Budapest, 1988. (26. évfolyam)

11. szám november - Raj Tamás: Templom a történelemben

munka vár az építőkre a mozaikos padlóburkolattól a nyolc számlapos, 120 éves toronyóra cseréjéig. A templom értékes belső berendezése, fából készült tárgyai egységet alkotnak, tehát ezt állítják helyre. A műemléki szempontoknak és a vallási előírásoknak megfelelően az eredetivel egyenértékű, szép templom átadását ígéri a két cég alapította gazdasági társulás. A munka jelenleg tehát folyik, rövidesen sor kerül az első szerződés megkötésére. A másfél milliárdos költség felét a magyar kormányzat, másik felének előteremtését pedig a Zsidó Világszövetség vállalta. (O.I.) Minap, midőn ünnepnapot rendelt az izraelita kalendárium, déli órában a templomból jövet a Kelet, ezeregy éj szaka és rafinált nyugati ízlés vonult el szemünk előtt a pesti utcákon. Gyönyörű zsidó nők selyemruhái suhogtak, mintha az Eszter című Jósika-regényből lépkedtek volna elő, a lábak lépésében Kelet imbolygott, mint buja rózsaillat, sötétkék, ázsiai csillagokkal kirakott égboltozat alatt... Keleten vagyunk, délben, egy óra hosszáig." így ír Krúdy Gyula a pesti őszről, vonzó női lábak után pillantva a Dohány utca forgatagában. Örökszép sorai között kimondatlanul is ott bujkál a tanulság: ez a keleti miliőt árasztó sajátos hangulat immár egyik tetszetős színfoltja a főváros sokrétű világának. Sőt több annál. Műtörténészeink hajdan heves vitát folytattak: beszélhetünk-e egyáltalán va-Tóra-olvasó asztal, háttérben a frigyszekrény lamiféle zsinagógastílusról. Kétségtelen, hogy a Dohány utcai főtemplom mintául szolgált a magyarországi zsinagógák építéséhez. Másrészt azonban ezek a templomok — lévén többségük magyar mesterek munkája — részei a hazai művészettörténetnek. Arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy fővárosunk kiváló építészei nemcsak részt vállaltak különféle zsinagógák tervezésében-megvalósításában, de ez visszahatott későbbi, más területen létrehozott műveikre is. Nem vitatható, a Dohány utcai zsinagóga éppoly szorosan egybenőtt környezetével, mint amilyen erős szálak forrasztják össze történetét az egész újabb kori magyar (s ha lehet mondani, kelet-európai) történelemmel. Aki rátekint az épületre, annak elsőként monumentális méretei tűnnek fel. Ekkora zsinagóga felépítése (Európában ez a második legnagyobb zsidó templom) komoly gazdasági-politikai jelentőségre utal: a pesti zsidóság már a múlt század közepén mintegy harmincezer lelket számlált. Holott a Pesti Izraelita Hitközség a nagy múltú budai és óbudai közösségekhez képest viszonylag későn alakult meg. Első rabbiját, Wahrmann Izraelt (1755-1826), a várospolitikus és közgazdász Wahrmann Mór nagyapját 1796-ban választották meg és hozatták el Bodrogkeresztúrról. Ahogy azonban növekedett a város, s főként ahogy szelleme egyre szabadabbá vált, gyarapodott a Duna bal A nyitott Tóra-szekrény 35