Budapest, 1987. (25. évfolyam)

12. szám december - TÉKA

zett a buszok gazdaságos és biztonságos üzemeltetése érdekében. Tovább bővült a vonalhálózat, több fontos útvonalat vett át a BSZKRT a BART-tól, korszerűsítették a járműparkot. A II. világháború idején a kocsipark egy részét a hadsereg vette igénybe, az akadozó üzemanyag-ellátás miatt csökkenteni kellett az üzemidőt, a gumihiány mind katasztrofálisabbá vált, kísérletképpen sínautóbuszokká alakítottak át sok, kisebb buszt. Leállt az olyannyira várt Hamzsabégi úti nagy autóbuszgarázs építése. A megújuló bombázások miatt számos kocsit vidékre telepítettek. A harci cselekmények során az itthon maradt járműpark és a berendezések nagy része elpusztult, a főváros autóbuszközlekedése megsemmisült. A cikk sokoldalúan tájékoztat a környéket kiszolgáló autóbusz-közlekedés vállalatairól, magánvállalkozásairól, a hálózat és a forgalom alakulásáról is. VÉGH FERENC: A MAGVAR IPAR ÉS A MŰEGYETEM KAPCSOLATA — ÖTVEN ÉVVEL EZELŐTT (Természet Világa, 1987. 6. sz. 228-230. 1.). Mindinkább terjed az a törekvés, hogy váljék szorosabbá az ipar és az egyetemek közötti kapcsolat. Ezzel meggyorsítható a tudományos eredmények ipari hasznosítása, lerövidíthető az a hosszadalmas út, amely a találmányok és felfedezések laboratóriumi, kutatóhelyi színterétől a gyárakig, az üzemekig, az új termék megjelenéséig vezet. Ugyanakkor az egyetemek örökös pénzhiánya is jelentősen csökkenne. Az egyetem és az ipar kapcsolatának megteremtésére már a két világháború közötti időszakban is jelentős lépések történtek. Az első világháborút követő békeszerződések következtében az ország gazdasági szerkezetének jelentős átalakítására kényszerült. Erősen külkereskedelemre utalt ország lett, az ipari nyersanyagok java részénél behozatalra szorult, mezőgazdasági termelése és kivitele erősen csökkent. A nagyarányú regresszióban csupán a könnyűipar (ezen belül a gyógyszer-és textilipar) maradt talpon, s elektromos iparunk indult fejlődésnek. Ennek nyomán a korábbinál differenciáltabb mérnökképzés igénye fogalmazódott meg, de a budapesti Műegyetemen nem következett be ennek megfelelő fejlődés, szervezeti változás csak a harmincas évek derekán. 1936-ban jelentette be az Egyesült Izzólámpa és Villamossági R.T. (a Tungsram), a Goldberger Samuel F. és Fiai R.T., valamint Buday-Goldberger Leó, hogy a Műegyetemen egy atomfizikai, illetve egy textilkémiai tanszék és kutatólaboratórium felállításának anyagi feltételeit biztosítja. 1938-ban az atomfizikai tanszék élére Bay Zoltánt, a textilkémiai tanszékére pedig Csűrös Zoltánt nevezték ki. A két ipari tanszék immár ötven éve végez kiemelkedő munkát a mérnökképzés terén, az ipari kutatásokban és az ipari megbízatások teljesítésében. KAPRONCZAY KÁROLY: A BUDAPESTI KIRÁLYI ORVOSEGYESÜLET ALAPÍTÁSÁNAK 150. ÉVFORDULÓJÁRA (Természet Világa, 1987. 6. sz. 234-235. !.). 1837. október 2-án Mokossinyi Mihály orvosdoktor pesti lakásán tizenhat gyakorló orvos elhatározta, »a tudomány és a kartársiasság ápolására, önmaguk továbbképzésére« a gyakorló orvosok pesti orvosegyesületének megalakítását. Ez annál is fontosabb volt, hiszen a főváros mintegy 120 orvosa között csak laza kapcsolat állt fenn, s a viszonyt rontotta a pesti egyetemi orvosi karral fennállott vita is — állapítja meg a szerző. A reformkor kedvező társadalmi és politikai légköre is ösztönözte a főváros orvosait a külön tudományos társaság megalapítására, hiszen ez lehetőséget nyújtott a továbbképzésre, az újabb ismeretek kicserélésére, megvitatására. Az Orvosegyesület az érdekvédelmi tevékenységet a kezdetektől elutasította, csak a tudomány művelését tűzte célul maga elé. Az alapszabályzat jóváhagyására öt évig kellett várakozniuk, de azért nyíltan és eredményesen működtek. Az országos találkozási lehetőséget biztosító „Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Vándorgyűlése" megrendezésének gondolatát is az Orvosegyesületben fogalmazta meg Bugát Pál. Az egyesület a szabadságharc bukása után korlátozott működési engedélyt kapott, de eredményesen működött. Itt formálódtak a pesti orvosi iskola, Balassa János és körének reformgondolatai, itt született meg 1857-ben az Orvosi Hetilap, itt hangzottak el Semmelweis előadásai, véleményezték az 1876. évi közegészségügyi törvényt stb. Soraikban a magyar orvostörténet kiemelkedő egyéniségeit találjuk. Az egyesület széles nemzetközi kapcsolatot épített ki, jelentős hazai és nemzetközi kongresszusokat szervezett, figyelmet fordított az orvostörténeti kutatásokra. Érdekvédelmi és politikai küzdelmekben el nem mélyedve, százéves alapszabályának szellemét megtartva működött 1947-ig, feloszlatásáig. LUKÁCS TERÉZ: SUGÁRÚTI SÉTA (Családi Lap, 1987. 