Budapest, 1988. (26. évfolyam)

9. szám szeptember - Pető Sándor: Barlangok a fővárosban

FÓRUM Budapestet méltán tartja a nemzetközi közvélemény az ásvány- és gyógyvizek városának. Mind szélesebb körben ismert immáron az a tény is, hogy Budapesten kívül egyetlen nagyváros sem dicsekedhet az ittenihez hasonló számú, képződnténygazdagságú és méretű barlanggal. — Jelenleg hány feltúrt barlang van Budapesten? — kérdezem dr. Tardy Jánost, a Barlangtani Intézet osztályvezetőjét. — Budapesti közigazgatási harárain belül napjainkban 90 barlangot tartunk nyilván. A Hármashatár-hegy-Rózsadombcsoport, valamint az Aranyhegyi árok és az Ördögárok közötti térségben húzódnak azok a jelentős kiterjedésű barlangrendszerek, amelyek „nyomvonalát", fő hasadékainak irányát a mai, kiemelt helyzetüket a szerkezeti mozgások határozzák meg. Ma a hegy lábánál törnek felszínre azok a meleg és langyos vizű fórrá-Barlangok a fővárosban sok, amelyek egvkoi kioldották, korrodálták a kőzetrepedések oldalait, s kialakították e barlangok sajátos formakincsei: gömbfülkéit. üstjeit. kupolában végződő, kói keresztmetszetű kürtőit, ágas-bogas járatait. A fokozatosan lehűlő meleg vizeknek köszönhetők e barlangok ásványcsodái, a kalcit-, aragonit- és gipszképződmények roppant változatossága. Csak a Rózsadomb négy négyzetkilométer kiterjedésű karsztos fennsíkja alatt 75, kisebbnagyobb barlangról és számos, barlangra utaló indikációról van tudomásunk. Ezek ismert járathálózata együttesen meghaladja a 23 kilométert, de úgy tűnik, ez legfeljebb csak egynegyede a földtani adottságok alapján valószínűsíthető járairendszernek. l uv világváros sajátos adottságai ezek a tudományos adatbankok, idegenforgalmi és sportcélokat is szolgáló felszín alatti képződmények. természeti gyógyhelyek és viznyerőhelyek. Éppen ezek a rendkívüli természeti adottságúk, karszigeneiikai. ásványtani, hidrogeológiai és környezethasznosuási kérdések vonzzák Budapestre 1989. augusztusában a \. szpeleológiai világkongresszus résztvevőit. — Müven sajátos gondokat, problémákat hordoznál, barlangjaink, s mint finom műszerek, mii mulatnak nekünk a felszínen zajló eseményekről.' —- röbb évtizedes szünetei követően a kutatók 1984 óta több kilométernyi új barlangszakaszt fedeztek fel a Rózsadomb felszíne alati. Ezeknek az új. képződményekben gazdag barlangjáratoknak a védelme sürgette a felszíni és a felszín alatti értékek veszélyeztetettségének alapos felülvizsgalatát. A Fővárosi Tanácsosai és az EVM-mel együtt elodázhatailannak tartottuk a barlangok fölötti építkezések állékonysági kérdéseinek, a József-hegyi forráscsoport vízminőség-változtatásával kapcsolatos hál térszennyeződések. a barlangi képződmények tényleges veszélyeztetettségének tisztázását. Rózsadomb egész karsztos térségének teljes körű építésföldtani, hidrogeológiai, környezetföldtani és barlangtani értékelését. Utólag bebizonyosodott, hogy egy viszonylag sűrűn lakott, közművekkel átszőtt urbánus térség környezeti állapotán jelentősen nem javíthatunk, ha a beavatkozást az egymással rendkívül szoros kapcsolatban álló környezeti elemek e gyikére korlátozzuk csupán. A hatások ugyanis valamennyi irányban láncreakciószerűen követik egymást. Az erőltetett ütemű beépítések egyik következménye, hogy a belső-budai zöldövezet szűrőfunkciója gyakorlatilag megszűnt. A terjeszkedés arányában kiépült a térség közműhálózata (mely önmagában örvendetes tény), de ezzel nőtt a meghibásodásokból eredő talaj-, barlang- és vízszennyeződések veszélye (mely kevésbé üdvözlendő). A Rózsadomb karsztos térsége ug>anisa főváros geológiailag egyik legkényesebb területe, egyúttal a Lukacs és Komjádi-Császár fürdőket is tápláló forráscsoport hidrogeológiai védőövezete. Egyebek közt sok száz, szennyvizét elszivárogtató házi szikkasztó „várja" felszámolását. A gázvezetékek és a nyílt (és részben eltömődött) hasadék rendszerek állandó felülvizsgálatot igényelnek, holott a folyamatosan talajba jutó víz