Budapest, 1987. (25. évfolyam)

2. szám február - Pető Sándor: Újpalota fényében és árnyékában

TT -Ä.^k.aron ülő gyerekként, egy eldugott Baranya megyei faluból felköltözve, leltem itt otthonra, s vallom magam most is, harminc-egynéhány évesen — noha tíz éve már másutt élek — rákospalotainak. Itt éltem át mindazt, amit kisfiúként, kamaszként átél az ember — szegénységben, de mégis a fiatalság adta reményben. Itt tanultam meg mindazt, ami mai felnőtt-tudatomban jelentőséggel bír. Ha olykor visszatérek egykori önmagamat keresni, nem szégyellem bevallani: nem találom. Amit gyerekként titokzatosnak és csodásnak láttam, ma már a józan valóság képét mutatja, a legendák végét. Látható tények vannak, melyeknek már csupán mint helyszíneknek van köze túlfűtött kamaszkoromhoz — Sóder gödör, Rädda tér, a Csokonai és a Béke mozi... Rákospalota 700 éve jegyzett település. Az első írásos emlék 1245-ből való, IV. Béla említi Párdeu néven egyik hűbéresének írt adománylevelében. 1281-ben újabb adománylevélben lelhetünk Párdeu falu nevére. 1346-ból való az az írásos emlék, mely már Palota néven említi. A kis település a török hódoltság hosszú, fájdalmas éveiben teljesen elnéptelenedik, felvonulási, hadi terület. 1696-tól, noha akkor még csak 17 jobbágytelket számlál, fokozatos fejlődésnek indul. Megbízható adatok szerint 1784-ben már nyolcszázán lakják. Mint középkori település magyarnak számít, s ezt a feltárt sírokban talált temetkezési emlékek is igazolják. Szegény földművesek lakják, Nógrádból ideszökött jobbágyok, letelepült szlávok, németek — középkelet-európai keveredésben. Jelentős esemény a település életében a Budapest-Vác vasútvonal kiépülése. 1845. november 15-én a próbajárat Palotáig jön. A döntő változást azonban a kiegyezést követő idők hozzák. A kapitalizálódás jeleként kisebb ipartelepek létesülnek — olajütő, posztóüzem. Palota életében azonban mégsem a helyi ipar kialakulása játssza a legnagyobb szerepet, hanem elsősorban az újpesti és az angyalföldi iparvidék kialakulása. Az egyre nagyobb számban felköltöző, munkát kereső népesség Palotán olcsó telekhez juthat, ahol minden talpalatnyi föld eladó. Zsellérek, kis fizetésű munkások vásárolnak itt apró darabka földet. Vályogházak nőnek ki a földből, tenyérnyi kertek, szűk utcák jellemzik, nincs tér, se csatorna, se vezetékes viz. Ekkor alakul ki a településnek az az arculata, mely a múlt örökségeként mindmáig kísért. Ugyanakkor, ennek mintegy ellenpólusaként, a vasút rohamos fejlődése megteremti az István-telki főműhelyt, s felépül az ország legnagyobb MÁV-lakótelepe. Noha szegény nép lakja a települést, a nemzeti öntudat szép példájaként itt állítják fel közadakozásból, Budapesten elsőként, Barcza Lajos szobrászművész három méter magas Kossuth-mellszobrát 1908-ban, Kossuth halála után tizennégy esztendővel. Utcákat neveznek el 1848 hőseiről, mártírjairól. 1910-ben már 28 437 főt számlál a nagyközség. Iskolák épülnek, köztük magánfőgimnázium. 