Budapest, 1988. (26. évfolyam)

5. szám május - Kiss Károly: Újlak is élni akar

tékben. A hangulati értékek megőrzése, átmentése a városrészecskének a teljes budai oldalt számolva fontos funkciót adhat, a Vár és Szentendre között kialakítható a vendéglátóipar és idegenforgalom újabb egészséges egysége." Amint híre szállt az újlaki vállalkozásnak, ismét előkerült a már lejáratott sztereotípia: ,,Megépül a budapesti Grinzing" — mondta valamelyik illetékes, a másik pedig már egyenesen a magyar Montmartre-ról beszélt. Vigalmi negyed épül a jobb sorsra érdemes városrész helyén? Már megint valami soha nem volt kocsmás Újlak emlékképére kacsingat a tisztes vendéglátóipar? MIT ÍGÉR A JÖVŐ? A Lajos utca és a Kecske-hegy, illetve a Nagyszombat utca és Zsigmond tér között elterülő tájat jól ismerem. A térség Óbudához csatlakozó, nagyobbik fele nyomorúságos, romos házak kusza összevisszaságából áll, ezt a fertályt mindig a szegénység lakta. Amikor hajdan megépült, a polgárok nem ide szánták cifra palotáikat. A vedlett vakolatú falakat szemrevételezve mindenki láthatja, hányféle építőanyagot alkalmaztak itt a rég volt telepesek. Egyik-másik házat jó derékmagasságig faragott — föltehetően római vagy középkori — kövekből emelték, arra jött a paticsfal vagy a vályog. Ennek fő oka a célszerűség volt. A régi köveket a helyszínen találták, s kiválóan alkalmasak voltak arra, hogy házalapként és alsó falazatként szolgáljanak. Hajdan inkább ellenálltak a kőalapra épült házak a mai Bécsi út vonaláig is kikiáradó Duna hullámainak. Kétségtelen, szép számmal akadtak Újlakon is vendéglők és bormérések. A filoxéra pusztítása előtt, akárcsak Óbudán, itt is árusíthatták saját termésüket a szőlősgazdák. A tanulmányterv szerint: ,, Óbuda-Új lak III. kerületi részének revitalizációja lényegében négy részre tagolódik, mely azonban funkciójában és beépítésében egy egységet alkot. A Lajos utca mentén — ott, ahol a meglévő közművekkel és úthálózattal igen gazdaságos az építés — a beépítés a tömeges lakásépítést szolgálja. A Kolosy tér kereskedelmi, piaci központtá történő átalakítása elsősorban a fokozódó lakossági igényeket elégíti ki. Ide kell sorolni a Lajos utca két oldalán kialakított üzletsorokat és szolgáltató helyeket is. A Bécsi út, Bokor utca, Csemete utca régi épületeiben kel életre a terület kulturális (budai új filmmúzeum, művelődési ház, irodalmi kávéház, helytörténeti gyűjtemény) és idegenforgalmi (kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás és szállás jellegű épületei) központja. A terület nyugati lejtős emelkedő területén jön létre az Óbuda-Újlakhoz funkcionálisan is kapcsolódó művésznegyed, az önálló beépítésű új műteremházakkal." Mit ígér a jövő? Nemcsak Újlak megépítését. Olykor úgy tetszik, hogy Óbuda s vele az észak-budai városrész előrelátóbb átalakítása is megkezdődött. Tervek vannak születőben, hogy Bécs és Budapest 1995-ben közösen rendezné meg a világkiállítást. Óbuda külső részén, a Bécsi úton a lebontott téglagyárak területe eszményi helyet kínál e célra. Már ez a körülmény is sürgeti, hogy Újlak megújhodjék: szállodák, penziók s természetesen vendéglátóhelyek épüljenek. Az óbudai városatyák az új Nemzeti Színháznak is találtak alkalmas területet. Hatalmas, hat-nyolc hektárnyi terület áll üresen a Szőlő utca—Vörösmarty út—Korvin Ottó út és Kiscelli utca által határolt részen. A korábbi, megalomániás városrendezési terv a kerület igazgatási központját képzelte ide, s mielőtt kiderült volna, hogy az elképzelés megalapozatlan fikció, addigra a buzgó beruházó eldózeroltatta a hajdani Óbuda leghangulatosabb utcáit. Most üresen tátong ez a pusztaság, északi oldalán éktelenkedik hazánk legsivárabb panelépítménye, a Szőlő utcai kilencszázvalahány lakásos Kínai fal. Se Óbuda, se Újlak nem óhajt a magyar Grinzing vagy a magyar Montmartre szerepében tetszelegni. Csupán Budapest városrészei óhajtanak lenni; Óbuda már éledezik, s Újlak is élni akar. KISS KÁROLY 20