteletben álló szakférfiú volt Rákosszentmihályon, Cinkotán és Mátyásföldön. Munkásságát fia, ifj. Szabó József unokája, Szabó Tibor és dédunokái: Chikánné Sarodi Judit és Sarodi Tibor folytatták. Igaz, ők nem a XVI. kerületben tevékenykedtek, de miután tudomásukra jutott felmenőjük kivételes szerepe, felkeresték azokat a házakat, amelyeket Szabó József épített, s fény derült rá, mi mindent hagyott az utókorra. Jellegzetes díszítésű párkányok, kulcslyuk alakú bejárók emlékeztetik az erre járót: itt a mester dolgozott. Rákosszentmihályt és Cinkotát jóformán semmi sem választja el egymástól, a 19. század végén - tudjuk -egymástól független települések voltak. Vicának a romániai, közelebbről Bihar megyei Vércsorogon élő barátnője például úgy címezte a leveleket: Bács Vilmának a „Budapest melletti Cinkotára", s a címzett rendre meg is kapta a küldeményeket. Vica kisasszonynak, a néhai hivatali írnoknak látszólag unalmas élete volt, több mint negyven évet töltött nyugdíjban, még az útlevelében is az áll, hogy különös ismertetőjele nincs, de nem is nagyon történt vele semmi említésre méltó, hacsak azt nem vesszük, hogy ismerte Kiss Bélát, a hírhedt cinkotai aszszonyirtót, aki hét nőt gyilkolt meg, aztán hordóba zárta holttestüket házának udvarán, majd eltűnt az első világháborúban. Vica kisasszony gyűjtötte a csokoládés ezüstpapírokat, golyókat gyúrt Az Erzsébetligeti Színházban (XVI. ker., Hunyadvár utca 43., Corvin Művelődési Ház) látható Fényképalbum című kiállítás a viharos évszázadot megélt falusi úrinő, Vica kisasszony életén és a Szabó Jószef építész házairól készült fotókon keresztül mutatja be a 19. század végi, a 20. századi Cinkotát és Rákosszentmihályt. A tárlatot az Időutazók Társasága rendezte. A kiállítás április végig látogatható. Április 29-én 18 órakor a Sashalmi Könyvtárban (XVI. ker., Veres Péter út 53.) mutatják be a Kertvárosi Helytörténeti Füzetek 5. számát, amelyet a kiállítás fotóanyagából állítottak össze. belőlük, a golyókból pedig egy hatalmas, jó fél kilónyi „ezüst" gömböt formázott. Vica - mai szóhasználattal - laza öreglány volt, nem vette szigorúan az életet, mondták rá azt is, hogy mindenkinek mindent elnézett, csak éppen akkor nem mutatta ezt a szerencsés tulajdonságát, amikor férjhez kellett volna mennie. 1921 karácsonya lehetett, amikor a kérője, a békéscsabai Varatkó Pál, nem érkezett meg hozzá a szentestére, ahogy ígérte, csak három nappal később. Akkor már hiába. A leány úgy megharagudott, hogy 13 évi jegyességet megtagadva visszaadta a gyűrűt a vőlegényének. így történt, hogy Bács Vilma kisasszony maradt. Fs ha már neki nem lehetett esküvője, társasági ember lévén szinte minden környékbeli lakodalomba hivatalos volt, katolikusok, reformátusok, parasztok és úri házasulandók egyaránt hívták. Miként a néhai vőlegényétől kapott csokik papírjából gyömöszölt golyót, megőrizte az esküvői meghívókat, a rokonok és barátok leveleit, a fényképeket, az útlevelét. Vica kisasszony ugyanis nem tüzelt el, nem selejtezett ki egyetlen cetlit vagy fotót sem úgy, mint mások teszik - nem is marad aztán utánuk semmi. Hihetetlen gazdag hagyatéka Cinkota csaknem száz esztendejéről tanúskodik: Bács Vilma 97 évesen, 1990-ben hunyt el. •