Budapest, 1988. (26. évfolyam)

2. szám február - PESTI TÜKÖR

A Statisztikai Kiadó Vállalat jubileuma Tíz esztendeje, hogy a Statisztikai Kiadó Vállalat dolgozói beköltöztek új üzemházuk­ba, amely mintegy 60 millió forintos beruhá­zással épült a főváros III. kerületében. A korszerűen berendezett műhelyek, tágas gép­termek már csak a régieknek juttatják eszük­be a Keleti Károly utcai pincében működött szerény sokszorosítóműhelyt, ahol eleinte csak nyomtatványokat, kis példányszámú folyóiratokat állítottak elő. Magát a kiadó­vállalatot 1954-ben hívta életre a Központi Statisztikai Hivatal azzal a céllal, hogy kiszé­lesítse tájékoztató tevékenységét. Feladata az volt, hogy előállítsa és árusítsa a hivatalos statisztikai kiadványokat. A kiadó és a nyomda — a célok megvalósításában és a fel­adatok ellátásában — egyre közelebb került egymáshoz, vállalattá alakult. Azon irigylés­re méltó helyzetbe került a kiadó, mely a könyvszakmában megbecsülendő ritkaság, hogy saját, korszerűen felszerelt nyomdája van. Ma már jóleső érzéssel szemléli különösen az, aki a lap- és könyvkiadásban járatos, hogy milyen jó minőségű munkát produkál a Heidelberg ofszet nyomógép, milyen öröm és könnyedség dolgozni a Scantext 1000-es számítógépes fényszedővel, és milyen óriási segítséget jelent a „mindent tudó" ragasztó­kötő gép. Azért is illik szólni e jubileum al­kalmából a Kaszásdűlő utcában levő, 220 fős vállalatról, mert prosperálásának egyik bizo­nyítéka — a három ízben elnyert Kiváló Vál­lalat cím mellett —, hogy 1985-ben 25 száza­lékos részesedéssel egyik alapítója lett a fo­lyóiratunkat kiadó anyavállalattal együtt — a Computer-World Informatika Kft. ma­gyar-amerikai vegyesvállalatnak. A véletlen úgy hozta, hogy e csöndes, házi jubileum idején került a kezembe a — termé­szetesen általuk kiadott — Budapest Statisz­tikai Évkönyv. Belelapoztam és néhány sta­tisztikai adatot továbbadok belőle — kedv­csinálónak: 2 millió 93 ezer 487 lakosa volt 1987-ben a fővárosnak, 17 és fél ezerrel több, mint egy évvel előtte. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy minden ötödik magyar állam­polgár Budapesten él. A nők aránya a fővá­rosban magasabb az országos átlagnál. Fi­gyelemre méltó, hogy a 30 évnél fiatalabbak között a férfiak vannak többségben, de ké­sőbb — főleg 40 év után — lényegesen meg­változik a helyzet. Nem állt meg a házasság­kötések számának csökkenése, de a hétszáza­lékos válásvisszaesés örvendetes. A házassági kapcsolatokra jellemző adat: a húszezer, 1986-ban született gyerek több mint tíz szá­zaléka házasságon kívüli. Elszomorító, hogy a terhességmegszakítások száma majdnem azonos volt az élveszületések számával. A felnőtt halálozási statisztika alig változott. A fővárosi villamos centenáriuma után ér­demes megjegyezni, hogy nőtt az autóbuszok és a metrókocsik száma, a troliké és a villa­mosoké viszont csökkent. A mennyiség után a minőség: a budapesti tömegközlekedési eszközök állaga évről évre romlik. Hiába vá­sárolnak újakat, annyit nem tudnak venni, pesti tükör hogy a minőségi csere megtörténjék. Egy pél­da: naponta a trolik csak 72 százalékát tud­ják üzembe helyezni. (stenczer) Városházi mozaik Ötletroham a fővárosért Az I. Kerületi Tanács még tavaly, 1987-ben külön bizottságot szervezett, hogy a bu­dai Várban feltárja a lehetőségeket, és megis­merje az itt lakók, itt dolgozók ötleteit. Mert sok a sürgető feladat. A 700 éves örökség megóvása ugyanúgy társadalmi segítséget kí­ván, mint a környék szépítése. S ha nőtt is az idegenforgalom, a jó kezdeményezések erő­síthetik a vonzást. Bizonyítják ezt a budavári vigasságok. A többi kerület is felismerte: ha kevés a pénz, nincs más út, össze kell fogni a vállala­ti és lakossági erőket. Ezért mindenütt vár­ják a választók ötleteit. Merzsei borzvár A hajdani pesti mocsárvilág eltűnt, a lá­pok emléke már csak az elnevezésekben él. Egyetlen hely van, ahol ma is látható igazi mocsári növényzet, s ez a