9. sz. 2-5. 1.). A Sugárút — a mai Népköztársaság útja — története, nevezetes épületei, intézményei. A Hősök tere és az Ezredéves Emlékmű bemutatása. DRAVECZKY BALÁZS: A MAGYAR KERESKEDELMI ÉS VENDÉGLÁTÓIPARI MÚZEUM (Népművelés, 1987. 7. sz. 36-38. 1.). Története a múlt századba nyúlik vissza. 1886-ban alakult a Budapesti Kereskedelmi Gyűjtemény, mely 1893-tól Magyar Kereskedelmi Múzeum néven szerepelt. Előbb áruminta-gyűjteményként működött, majd kereskedelmi tudakozószolgálatot is ellátott. Múzeumi feladata csak a benne elhelyezett Kereskedelemtörténeti Gyűjteménynek volt. Anyaga 1923-ban beolvadt a Magyar Nemzeti Múzeum törzsgyűjteményébe. A mai intézmény 1966-ban Magyar Vendéglátóipar Múzeumként kezdte el működését, 1970-ben kereskedelmi gyűjteménnyel bővült, s lett a világ első ilyen szakmúzeumává. A cikk megismerteti kiállításait, tárgyi, dokumentációs, művészettörténeti és más gyűjteményeit, sokoldalú kutató és közművelődési tevékenységét. Mint a világ első és egyetlen komplex kereskedelem-, vendéglátás- és idegenforgalom-történeti múzeuma, sok külföldi országnak is segítséget nyújt hasonló múzeumok megalapításához. Tevékenységük egyik fontos területe a muzeális berendezésekkel működő ún. élőüzletek tevékenységének segítése is. LÁZÁR ANTAL: AZ ORSZÁGOS TAKARÉKPÉNZTÁR KÖZPONTJÁNAK FELÚJÍTÁSA, BUDAPEST V., MÜNNICH FERENC U. 16. (Műszaki Tervezés, 1987. 3-4. sz. 72-78. 1.). A korabeli Ország-Világ c. művészeti-irodalmi hetilap írta: „A Nádor utcában egy szürke, unalmas bérkaszárnya helyén szinte máról holnapra kelt ki a földből egy új palota, a Magyar Agrár és Járadék Bank RT gyönyörű háza. A tervező olyan homlokzatot rajzolt, mely nyíltan hirdeti e palota hivatását. A renaissance derűs, mosolygós arca ékeskedik a palota külsején. A négyszögletű udvar roppant tere egyetlen pénztárteremmé alakult. Csodálatos üvegtető képezi a terem mennyezetét. A szépen kialakított előtérből pompás lépcsőház vezet fel a második emeletre. A márványok szép erezete, a réz betétek és bronzcsillárok nemes veretű eredetisége teszi művészi jelentőségűvé az épületnek ezen részeit. A lépcsőházat harmonikusan tetőzi a második emeleti hall. Kétségkívül, egyike a legszebbeknek a modern budapesti építkezés történetében. A hosszúkás négyszög, mely a hivatali helyiségek előtt húzódik, az esti világítás fényében imponáló képet ad." Az épület 1926-ban a Magyar Olasz Bank RT székháza a bankok államosításáig, majd egy ideig a Belügyminisztérium használatában volt, 1951-től az OTP székháza. A háborús pusztításoktól szerencsésen megkímélt épület felújítása egyrészt kielégíti a mai modern bankfunkcióból adódó követelményeket, másrészt — műemléki kutatásokra is alapozva — bemutatja az eredeti állapotot, és konzerválja az épület kiemelkedő műemléki értékeit. A magas szintű felújítási munkát 1986-ban építészeti nívódíjjal honorálták. MONDOK TAMÁSNÉ: BUDAPEST, MARGIT KÓRHÁZ II. ÜTEM, „B" ÉPÜLET (Műszaki Tervezés, 1987. 5. sz. 29-35. IJ. Felépítésével egyidejűleg a kórház régi, jellegzetes stílusú volt főépületének korszerűsítésével befejeződött az Észak-Buda és környéke orvosi ellátásban olyannyira jelentős Margit Kórház teljes rekonstrukciója. Az immár 731 ágyas épületegyüttes funkcionális és építészeti ismertetése, új szolgáltatásai, berendezései (pl. műveseállomás). CZOBOLY ERNŐNÉ — PÁRIS LÁSZLÓ: BUDAPEST, LÁSZLÓ KÓRHÁZ, 336 ÁGYAS FERTŐZŐ PAVILON (Műszaki Tervezés, 1987. 5. sz. 35-42. ÍJ. A gyógyászati és építészeti szempontból egyaránt kiemelkedő jelentőségű fővárosi létesítmény ismertetése (IX., Gyáli út). KONRÁDYNÉ DR. GÁLOS MAGDA: REISZ GYULA, A FŐURAK FŐURA (Vendéglátás, 1987. 8. sz. 22. IJ. „Ha nincs Gyulánk, éheztünk volna, elvadultunk volna... akik ifjabbak, el se igen képzelhetik, legfeljebb elhihetik" — emlékezik Szép Ernő az irodalmi élet jeleseit vendéglátó New York kávéház fogalommá vált főpincérére. Megismerhetjük az 1859-ben született „minden idők legirodalmibb főpincére" életútját, irodalmi kapcsolatait, a tehetségek anyagi pártolóját és hitelezőjét, akiről elmondták: többet köszönhet neki a magyar irodalom, mint az egymást követő kultuszminiszterek egész sorának. 1927-ben halt meg. Fájóbb nekrológok siratták, mint sok neves írót — emlékezik a szerző. CSOMOR TIBOR 47