1923-ban városi rangot kap a helység, de városnak alig nevezhető. Rendkívül elmaradott nagy falu benyomását kelti: csatornázatlan, a vezetékes ivóvíz ismeretlen fogalom. Az egészségügyi ellátás elégtelen. Az infrastruktúra terén a felszabadulásig változás nem történik. A városi rangra emelkedett települést szegényparasztok, munkások, kishivatalnokok lakják. Itt mindig hiányzik a nagyon módos réteg. Ezért jelentős szerepet kap a munkásmozgalom, mely leginkább szociáldemokrata orientációjú, de a harmincas években fokozatosan kommunista sejtek is alakulnak. Ekkortájt kezd kibontakozni a helyi ipar: a mai növényolajgyár, kötöttárugyár, járműszerelvénygyár, bőrdíszműgyár elődje. A lakosság zöme mégsem talál helyben munkát. A nappali forgalom gyér, mint ahogyan ez a mai Rákospalotára is jellemző. Infrastruktúra nélküli nagy falu volt, és, sajnos, az is maradt. A Révai Lexikonban ez olvasható: „Rákospalota, nagyk. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. váczi j.-ban Budapest közvetlen szomszédságában, gyorsan fejlődő község, melynek 1869-ben csak 3548, 1890-ben 6264, 1920-ban már 36 008 lakosa volt. Van magán-főgimnáziuma és polgári iskolája, az István-telken szép tisztviselő telepe, s ugyanitt az államvasutaknak hatalmas gépjavító műhelye, olajgyára, villamos őrlőmalma stb. Kossuth Lajos mellszobra Barcza Lajostól (1908), vasúti állomása, posta- és távhívó hivatala és postatakarékpénztára. Budapesttel két villamosvasútvonal is összeköti." Az Új Magyar Lexikon már csupán öt sort szentel Rákospalotának. A felszabadulás utáni időszak első teendői közé tartozott a háborús pusztítás helyreállítása. Ezzel egy időben fokozatosan megindul a vezetékes vízhálózat telepítése, befejeződik a villamosítás. Javul a közlekedés, új villamosvonal létesül — a 67-es —, mely összeköti Rákospalotát Pest központjával. Fejlesztik az egészségügyi ellátást: körzeti orvosi hálózatot létesítenek. Bölcsődék, óvodák, iskolák épülnek. Kisebb lakásépítésekre kertjl sor: Széchenyi-telep, kis BM-telep. Kiépül a Közért és az ÁFÉSZ üzlethálózata. Fennmarad a kisipar, kiskereskedelem. Ugyanakkor jelentősebb iparfejlődés, ipartelepítés indul meg, javul a helybeni foglalkoztatottság mértéke. A jelen történelmi korszak második lépcsője a hatvanas évek végére esik. A fővárosi lakásépítési program részeként elkezdik az újpalotai lakótelep építését, felépül 16 ezer lakás. Döntő fordulat ez a település életében, hat a régi Palotára, belső ellentmondásokat teremt. A régi település elavult marad. Miközben az új városrész fokozatosan megteremti a maga sajátos problémáit, egyre jobban előtérbe kerülnek a régi település alapgondjai, melyeket meg kellene oldani. Ennek nyomán megkezdődik a főgyűjtőcsatorna építése. Rákospalota jelenlegi helyzetéről Szabó István tanácselnökkel beszélgetünk. Az új elnöknek nemcsak munka-, hanem lakóhelye is Palota. így nemcsak tanácsi vezetőként, de helybeli lakosként is ismeri, érzi a problémákat. Nem véletlen, hogy először a városszerte legégetőbb kérdésről, a lakáshelyzetről beszélgetünk. — A 37 ezer lakásnak több mint fele régi építésű, fizikai és erkölcsi állapota elavult. Kisebb része új vagy korszerűsített. Jelentős számú — 1000-1500 — lakás olyan területen van, melyre még ma is a múlt századi zsellértelep viszonyai jellemzőek: a legtöbb helyen a teleknagyság a 100 négyszögölet sem éri el. Itt huszonöt éve építési tilalom van. Egyes források szerint már a 30-as években is hoztak hasonló rendelkezést. Úgy néz ki, hogy a VII. ötéves tervben — a főváros programjaként — megindul a fokozatos rendezés. A többi részen önerős közműfejlesztéssel, a lakossággal együttműködve út, csatorna épül. Alapkoncepciónk, hogy be kell hoznunk az évszázados elmaradást, hogy Rákospalota kertváros lehessen. Ez a program a kerület ipari üzemeit is érinti. így, többek között, az idén önálló-18