Budapest, 1988. (26. évfolyam)

2. szám február - PESTI TÜKÖR

pesti tükör Események, hírek, képek a főváros életéből Domus Aurea A főváros egyik fontos, a mai magyar képzőművészet legújabb értékeinek, kísérleteinek, kezdeményezéseinek otthont adó kiállítóhelye a Fészek Galéria. Kiállításai sohasem egy-egy művész protokolláris jellegű bemutatói, hanem valamilyen érdekes művészeti probléma „vitafórumai". Többfajta realizmus, új szenzibilitás, művészbélyegek, installációs művek — témája, műfaja miatt jó néhány tárlat a látogató maradandó élménye marad. A legutóbbi kiállítás a Domus Aurea címet viselte, s hat művész munkáit mutatta be. A cím Néró császár megalomániás tervét idézi, nevezetesen azt, hogy Róma egy részét a császári palotákhoz csatolja, s a lerombolt épületek helyén megépítteti a Domus Aureát, azaz az Aranyházat. Tervének inkább csak rombolásra vonatkozó részét valósította meg, utódai pedig lebontatták az elkészült épületeket, és a területet visszaadták a népnek. Kétezer év távlatából is ijesztő, messzire vezető gondolatokat ébresztő elképzelések. Hegyi Loránd, a kiállítás rendezője a katalógus előszavában a nérói terveket boncolgatva elemzi a rombolás és az építés kapcsolatát, hatalom és kiszolgáltatottság viszonyát. A tanulságos gondolatmenethez tehetséges alkotókat társított — kár, hogy a bemutatott művek végül is igen keveset villantottak fel a kérdés tragikumából. Fehér László, Mulasics László, Borbás Klára, Klimó Károly, Soós Tamás, Szőnyei György művei nem a rendező gondolatmenetét, hanem alkotóik tehetségét illusztrálják „csupán". (p.) Az elektromos hálózat fejlesztése Tavaly csaknem egymilliárd forintot költöttek a főváros elektromos hálózatának fejlesztésére és karbantartására. így biztonságosan kielégíthetik a legmagasabb téli fogyasztáskor valószínűsíthető 1650-1700 megawattos terheléssel járó igényeket is. A fejlesztési program alapján a 10-20 kilovoltos középfeszültségű hálózatot 70 kilométernyi új vezetékkel és 58 új transzformátorállomással bővítették. Befejezték több mint ezer transzformátorállomás teljes átvizsgálását, tervszerű karbantartását, a feltárt hibák kijavítását és a kiöregedett transzformátorok cseréjét. Buda nyugati részén és Ráckevén 120/10, illetve 120/20 kilovoltos új transzformátorállomás üzembe helyezésével lényegesen növelték az energiaellátás biztonságát. Buda télen nehezen megközelíthető hegyvidéki területein csaknem 200 kilométer hosszúságban szigetelt légkábelre cserélték a kisfeszültségű szabad vezetékeket. Ezzel sok üzemzavartól, áramkimaradástól kímélik meg az érintett városrész fogyasztóit. Az oszlopokra szerelt négy csupasz légvezetéket ugyanis gyakran megszaggatta az erős szél, leszakította a ránehezedő hó, vagy a szél miatt egymáshoz sodródott vezetékek okoztak zárlatot a hálózatban. A szigetelt légkábel a hozzáerősített sodronykötéllel elszakíthatatlan, és a szigetelés közé ágyazott vezetékek sem érnek egymáshoz. így szinte teljesen kizárt a kábelszakadás és vezetékérintkezés miatt keletkező üzemzavar. A tervek szerint két éven belül befejezik valamennyi hegyvidéki légvezeték korszerűsítését. A fővárosi vezetékhálózatot és a hozzá tartozó áramszolgáltató berendezéseket védő automatikus kapcsolórendszert és az információközlő hálózatot csaknem 30 millió forintos ráfordítással fejlesztették. (emté) Pénzügyek és tervek A főváros fejlesztésével kapcsolatos 1988. évi elképzelésekben, illetve a következő 2-3 esztendőben megvalósítandó tervekben nincs szükség a megfogalmazott célok felülvizsgálására. Mivel a városfejlesztést meghatározott irányban folytatni kell, s az anyagi forrásokat országszerte a termelőterületekre csoportosítják át, ezért szűkülnek a kerületi tanácsok költségvetési lehetőségei, kevesebb pénzük lesz 1988-90-ben, mint amennyivel a középtávú terv számolt. