Budapest, 1988. (26. évfolyam)

2. szám február - PESTI TÜKÖR

A Statisztikai Kiadó Vállalat jubileuma Tíz esztendeje, hogy a Statisztikai Kiadó Vállalat dolgozói beköltöztek új üzemházukba, amely mintegy 60 millió forintos beruházással épült a főváros III. kerületében. A korszerűen berendezett műhelyek, tágas géptermek már csak a régieknek juttatják eszükbe a Keleti Károly utcai pincében működött szerény sokszorosítóműhelyt, ahol eleinte csak nyomtatványokat, kis példányszámú folyóiratokat állítottak elő. Magát a kiadóvállalatot 1954-ben hívta életre a Központi Statisztikai Hivatal azzal a céllal, hogy kiszélesítse tájékoztató tevékenységét. Feladata az volt, hogy előállítsa és árusítsa a hivatalos statisztikai kiadványokat. A kiadó és a nyomda — a célok megvalósításában és a feladatok ellátásában — egyre közelebb került egymáshoz, vállalattá alakult. Azon irigylésre méltó helyzetbe került a kiadó, mely a könyvszakmában megbecsülendő ritkaság, hogy saját, korszerűen felszerelt nyomdája van. Ma már jóleső érzéssel szemléli különösen az, aki a lap- és könyvkiadásban járatos, hogy milyen jó minőségű munkát produkál a Heidelberg ofszet nyomógép, milyen öröm és könnyedség dolgozni a Scantext 1000-es számítógépes fényszedővel, és milyen óriási segítséget jelent a „mindent tudó" ragasztókötő gép. Azért is illik szólni e jubileum alkalmából a Kaszásdűlő utcában levő, 220 fős vállalatról, mert prosperálásának egyik bizonyítéka — a három ízben elnyert Kiváló Vállalat cím mellett —, hogy 1985-ben 25 százalékos részesedéssel egyik alapítója lett a folyóiratunkat kiadó anyavállalattal együtt — a Computer-World Informatika Kft. magyar-amerikai vegyesvállalatnak. A véletlen úgy hozta, hogy e csöndes, házi jubileum idején került a kezembe a — természetesen általuk kiadott — Budapest Statisztikai Évkönyv. Belelapoztam és néhány statisztikai adatot továbbadok belőle — kedvcsinálónak: 2 millió 93 ezer 487 lakosa volt 1987-ben a fővárosnak, 17 és fél ezerrel több, mint egy évvel előtte. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy minden ötödik magyar állampolgár Budapesten él. A nők aránya a fővárosban magasabb az országos átlagnál. Figyelemre méltó, hogy a 30 évnél fiatalabbak között a férfiak vannak többségben, de később — főleg 40 év után — lényegesen megváltozik a helyzet. Nem állt meg a házasságkötések számának csökkenése, de a hétszázalékos válásvisszaesés örvendetes. A házassági kapcsolatokra jellemző adat: a húszezer, 1986-ban született gyerek több mint tíz százaléka házasságon kívüli. Elszomorító, hogy a terhességmegszakítások száma majdnem azonos volt az élveszületések számával. A felnőtt halálozási statisztika alig változott. A fővárosi villamos centenáriuma után érdemes megjegyezni, hogy nőtt az autóbuszok és a metrókocsik száma, a troliké és a villamosoké viszont csökkent. A mennyiség után a minőség: a budapesti tömegközlekedési eszközök állaga évről évre romlik. Hiába vásárolnak újakat, annyit nem tudnak venni, pesti tükör hogy a minőségi csere megtörténjék. Egy példa: naponta a trolik csak 72 százalékát tudják üzembe helyezni. (stenczer) Városházi mozaik Ötletroham a fővárosért Az I. Kerületi Tanács még tavaly, 1987-ben külön bizottságot szervezett, hogy a budai Várban feltárja a lehetőségeket, és megismerje az itt lakók, itt dolgozók ötleteit. Mert sok a sürgető feladat. A 700 éves örökség megóvása ugyanúgy társadalmi segítséget kíván, mint a környék szépítése. S ha nőtt is az idegenforgalom, a jó kezdeményezések erősíthetik a vonzást. Bizonyítják ezt a budavári vigasságok. A többi kerület is felismerte: ha kevés a pénz, nincs más út, össze kell fogni a vállalati és lakossági erőket. Ezért mindenütt várják a választók ötleteit. Merzsei borzvár A hajdani pesti mocsárvilág eltűnt, a lápok emléke már csak az elnevezésekben él. Egyetlen hely van, ahol ma is látható igazi mocsári növényzet, s