lassú áztatóhatása az agyagos-mái gás kőzeteknél jelentős szilárdságesökkentést eredményez. A fővárosi Köjállal két éve közösen végzed folyamatmérések a barlangi csepegő vizek súlyos kémiai és bakterológiai szennyeződést tártak fel. egyúttal bizonyítottuk az utak téli fagymentesítésekor használt só mélybe jutását, s rendkívüli koncentrációjú feldúsulását. E szennyeződések a barlangban — a felszín és a források fakadási pontjai között — akkumulálódnak, s további sorsuk irányíthatatlan. — Mennyire használjuk, és mennyire becsüljük a főváros barlangjait? — A barlang immáron nem tekinthető misztifikált, különcök hobbiját szolgálo felszín alatti képződménynek, sokkal inkább a felszínnel, a felszínen folytatott gazdálkodással szervesen összefüggő. bonyolult ökológiai rendszer. A barlangok indikátorként jelzik a felszíni környezetgazdálkodás zavarait. Más vonatkozásban. rendkívül tiszta és sajátos összetételű levegőjükkel a természetes gyógyhelyek és gyógymódok számát gyarapítják. A városi lakosság jelentős hányada légzőszervi bántalmakban szenved, jelentős részük pedig súlyosan veszélyeztetett. Meggyőződésem, hogy közelit az idő, amikor Budapest barlangjait nemcsak látványosságai miatt keresik fel sokan. Talari nem közömbös az sem, hogy a mélyben elvégzendő mintavételek sokmilliós fúrások elvégzései tehetik fölöslegessé. A városgazdálkodás, a sport és a gyógyászat szakterületei, egyes tudományágak felismerték és kezdik jelentőségükhöz mér len kihasználni a barlangokban rejlő lehetőségeket. Aniig idegen forgalmi hasznosiiasra alkalmas barlangjaink nincsenek egv kéz ben, s az érdekeltség még csak mérlegelés tárgyát képezi, addig aligha beszélhetünk a barlangok védelmével összehangolt, olyannyira áhított gazdálkodásról. Kél idegenforgalmi bariagunk van, a Szemlő-hegyi és a Fáivölgyi barlang. Az európai szinvonalat, az élvonalat képviselő Szemlő-hegyi barlangot alig isméi ik. A század eleje óia látogatott Pál-völgyi barlang pedig jelenleg nem terhelhető tovább. Egy második kijárat építésének csekély beruházási fedezete hiányzik immár év lizedek óta. Pedig a lehetőségek tárháza csaknem kimeríthetetlen. A Pál-völgyi és a Mátyás-hegyi barlang és kőfejtő területe a magyar földtani természetvédelem és a barlangkutatás központi bázisa lehelne. A ma rendezetlen terület rekuhiválásával fővarosunk és a tudományos ismeretterjesztés, a földtudományi szakemberképzés jelentős ériékkel gyarapodna. A budai Várbarlang fejlesztése, mosi felmért természeti értékeinek ..in situ" bemutatása pillanatnyilag anyagi kérdés. Miként a Gellért-hegyi Iván-barlang sokszempontú hasznosításának lehetősége is. A mostoha gazdasági helyzet dacára mutatkoznak biztató jelek. — Fel kell-e tárni és Jel leliet-e tárni minden barlangot Budapesten? ,4 megismerés nem jelent-e durva beavatkozást? Nem kellene-e ,. meghagy ni" valamit az elkövetkező generációnál, is? — Sajnos még olt sem tudunk feltárni, vagy prognosztizálni minden barlangot, ahol pedig okvetlenül indokolt volna. Ennek elsődlegesen szakmai és anyagi okai vannak: a hazánkban ismert geofizikai űregkutató módszerek alkalmazási lehetősegeinek korlátai és a hagyományos barlangfeltáró munkák rendkívüli energia-, idő- és költségigénye. Nem kell tehát attól tartani, hogy a jövő nemzedéke új információk, új kutatnivalók nélkül marad. A főváros legértékesebb barlangjainak természetes pusztulása már a feltárás pillanatában megkezdődött. Nyilvánvaló, hogy a belső iáratrendszerek mesterséges megnyitasa, vagyis a barlang felfedezése, újabb bejaraiok létesítése óhatatlanul felgyorsítja ezt a folyamatot, melyet tovább növel az esetleges kiépítéssel és a látogatással együtt járó fizikai roncsolás, a légáramlási viszonyok módosulása, a felszínről bejutó szennyeződések hatása, az állandó világítás hőtermelése stb. Éppen ez indokolja, hogy kíméletesek és mértéktartók legyünk a fővárosi barlangok hasznosításában. hasonlóképp újabbak feltárásában is. PETŐ SÁNDOR 38