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a nehezedő életkörülmények fokozott lakossági érzékenységgel párosulnak majd. Az alapvető cél a város működtetéséről, üzemeltetéséről gondoskodni. Ez azzal jár, hogy a fejlesztéseket bizonyos területeken mérsékelik, s néhány helyen az eddigi szintet sem tudják fenntartani. A Fővárosi Tanács 1988-ban 53 milliárd forinttal gazdálkodhat, ez 6,3 milliárd forinttal több a tavalyi költségvetési keretnél. Az elsők között is a legelső helyek egyikén szerepel a lakásépítés. Az idén 1200-1400 szociális bérlakást adnak át, ez messze elmarad az igények kielégítéséhez szükséges mennyiségtől. Épp ezért 830-840 millió forintot fordítanak az önerős lakásépítés támogatására. A tanteremhiány elkerülése érdekében a középtávú tervben meghatározott módon kívánják folytatni a középiskola-építési programot. Az egészségügyben lassul a rekonstrukció, s a gépi berendezések korszerűsítése kerül előtérbe. Budapesten 140 ezer idős ember él magányosan, nekik egyrészt a szociális segélyekre fordítható források bővítésével, másrészt a körzeti orvosi hálózatra épülő gondozókörzeti rendszer kiépítésével kívánnak segítséget nyújtani. Az év elejétől operatív bizottságot hoztak létre a főváros munkaerő-gazdálkodási gondjainak figyelemmel kísérésére. A közigazgatás korszerűsítése nyomán, ésszerűsítik az ügyfélszolgálatot, bürokráciamentes ügyintézés kialakítására törekszenek. A Belvárosban évről évre súlyosabb problémákat okoz a növekvő gépkocsiforgalom. Néhány országgyűlési képviselő már korábban javasolta, hogy nemcsak a hidakra kell figyelmet fordítani a közlekedési rendszer, az úthálózat korszerűsítésekor, hanem az utak zsúfoltságát csökkentő forgalomszervezési megoldásokra is. Meg kell vizsgálni, hogyan lehetne a Duna-parton gyorsvillamos-, illetve gyorsvasúti pályát építeni. Bizottsági tárgyaláson egy képviselő a lakásfelújítási pályázati rendszer felülvizsgálását, visszaállítását szorgalmazta, mondván: így jelentős lakossági erőt lehetne bevonni az állami bérlakások komfortosításába. Szóvá tette továbbá, hogy a hagyatéki ügyek elhúzódása miatt egyes lakások évekig üresen álltak a fővárosban. Jóllehet a Fővárosi Tanács a nagy lakások elcserélését szorgalmazza, ám az ezekben az otthonokban élő idős embereknek nem tudnak a jelenlegi lakóhelyük közelében megfelelő kisebb lakást felajánlani. Ezjrt jó lenne az egymás mellett álló komfort nélküli, kis alapterületű lakásokat összevonni, és az ezeket akadályozó jogszabályokat hatályon kívül helyezni. KoFábban a lakáshiány miatt a lakásépítés mennyisége volt a fő szempont Budapesten. A jövőben azonban a lakóterület csak kismértékben bővíthető. Helyette a központi városrészek rehabilitációjával kell számolni. A fővárosi iparterületek bővítése sem indokolt. Szükséges viszont a korszerű műszaki infrastruktúra megteremtése. Továbbra sem kerülhet le a napirendről a lakóterületeken lévő, környezetszennyező gyárak kitelepítése. A zöldterületek összehangolt megújításával, azok növelésével kell védekezni a levegő minőségének további romlása ellen. A közlekedési feltételek javításával kapcsolatban a fővárosba vezető útvonalak korszerűsítését, a Budapestet elkerülő kör- és kereszt irányú hálózat megteremtését, a gyorsközlekedési hálózat további bővítését kell szorgalmazni. Fontos feladat új ivóvíznyerő bázisok kialakítása, az ivóvíztárolók és a vezetékrendszer fejlesztése, a víznyerő területek hidrogeológiai védelme. Az ellátatlan peremkerületek csatornázása, az elavult csatornahálózat folyamatos rekonstrukciója, a szennyvíztisztítás kiterjesztése szintén része a jövő programtervezetének. (müller) A Budapesti Tavaszi Fesztivál programjából A Budapesti Tavaszi Fesztivál hagyományos eseményei közé tartozik az Utazáskiállítás, a Csepel Iskola Galéria nagyszabású tárlata, illetve a nemzetközi zeneszerzői verseny. Az Utazás-kiállításon, jóllehet, még nem zárult le a jelentkezési határidő, többen és nagyobb területen kívánnak részt venni, mint tavaly. Új kiállítóként érdeklődik a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, India és Hollandia. A jól bevált gyakorlatnak megfelelően az A pavilonban a szakmai kiállítók 2