Budapest, 1988. (26. évfolyam)
8. szám augusztus - Müller Tibor: Mint zsenge szellő száll a dal
FŐVÁROSI EMBEREK Botka Valéria és Csányi László Mint zsenge szellő száll a dal Egy történetet dokumentumokban is el lehet beszélni. Meggyőző lesz és hiteles. Csak éppen kimaradnak belőle az árnyalatok. Az érzelmek. A szenvedélyek. A gyötrődés és az öröm. A kín és a boldogság. Teljesen világos, hogy egy nemzetközi hírű művészeti intézmény megalapítása, három évtizedes, sikeres működése, nem lehet egyetlen diadalmenet. Botka Valéria és Csányi László sem lépkedett harmine éven keresztül rózsaszirmokkal kibélelt ösvényen. Volt ezen az úton gödör, irigységből épített akadály, meredek kaptató és zuhanó lejtő. Olykor elragadta őket a saját lendületük, indulatuk, néha nem kedveztek a körülmények, de született valami egészen egyedi, különleges: a Magyar Rádió Gyermekkórusa. Amelyet Európában és a tengeren túl mint Budapesti Gyermekkórust ismertek. És szerettek. És nagyra értékeltek. És mivel különleges zenei műfajról van szó, álljon itt néhány idézet is bizonyítékként, miként látták a szakemberek ezt a kivételes együttest. ,, Sokat vártunk és sokat kaptunk. Vezetőik: Botka Valéria és Csányi László esztendők távlatában gondolkodó pedagógusok, akik az előrelátó kertész gondosságával akarják sudár fasorrá nevelni a kórus zsenge csemetéit." (Muzsika, 1958. július 1.) ,.Makulátlan tisztaság. A Budapesti Gyermekkórus nagoyai előadása. Régóta nem fordult elő ilyen üde s kedves hangverseny minálunk. Úgy hatott az előadás, mint a frissítő szellő a reszkető melegben." (Asahi Shinbun, 1965. június 18.) ,,A Budapest Gyermekkórus tegnap este olyan hangversenyt adott a Carnegie Hallban, amelynek hallatára jó néhány felnőtt együttes elzöldülhet az irigységtől. A 30 kislány és 5 kisfiú katonás pontossággal, de szabadon szárnyaló szellemben énekelt, s előadásukban minden tökéletesen a helyén volt, ami a karéneklés szépségeit illeti.'' (The New York Times. 1965. október 11.) ,,A milánói közönség, amely a legjobb zenéhez szokott, nagyra értékelte és megtapsolta őket, elismerésben részesített egy, a legnagyobb tiszteletet kiérdemlő iskolai és kulturális szervezetet. Csodálatra méltó lelkesedéssel és derűvel énekelnek, játszanak. Fehér-világoskék öltözetükben a tisztaság és az őszinteség benyomását keltik. " (Corriere Deila Sera, 1974. április 25.) „Boldog vagyok, hogy Amerikának is része lesz nemsokára abban az élményben, hogy üdvözölheti a Budapesti Gyermekkórust. Soha életemben nem hallottam ehhez hasonlót! Mennyi merészség, lendület és intuíció van ezekben az imádnivaló rövidnadrágos, matrózblúzos kisgyerekekben. Bizonyos vagyok benne, hogy a Budapesti Gyermekkórus elragadtatást nyújt majd szemnek és fülnek egyaránt!" (Szigeti József világhírű hegedűművész) Bizonyos, a későbbi beszélgetésből egyértelműen kivilágló tények arra késztettek, hogy még egy idézetet közreadjak. Dr. Hárs Istvántól, a Magyar Rádió elnökétől származnak az alábbi gondolatok: „Harminc éve alakult meg a Magyar Rádió Gyermekkórusa. Nagy idő ez, több mint egy emberöltő. Szép jubileum. Számtalan sikeres műsor, koncert, lemez és magnófelvétel, fesztiválokon való részvétel, hangversenyek a Szovjetunióban és a szomszédos baráti országokban, Európában és a tengeren túl, az Egyesült Államokban és Japánban jelzik ezen évtizedek főbb állomásait. Kórustagok, akik felnőttek már és gyermekeiket hozzák énekelni, kórustagok, akikből országos hírű művészek lettek, nemcsak az idő múlását, de a magas színvonalú művészi nevelőmunkát is jelzik. A kórus a magyar, de nemcsak a magyar gyermekdalkultúra méltó és elismert műhelye, egybeforrott iskola és közösség, melyben meghatározó szerepe van Botka Valéria és Csányi László szakavatott, zenei és pedagógiai szempontból kitűnő vezetésének. S manapság, amikor zaklatott világunkban annyi veszély fenyegeti a szép gyerekdalt, a Rádió felelőssége a gyermekek zenei ízlésének formálásában még jelentősebb. Amikor a jubileumon köszönthetjük Gyermekkórusunkat, egyidejűleg hadd mondjuk ki azt is: büszkék vagyunk rájuk, és reméljük, hogy a jövő még sok szép és nagy sikert tartogat számukra, s felüdülést, élményt mindazoknak, akik művészetükben gyönyörködni fognak." Látnoki szavak. Csekély korrekcióval. A zeneakadémiai koncert óta eltelt három év töretlen sikert, az addigi háromezer hangverseny, húsz országban tett vendégjárás, valójában világjárás; a Kodály-módszer nagyobb elterjesztését is jelenti. De immár Botka Valéria és Csányi László nélkül. Ok ugyanis az ünnep után következő hétköznapon nyugdíjba mentek. Mentek? Vagy küldték őket? Talán fény derül rá a beszélgetésből. Következzék hát az a bizonyos emberi tényező. A kiszámíthatatlan, adatokkal nem mérhető, tényekkel nem igazolható, de a történethez hozzátartozó eseménysor. 19