Budapest, 1988. (26. évfolyam)

1. szám január - Gáspár Tibor: Hogy jobban éljünk itt

Hogy jobban éljünk ITT szont a raktározási célra alkalmas iparterületek iránti igény. Ezek az elképzelések 2000-ig érvényesek. Az esetleg jelentkező új, 2000 utáni igények kielégítésére vannak Budapesten tartalék iparterületek (jelenlegi körülbelül 1200 hektár), melyeket még nem telepítettek be. Az iparterületek fejlesztése során fontos, hogy — elsősorban a környezetkárosító hatások mérséklésére — a védőtávolságok és védőterületek összhangban legyenek a környező beépítéssel. A tervezet javasolja, hogy a lakóterületeken és egyéb, nem ipari övezetekben lévő üzemeket, amelyek zavarják, illetve szennyezik a környezetet, fokozatosan át-, illetve kitelepítsék. A budapesti zöldfelületek fejlesztésének főbb elvei a különböző területfelhasználású és beépítésű térségek szerint a következők: — a lakóépületekhez közvetlenül kapcsolódó közkerteket elsősorban a központi fekvésű városrészekben a rehabilitációs korszerűsítésekkel együtt szükséges bővíteni; — a lakóterületi parkokat a helyi igények és lehetőségek, valamint a laksűrűség figyelembevételével indokolt fejleszteni; — parkerdők telepítése és fejlesztése a közeli és távolabbi lakosság érdekeit egyaránt szolgálja; — a biológiai aktiv zöldfelületek növelése elsősorban az iparterületeken szükséges; gondolni kell azonban a budai hegyvidék csökkent értékű zöldfelületeinek regenerálására is. Tarthatatlan a zártkerti területek bizonytalan helyzete a területfelhasználás, szabályozás és beépítés szempontjából. Üdülőterületté való átminősítésük vagy gazdasági hasznosításuk kívánatos, de számolunk azzal is, hogy egyes zártkertek az alapvető infrastruktúra megteremtése révén lakóterületté fejleszthetők. A jó építészeti minőség megőrzéséért Közintézményeink elsősorban a város legyező alakú szektoraiban, a központi helyeken, „sűrűsödési" centrumokként alakultak ki. Budapest városközpontja az V. kerület középső és északi részében, valamint a Várnegyedben van, s csápszerűen, a főútvonalak mentén (Rákóczi út, Népköztársaság útja, Kiskörút, Nagykörút, Bartók Béla út, Mártírok útja, Váci út, Üllői út) fejlődik tovább. A jelenlegi városközpontnak erőteljes lakóhelyi funkciója is van, melyet indokolt megtartani, és ezért itt nem kívánatos a jelenleginél több intézményt (munkahelyet) létesíteni. (A városrehabilitációt a tervezet — teljes joggal — úgy tekinti, mint a főközpont továbbfejlesztésének különleges módját.) Az 1971-ben jóváhagyott általános rendezési terv hat, a jelenlegi tervezet kilenc városrészközpontot jelöl ki. Az utóbbi elképzelés számol az elővárosok hagyományos központjaival is. A területileg kiegyensúlyozott ellátás érdekében előirányozza (az agglomeráció igényeinek figyelembevételével) — a távoli jövőben a 4-es metróvonal kiépültével — további két (Bosnyák tér és Budafok-Albertfalva) városrészközpont kialakítását és fejlesztését. A tervezet a műemlékvédelem napirenden levő ismert problémáin kívül a „csak" városképi értékekkel is foglalkozik. így például a III. kerületi ún. rezervátumhoz kapcsolódóan tárgyalja az újlaki térség revitalizációját, valamint ahhoz kapcsolódóan egy „észak-budai gyógyidegenforgalmi negyed" gondolatát. (Budai Vár-Szentendre tengelyen, all., Frankel Leó út térségében.) Utal a tervezet a század elején létrejött „jó építészeti minőséget" képviselő „telepek" megőrzésére, megtartására (például Wekerle-telep) és a régi, hegyvidéki műemléki villaépületek hasznosításának lehetőségeire. A terv javaslatokat tartalmaz az idegenforgalmi szempontból nem kellően hasznosított feltáratlan termálvízkészletre alapozható gyógyüdülő szállodahálózat kiépítésére, a természeti értékeinkkel való helyes gazdálkodásra. Felmerült további szállodafejlesztések