Budapest, 1988. (26. évfolyam)

1. szám január - Keszthelyi Péter: Holdfogyatkozás zöld pántlikával

FÓRUM Holdfogyatkozás zöld pántlikával Válasz Kerti József „A mágneses víz káprázata" című cikkére Meglepődve olvastam Kerti József „A mágneses víz" káprázata című, szépirodalmi ihletésű cikkét az októberi szám Fórum rovatában, mert Kerti professzor maga is részt vett a permanens mágneses vízkezelő berendezések egy-egy vizsgálatában, és korábban annak szakértőjeként és támogatójaként is találkozhattam vele. Mindez, persze, azt hiszem, csak igazolja azt az immár évtizedek óta húzódó vitát, ami az ilyen típusú készülékek alkalmazása és eredményessége körül világszerte kialakult. Permanens mágnessel működő vízkezelők már az ötvenes évek végén működtek, elsősorban az ebben élenjáró belga CEPI cég jóvoltából. Később egyre többen jelentkeztek újabb készülékkel, és a 80-as években széles palettán találkozhatunk velük világszerte, köztük, nem kis örömünkre, komoly konvertibilis bevételt hozó magyar készülékekkel is. A készülékek elterjedésével megszaporodtak a viták is. Európa számos országában publikáltak dicsérő és elmarasztaló cikkeket a mágneses kezelés hatásairól, és a mai napig sem alakult ki egységes vélemény. Mindenesetre a tények és a tapasztalatok eddig nem éppen a „csikóbőrös kulacs kotyogójára" kötött piros vagy zöld pántlikákat mérhető eredményeket igazolnak, annál is inkább, mert a vizsgálatokban egyetemi tanárok, erre hivatott szakintézmények vettek és vesznek részt. Tények és tanúk Sokszor bizonyult már tevesnek egyegy szöveg kiragadott részletét önmagában értelmezni, és úgy vélem, ezúttal is ez történt. Továbbá azt is túlzottnak vélem, ha valaki egyéni akcióját a pokol elszabadulásával teszi egyenlővé. Nos, nézzük, mitől is tündököl vagy bukik meg egy szabadalom. Kezdeném azzal, hogy csodáról soha senki nem beszélt, és természetes, hogy ez nem lehet szabadalmi leírás tárgya sem. Nézzük, mi is szerepel a Kerti József által idézett szövegrészben kicsit bővebb és hiteles környezetben: „A legújabb kutatások alapján ismeretessé vált, hogy a mágnessel kezelt víz felhasználható még a vízben lévő káros baktériumok elpusztítására, valamint különböző biológiai kísérleteknél és a mezőgazdaságban különböző növények — például rizs, kukorica, burgonya stb. — mágneses vízzel történő öntözésénél a terméshozam növekedésére is." Nos e szövegrész alapján, persze, lehet polemizálni „hasznos baktériumokról" és „sok más jó tulajdonságról", de mindez nem több mint játék a gondolattal. 1986. április 16-18. között, például, a belga CEPI cég szakemberei a MTESZ égisze alatt tartottak szakmai előadást és termékbemutatót, ahol gyakorlati eredményekkel igazolták a fenti szövegrész állításait. A szakmai találkozón egyébként olyan hazai szakemberek is hozzászóltak a témához, akik maguk is végeztek ilyen kísérleteket, és kedvező eredményekről számoltak be. Nézzünk egy másik állítást, miszerint „olyan csodatevő masinát vásárol a tisztelt fogyasztó, amely az ellenkezőjét is tudja annak, amire képes." Vegyük elő megint a leírást, és idézzük az ide vonatkozó teljes szövegrészt. „A találmányunk szerinti műszaki intézkedésekkel, ha a 171 113 lajstromszámú, szabadalmazott készülékek mágnessaruját pólusszerűen képezzük ki, az átáramlást biztosító furatokat e pólusba helyezzük, és a póluson át egy központi furatot is létesítünk, de ezen két végét nem mágnesezhető anyagból készült dugókkal tömítetten lezárjuk, akkor igaz ugyan, hogy az átáramlott kezelt folyadék közeg tömegárama csökken, de ugyanakkor a kiválasztott vízkő, illetőleg egyéb csapadék fajlagos mennyisége ugrásszerűen megnövekszik az időegység alatt. Ez pedig egyértelműen azt jelenti, hogy a készülék találmányunk szerinti átalakítása a berendezés hatásfokának nagymértékű javulását eredményezi." Tekintettel arra, hogy a készülék éppen azzal kívánja a természetes vízkőkiválást akadályozni, hogy a mágneses kezelés révén a vízkövet, illetve egyéb csapadékot eltávolítható formában előre, mesterségesen kiválasztja, ezzel annak lerakódását meggátolja, így a folyamat gyorsítása természetesen hatásfoknövelő, tehát a célnak nem ellentmondó. Az elszabadult pokolról és a gátlástalan gyártmányismertetőről pedig csupán annyi az igazság, hogy mindössze egyetlen ismertetőben történt hivatkozás egyetemi tanszéki vizsgálatra, amely egyébként meg is történt. Később azonban éppen a szóban forgó egyetemi intézet kérésére a vonatkozó szövegrész kimaradt a végleges gyártmányismertetőből. A pokol elszabadulását pedig mindössze egyetlen személy fellépése jelentette, amelynek közel sincs vége az OTH nyilvános szóbeli tárgyalásával, mivel a feltalálók határozat megváltoztatása elleni kérelmet nyújtottak be a Fővárosi Bírósághoz. Minderre pedig azért is sor került, mert az eddigi alkalmazási példák éppen a berendezés működőképességét igazolták, ezzel kapcsolatban az OTH írásos határozata is — elutasítása ellenére — a következőképpen fogalmaz: „A megoldás gyakorlati alkalmazhatóságának hiányát a tanács bizonyíték hiányában nem állapíthatta meg. Erre csak akkor lett volna a jelen esetben mód, ha egyértelmű bizonyítást nyer, hogy a berendezéssel megvalósítani kívánt cél természeti törvénybe ütközik (például, ha a vízkőképződés megakadályozása vagy a betonszilárdság növelése a víz mágneses erőtérrel történő kezelése útján lehetetlen.) A tudomány számos képviselője világszerte erősen vitatja, hogy a „mágneses erőtérnek bármiféle hatása is lenne például a vízkő kiválására, ilyen egzakt tudományos bizonyíték azonban nem merült fel az eljárásban, ami alapul szolgálhatott volna a gyakorlati alkalmazhatóság hiányának megállapításához." Ezek után, összehasonlításul, nézzük Kerti professzor fogalmazását. „A törvény módot ad arra, hogy a szerzők kérelmet nyújtsanak be a bírósághoz a határozat megváltoztatására. Mivel azonban nincs olyan bíróság, mely vállalkoznék a természet törvényeinek a megváltoztatására, érdemes áttekintenünk, milyen természeti törvényekbe ütköznek a »mágneses víz« látomásai." Nos, az összehasonlítást az olvasóra bízva, nézzük tovább a tényeket. 1984. május 10-én a Kőbányai Sörgyárban emlékeztető készült, akkor még éppen az ilyen készülék mellett voksoló Kerti professzor részvételével. Az emlékeztető a következőket tartalmazza: „A 6-os sz. háromtálcás kondenzátoron 2 db mágneses kezelőfej van felszerelve, mely a kísérleti időszakban végig üzemelt. A berendezés fedőlapjának leemelésével tapasztaltuk, hogy a csöveken még kezdődő vízkőképződés sem figyelhető 20