Budapest, 1988. (26. évfolyam)

2. szám február - P. Szabó Ernő: Művek a megértéshez

Dimitrij Dimitrijevics Silinszkij: Kettős portré: Irene és Peter Ludwig vány is helyet kapott: 1983-ban Oberhau­senben nyílt meg az NDK-beli Ludwig­alapítvány s a keletnémet modern művé­szet múzeuma. Kortárs szovjet művekből összeállított kollekciót mutattak be Köln­ben és Aachenben 1982-ben, 1984-ben bolgár képanyag indult vándorútra. A Magyar Nemzeti Galéria tehát nem vállalt úttörő szerepet, amikor kapcsolat­ba került a Ludwig házaspárral. Az e­gyüttműködés azonban igen fontos szá­munkra, hiszen eredményeként egy, Bu­dapesten eddig hiányzó modern művésze­ti gyűjtemény — s egyben tudományos műhely — születhet. A gyűjtők és három budapesti múzeum — a Magyar Nemzeti Galéria, a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Iparművészeti Múzeum — megál­lapodása értelmében hamarosan létrejö­het a magyarországi Ludwig-alapítvány. Az intézmény gondolata egy évvel ezelőtt vetődött fel, s ahogyan dr. Bereczky Lo­ránd, a Magyar Nemzeti Galéria főigaz­gatója tájékoztatott, 1987 decemberében már az alapító okirat véglegesített terveze­tét küldhették ki az NSZK-ba. E tervezet szerint az alapítvány a magyar és az egye­temes művészet történetének kutatásával, publikálásával foglalkozna, de különös gonddal segítené a modern művészet ku­tatását, bemutatását a népek közötti kap­csolatok támogatása érdekében. A ma­gyar múzeumok hárommillió forinttal já­rulnának hozzá az alaptőkéhez, a Ludwig házaspár pedig százezer márkával, továb­bá évente ötvenezerrel támogatná a mun­kát. A galériában bemutatott művek öt évig maradnának Budapesten. r Óhatatlanul felmerül a kérdés a Magyar Nemzeti Galéria látoga­tóiban: Miért hiányoznak a leg­modernebb külföldi törekvések mellől az 1945 utáni magyar művészet alkotásai? Nos, az alapítvány ilyen állandó kiállítás létrehozására is lehetőséget adna, ha meg­felelő épület rendelkezésre állna. Helyszí­nül pedig a Sándor-palota kínálkozik. Hi­szen minden más hasznosítási módnál lo­gikusabb lenne, ha a Magyar Nemzeti Ga­lériával szomszédos épület egy nemzetkö­zi mércével mérve is jelentős modern gyűjtemény otthona lehetne. Ahogyan a főigazgató fogalmaz, az épület többfunk­ciós hasznosítása kínálná a megoldás le­hetőségét, azaz, a palota egy részét a felú­jítást finanszírozó társak használnák. Az alapítvány azonban e hosszú távon megvalósítható céltól függetlenül 1988-ban megkezdheti működését. Ha pedig így lesz, akkor Irene és Peter Ludwignak valóban nem kell feltételes módban fogal­maznia: „Kinyílt az a kapu, amely meg­nyitja a jövő egyre szorosabb kapcsolatai­nak, valamint egymás jobb megismerésé­nek a lehetőségeit. Szemünk előtt körvo­nalazódik egy olyan jövő, amelyben a né­pek művészetüket békés versenyen mérik össze. Üdvözöljük Kelet és Nyugat, Észak és Dél művészeit." S üdvözöljük, persze, mindazokat, akik a művészet szép ügyét támogatják. P. SZABÓ ERNŐ Martial Raysse: 7. számú kép 28

Next

/
Oldalképek
Tartalom