terve és a szálláshelyek további bővítése, amelynek jelentősége növekedni fog, ha valóban rendeznek Budapesten világkiállítást. A közlekedési hálózat megfelelő fejlesztése teremti meg a különböző hasznosítású területek közötti munkamegosztás feltételeit. Különösen fontos a sugár- és körirányú úthálózat fejlesztése. Nem hanyagolható el a múltbeli közúti-vasúti keresztezések, a korszerűtlen burkolatú, illetve a kiépítetlen peremkerületi lakóutcák fejlesztése sem. Tervezetünk szerint a metróépítésben az észak-pesti és az új, a 4-es metró belső városi szakaszának elkészítése reális a hosszú távú tervidőszak alatt. A lágymányosi Duna-híd megépítése az MO-ás autópálya és annak déli szakaszán létesülő Duna-hidak a főváros szempontjából a legjelentősebb városépítési-közlekedésfejlesztési célkitűzéseknek számítanak. Az ezredforduló táján várhatóan 220-260 személygépkocsi jut ezer lakosra, a jelenlegi járműállomány mintegy másfélszerese. Számítások szerint az ezredforduló körül a gépjárműforgalom átlagosan mintegy 40-50 százalékkal lesz nagyobb, mint ma. A személygépkocsi-közlekedésnek nagy a fajlagos helyigénye, a környezetkárosító hatása és az energiafogyasztása, ezért a fejlesztésben, a forgalomszervezésben és az irányításban egyaránt a tömegközlekedés, különösen a gyorsközlekedési és villamos üzemű rendszerek elsőbbségét hangsúlyozza a tervezet. A személygépkocsik így egyre inkább a szabadidő-forgalom eszközévé válnak. Foglalkozik a tervezet egyes, a város központjától távolabb fekvő családi házas területeken a kerékpárút-hálózat kiépítésével, illetve fejlesztésével, valamint a kerékpározásnak a hétvégi és szabadidőforgalomban betöltött szerepével. Az általános rendezési terv programtervezetének koncepciója a hagyományos lakóterületek környezetbarát fejlesztését szolgálja, hogy például a budai táj környezetvédelmi szempontból értékes részei ne épüljenek be jobban. Célkitűzés az erősen szennyező ipari üzemek korszerűsítésének vagy kitelepítésének folytatása is. Foglalkozik a tervezet a lakóterületek környezetének minőségi javításával, javasolja az ipar káros környezeti hatásainak, technológiai rekonstrukciók révén, védőterületek kialakításával a megengedett érték alá csökkentését. A közlekedés fejlesztésének elve, hogy környezetkímélő legyen. Budapest környezetvédelmét szolgálja a metróhálózat bővítése és a fővárost elkerülő gyűrűs autópálya fokozatos megépítése. A tervezet szerint megakadályozható a forgalom növekedéséből származó többletártalom a légi forgalom szabályozásával, zajvédelmi övezetek kialakításával. Környezetvédelmi érdekeket szolgál az a közműkoncepció, amely a víz- és energiagazdálkodás, a csatornázás fejlesztését, valamint a korszerű szennyvíztisztítás elterjesztését, továbbá a zöldfelületi rendszer fejlesztését, az élővilág és az emberi társadalom létfeltételeinek, a város klímájának a javítását szolgálja. Budapest általános rendezési terve analitikus típusú, nem egy elérendő állapotot vázol fel, kevésbé tervez konkrét akciókat, mint a korábbiak. Ebből a szempontból hangsúlyos a tervben — a tárgyalt térségi és ágazati területfelhasználási összefüggések alapján — az egyes alternatívák kialakításának lehetősége, amelyek lényegében az éves és középtávú tervek alapjául is szolgálhatnak, illetve azokkal kölcsönhatásban rugalmasan alakíthatók. Reméljük, hogy ez a módszertani felfogás hozzájárul a terv időállóságának megtermtéséhez olyan korszakban, amely nem kedvez a távlati tervezésnek, és amely éppen a gazdaság, a társadalom, a közösségi élet dinamikusabb változásait kívánja kibontakoztatni, és egy nagyobb, konkrét városrendezési jövőkép helyett annak folyamatos alakítását, a közösség számára pedig az alakításban való részvételt helyezi előtérbe. GÁSPÁR TIBOR 10