XVII. kerületi Merzse. Honos vízimadarak tanyáznak„erre, tavasszal és ősszel pedig sok átvonuló szár­nyasvendég pihen meg itt. Az ősi természet maradványát őrző erdő is gazdag. Egyik „újdonsága" a nemrég talált borzvár. Bor­zok a pesti határban... Gondot okoz most a mocsár feltöltődése. De talán erre is lesz megoldás. A főváros jelenleg tanulmányozza, hol van még védelmet érdemlő természeti érték. Szóba került a Városmajor, Gellért-hegy, Városliget, Martinovics-hegy, Népliget. Vé­dett lesz több gesztenyefa, fenyő, tölgy és a Kondor utcai libanoni cédrus. Viták a Margitszigetről Készül a Sziget rendezési terve. A főváros legszebb része ez az őspark, ezért aligha meg­lepő, hogy a vele kapcsolatos nézetkülönbsé­gek heves vitákban csapnak össze. Tanulságos a városházi bizottságok és fő­osztályok véleményével megismerkedni. Tervezzenek-e még szállodát? A műszaki bi­zottság elképzelhetőnek tart kisebb méretű szállodai fejlesztést. A kereskedelmi főosz­tály is támogatja ezt, csak ne fokozódjon a zsúfoltság az északi részen. A Közlekedési Főigazgatóság állásfoglalása: nem. A parko­lás ma sem oldható meg... Hasonlóan véle­kedik a XIII. Kerületi Tanács a zöldterület védelmében. Legyen-e védett terület a Sziget? A legtöbb válasz: igen. Csak a műszaki bizottság aggó­dik a kötöttségek miatt. A Közlekedési Fő­igazgatóság elveti a szigeti kerékpárút tervét. A természetvédelmi bizottság álláspontja: a Margitsziget a pihenés és a szórakozás helye, itt csak másodlagos szempont lehet az ide­genforgalom fejlesztése. Nehéz utcát elnevezni Valóban nem könnyű az utcanévadók dol­ga. Döntés előtt tizennégy helyen mondanak véleményt. De érezhető is a változás. A leg­több új névnek már van magyarázata, elégsé­ges indok. Másodízben vitatta meg a Városháza a II. kerület egyik javaslatát. A határozat: legyen Vízesés utca, mert közelében van a Paprikás nevű patak vízesése. A III. kerületben, Aquincum földjén a Tó­ga utca emlékeztet római időkre. A Kéve ut: ca indoklása: ha van Zab és Búza utca... A XII. Kerületi Tanács két javaslata a Tündér­kert és a Manó utca volt. Győzött a Tündér­kert. A XI. kerületben a lakók kívánságára az egyik utca az Éva nevet kapta. Hogy mi­ért? Magyarázat nincs... A fogyasztók védelmében A gazdasági változások hatására bővül a Városháza tevékenysége. Mind több feladat hárul a tanácsra a fogyasztók védelmében. A Budai Jogkönyv tanúsítja, hogy a városi tanács „ősi" joga és kötelessége a piac ellen­őrzése. Sok száz évvel ezelőtt már gondja volt rá, hogy legyen elég kenyér a városban, s legyen mindig olcsó termék is. A csalást és hamisítást pedig keményen megtorolta. A legutóbbi harmincöt évben sajátos ket­tősség terjedt el. A tanács egyszerre akarta képviselni a vevő és kereskedő érdekeit. Ez nem ment, ezért gyakran a tanács a kereske­delem oldalára állt, legalábbis „megértette" hibáit. Az új feltételek között egyértelmű a hely­zet. A bolt, az áruház nem tesz „szívességet" a fővárosnak, amikor kiszolgálja a lakossá­got, hanem pénzt keres. Ezért a tanácsnak a választók bizalmából a vevők érdekeit kell védenie. Már csak hét év A honfoglalás 1100. évfordulójáig már csak hét év van. Ezért gyorsul a készülődés a századvégi ünnepségekre. A legutóbbi hónapokban sok történeti munka jelent meg. Ezek a honfoglalás ese­ményein kívül bemutatják a magyar nép 1100 éves útját. S azt is: mit adott népünk a világnak. Ez már összefügg a világkiállítás megrendezésével. Ide tartoznak a nemzetkö­zi kutatások is, hiszen a főváros területének múltja egyben más népek története. S megta­lálhatók itt a kelta, a római, a frank és a ger­mán emlékek. Kezdődik és folytatódik a történeti kertek építése. Ez módot ad arra, hogy szinte az egész fővárost bevonják a készülődésbe. Ugyanakkor mentesíti a tanácsokat sok költ­ségtől. A legnagyobb ültetések Óbudán, Új­pesten és Csepelen várhatók, de terjed a ker­tek versenye Budapest-szerte. ACZÉL KOVÁCH TAMÁS

Next

/
Oldalképek
Tartalom