Budapest, 1988. (26. évfolyam)

11. szám november - Raj Tamás: Templom a történelemben

munka vár az építőkre a mozaikos padló­burkolattól a nyolc számlapos, 120 éves toronyóra cseréjéig. A templom értékes belső berendezése, fából készült tárgyai egységet alkotnak, tehát ezt állítják hely­re. A műemléki szempontoknak és a val­lási előírásoknak megfelelően az eredeti­vel egyenértékű, szép templom átadását ígéri a két cég alapította gazdasági társu­lás. A munka jelenleg tehát folyik, rövi­desen sor kerül az első szerződés megkö­tésére. A másfél milliárdos költség felét a magyar kormányzat, másik felének előte­remtését pedig a Zsidó Világszövetség vál­lalta. (O.I.) Minap, midőn ünnepnapot ren­delt az izraelita kalendárium, déli órában a templomból jö­vet a Kelet, ezeregy éj szaka és rafinált nyugati ízlés vonult el szemünk előtt a pesti utcákon. Gyönyörű zsidó nők se­lyemruhái suhogtak, mintha az Eszter cí­mű Jósika-regényből lépkedtek volna elő, a lábak lépésében Kelet imbolygott, mint buja rózsaillat, sötétkék, ázsiai csillagok­kal kirakott égboltozat alatt... Keleten vagyunk, délben, egy óra hosszáig." így ír Krúdy Gyula a pesti őszről, vonzó női lábak után pillantva a Dohány utca forga­tagában. Örökszép sorai között kimon­datlanul is ott bujkál a tanulság: ez a kele­ti miliőt árasztó sajátos hangulat immár egyik tetszetős színfoltja a főváros sokré­tű világának. Sőt több annál. Műtörténészeink hajdan heves vitát folytattak: beszélhetünk-e egyáltalán va-Tóra-olvasó asztal, háttérben a frigyszekrény lamiféle zsinagógastílusról. Kétségtelen, hogy a Dohány utcai főtemplom mintául szolgált a magyarországi zsinagógák épí­téséhez. Másrészt azonban ezek a templo­mok — lévén többségük magyar mesterek munkája — részei a hazai művészettörté­netnek. Arról sem szabad megfeledkez­nünk, hogy fővárosunk kiváló építészei nemcsak részt vállaltak különféle zsinagó­gák tervezésében-megvalósításában, de ez visszahatott későbbi, más területen létre­hozott műveikre is. Nem vitatható, a Do­hány utcai zsinagóga éppoly szorosan egybenőtt környezetével, mint amilyen erős szálak forrasztják össze történetét az egész újabb kori magyar (s ha lehet mon­dani, kelet-európai) történelemmel. Aki rátekint az épületre, annak első­ként monumentális méretei tűnnek fel. Ekkora zsinagóga felépítése (Európában ez a második legnagyobb zsidó templom) komoly gazdasági-politikai jelentőségre utal: a pesti zsidóság már a múlt század közepén mintegy harmincezer lelket számlált. Holott a Pesti Izraelita Hitköz­ség a nagy múltú budai és óbudai közös­ségekhez képest viszonylag későn alakult meg. Első rabbiját, Wahrmann Izraelt (1755-1826), a várospolitikus és közgaz­dász Wahrmann Mór nagyapját 1796-ban választották meg és hozatták el Bodrog­keresztúrról. Ahogy azonban növekedett a város, s főként ahogy szelleme egyre szabadabbá vált, gyarapodott a Duna bal A nyitott Tóra-szekrény 35

Next

/
Oldalképek
Tartalom