ez a XVII. kerületi Merzse. Honos vízimadarak tanyáznak„erre, tavasszal és ősszel pedig sok átvonuló szárnyasvendég pihen meg itt. Az ősi természet maradványát őrző erdő is gazdag. Egyik „újdonsága" a nemrég talált borzvár. Borzok a pesti határban... Gondot okoz most a mocsár feltöltődése. De talán erre is lesz megoldás. A főváros jelenleg tanulmányozza, hol van még védelmet érdemlő természeti érték. Szóba került a Városmajor, Gellért-hegy, Városliget, Martinovics-hegy, Népliget. Védett lesz több gesztenyefa, fenyő, tölgy és a Kondor utcai libanoni cédrus. Viták a Margitszigetről Készül a Sziget rendezési terve. A főváros legszebb része ez az őspark, ezért aligha meglepő, hogy a vele kapcsolatos nézetkülönbségek heves vitákban csapnak össze. Tanulságos a városházi bizottságok és főosztályok véleményével megismerkedni. Tervezzenek-e még szállodát? A műszaki bizottság elképzelhetőnek tart kisebb méretű szállodai fejlesztést. A kereskedelmi főosztály is támogatja ezt, csak ne fokozódjon a zsúfoltság az északi részen. A Közlekedési Főigazgatóság állásfoglalása: nem. A parkolás ma sem oldható meg... Hasonlóan vélekedik a XIII. Kerületi Tanács a zöldterület védelmében. Legyen-e védett terület a Sziget? A legtöbb válasz: igen. Csak a műszaki bizottság aggódik a kötöttségek miatt. A Közlekedési Főigazgatóság elveti a szigeti kerékpárút tervét. A természetvédelmi bizottság álláspontja: a Margitsziget a pihenés és a szórakozás helye, itt csak másodlagos szempont lehet az idegenforgalom fejlesztése. Nehéz utcát elnevezni Valóban nem könnyű az utcanévadók dolga. Döntés előtt tizennégy helyen mondanak véleményt. De érezhető is a változás. A legtöbb új névnek már van magyarázata, elégséges indok. Másodízben vitatta meg a Városháza a II. kerület egyik javaslatát. A határozat: legyen Vízesés utca, mert közelében van a Paprikás nevű patak vízesése. A III. kerületben, Aquincum földjén a Tóga utca emlékeztet római időkre. A Kéve ut: ca indoklása: ha van Zab és Búza utca... A XII. Kerületi Tanács két javaslata a Tündérkert és a Manó utca volt. Győzött a Tündérkert. A XI. kerületben a lakók kívánságára az egyik utca az Éva nevet kapta. Hogy miért? Magyarázat nincs... A fogyasztók védelmében A gazdasági változások hatására bővül a Városháza tevékenysége. Mind több feladat hárul a tanácsra a fogyasztók védelmében. A Budai Jogkönyv tanúsítja, hogy a városi tanács „ősi" joga és kötelessége a piac ellenőrzése. Sok száz évvel ezelőtt már gondja volt rá, hogy legyen elég kenyér a városban, s legyen mindig olcsó termék is. A csalást és hamisítást pedig keményen megtorolta. A legutóbbi harmincöt évben sajátos kettősség terjedt el. A tanács egyszerre akarta képviselni a vevő és kereskedő érdekeit. Ez nem ment, ezért gyakran a tanács a kereskedelem oldalára állt, legalábbis „megértette" hibáit. Az új feltételek között egyértelmű a helyzet. A bolt, az áruház nem tesz „szívességet" a fővárosnak, amikor kiszolgálja a lakosságot, hanem pénzt keres. Ezért a tanácsnak a választók bizalmából a vevők érdekeit kell védenie. Már csak hét év A honfoglalás 1100. évfordulójáig már csak hét év van. Ezért gyorsul a készülődés a századvégi ünnepségekre. A legutóbbi hónapokban sok történeti munka jelent meg. Ezek a honfoglalás eseményein kívül bemutatják a magyar nép 1100 éves útját. S azt is: mit adott népünk a világnak. Ez már összefügg a világkiállítás megrendezésével. Ide tartoznak a nemzetközi kutatások is, hiszen a főváros területének múltja egyben más népek története. S megtalálhatók itt a kelta, a római, a frank és a germán emlékek. Kezdődik és folytatódik a történeti kertek építése. Ez módot ad arra, hogy szinte az egész fővárost bevonják a készülődésbe. Ugyanakkor mentesíti a tanácsokat sok költségtől. A legnagyobb ültetések Óbudán, Újpesten és Csepelen várhatók, de terjed a kertek versenye Budapest-szerte. ACZÉL KOVÁCH TAMÁS