Budapest, 1987. (25. évfolyam)

12. szám december - PESTI TÜKÖR

Gyermekpszichiátria az Újpesti Kórházban Az utóbbi években a fiatalkorúak kábítószer-fogyasztásának és bűnözésének növekedéséről hírt adó riasztó adatok ha­zánkban is felhívják a figyelmet a gyermekek és serdülők lelki problémáira, társadalmilag fontos feladatokat állítva az egészségügy, ezen belül a gyermek- és serdülőpszichiátria elé. — Az osztály létesítésére négy évvel ezelőtt az Újpesti Kórház adott lehetőséget, az egyre csökkenő ágykihasználással működő és vé­gül megszüntetett gyermekosztály helyén — mondja dr. Gádoros Júlia, a gyermek- és ser­dülőpszichiátriai osztály vezető főorvosa. — Egy pavilonrendszerű kórházrészleg négy­szintes épületének felső két emeletén kap­tunk helyet, hatvanágyas helyiségekkel és személyzettel. Gyermekgyógyászati és pszi­chiátriai kórházi háttér nincs. Önálló ambu­lanciával nem rendelkezünk. Betegeink Bu­dapest lakosságának 6-16 éves korosztályá­ból származnak. E széles korcsoporthoz igen széles betegségskála tartozik: pszichózis, ne­urózis, magatartási, érzelmi és tanulási zava­rok, öngyilkossági kísérlet utáni állapot, ser­dülőkori krízis stb. Évente körülbelül 200 gyermeket veszünk fel, kétharmad részben fiúkat. A súlyos narkománia és az antiszoci­ális magatartászavar kezelésére folytatott ed­digi kísérleteink, sajnos, többnyire kudarc­hoz vezettek. Az osztály szerkezeti felépítése az igényekhez és a lehetőségekhez alkalmaz­kodik. Az iskolaköteles korban lévő gyerme­kek számára kiscsoportos oktatást szervez­tünk, mely a betegség okai között jelentős szerepet játszó tanulási nehézségeket próbál­ja könnyíteni. Tevékenységünk team­rendszerű: orvos, pszichológus, gyógypeda­gógus, pedagógus, szociális gondozó, szak­ápoló és foglalkoztató tevékenykedik együtt. Mint kórháznak érdemi segítséget kell nyúj­tanunk betegeinknek, emellett el kell látnunk ambuláns pszichiátriai, pszichológiai felada­tokat, sőt, egyes esetekben átmeneti vagy ki­egészítő intézményként, speciális nevelőinté­zetként is kell működnünk. — A jövőben arra törekszünk, hogy a klinikai-diagnosztikai és terápiás egységen belül nagy forgalmú ambulancia is tevékeny­kedjen diagnosztikus és terápiai profillal. A nappali kórház (betegeinek egy részét éjsza­kára most is hazabocsátjuk) és a kórházi gyermekpszichiátriai osztály közös szakem­bergárdával dolgozzon. Az osztály megfelelő személyzeti ellátottság mellett, alacsony ágy­számmal biztosítsa betegeink intenzív ellátá­sát és a szükséges krízisintervenciót. A jelen­leginél nagyobb nappali beteglétszámot tud­nánk így ellátni. A közös szakembergárda, az ellátási formák közötti átjárhatóság, ru­galmas együttműködés, a folyamatos infor­mációcsere és a szakmai képzés, továbbkép­zés az ellátás minőségi javulását jelenthetné, és a terápiás kapcsolat tartósságát hozná lét­re a beteg és családja számára. Az oktatási-nevelési egység működtetné a klinikai részlegen kezelt gyermekek kiscso­portos speciális iskoláját. Az eddigi tevé­kenységet kiegészítve korrekciós-oktatási formákkal, például, dyslexia-csoport, be­szédhibások, autista gyermekek tanítása. A szociális gondozói, családsegítő egység fela­data az intézménybe kerülő gyermekek szoci­ális problémáinak áttekintése és a szükséges segítség nyújtása, a családgondozói és gyer­mekvédelmi intézményekkel való kapcsolat­tartás lenne. Fontos feladat olyan átmeneti­kiegészítő intézmények felkutatása, illetve szervezése, amelyek rehabilitációs lehetősé­geket biztosítanának a gyermekek számára. — Szükség van egy olyan szolgálatra, aho­vá a különböző területek (gyermekegészség­ügy, iskolák, óvodák, gyámhatóság, rendőr­ségi ifjúságvédelem stb.) szakemberei fordul­hatnak az észlelt problémákkal. Az intéz­mény szakemberei egyrészt konzultációs le­hetőséget biztosítanának, illetve javaslatot tennének arra, hogy miként kell a továbbiak­ban foglalkozni a gyermek vagy a serdülő problémájával. Orvosi vizsgálat, pszicholó­giai vagy kórházi kezelés, családgondozás, nevelési tanácsadás alkalmazandó-e? — Ez a komplex modell csökkentené a gyermek- és serdülőpszichiátriai ellátás elvi és gyakorlati nehézségeit. Ezért érzik mielőb­bi létrejöttét szükségesnek a szakemberek. Dobos Marianne Vándortáborbázis vízi úttörőknek Országos vízi úttörő vándortáborbázis épül Csepelen. A soroksári Duna-ág partján lévő ifjúsági és úttörőtábor kiegészítésével teremtenek lehetőséget az országos túrákon részt vevő vízi úttörők fogadására. A tervek szerint nemcsak fiatal, hanem felnőtt vízi tú­rázók is megpihenhetnek, sátrat verhetnek ezen a telepen. Mintegy negyven gyermek rendelkezésére állnak majd sátorozási, főzé­si, étkezési, zuhanyozási lehetőségek. A hi­degebb, sátorozásra nem alkalmas időben ér­kezőkre is gondolnak: 15-20 személyes pihe­nőhelyiséget építenek. A csepeli tábor sok évtizedes víziúttörő­hagyományokkal, valamint megfelelő csó­nakházzal, csónakokkal, felszereléssel ren­delkezik, így tapasztalatai, eszközei hozzájá­rulhatnak az országos túrák sikeréhez. A bá­zis kialakításához a kerületi tanács illetékes osztálya pályázat útján nyert anyagi támoga­tást, a Fővárosi Tanács Idegenforgalmi Bi­zottságától, valamint a Budapesti Úttörő­flottától. Idén tavasszal az Állami Ifjúsági és Sporthivatal is írt ki országos pályázatot tá­borhelyek létesítésére. Kétszázhúsz pálya­munka érkezett a bírálóbizottsághoz, s a leg­jobb javaslatok megvalósításához jelentős anyagi támogatást nyújt az ÁISH. A vándortáborbázisok kialakítását más szervezetek, intézmények is támogatják. Jö­vőre, várhatóan, valamennyi fontosabb vízitúra-útvonalon megfelelően kiépített, ál­landó táborhelyek adnak lehetőséget a kikö­tésre, néhány napos tartózkodásra. (-r -r) Galéria a Dohány utcában A falon többek között Márffy Ödön, Rippl-Rónai, Bortnyik Sándor, Bálint Endre munkái láthatók a szeptember végén meg­nyílt galériában, mely a Műgyűjtők Galériá­ja KFT tulajdona. Az árak — közöttük egy Rodin-szoboré — húsztól kétszázezerig ter­jednek. — Milyen szándék hívta létre ezt a galéri­át? — kérdezem Pogány Attila ügyvezető igazgatót. — Noha a galéria csak nemrég nyílt, cé­günknek múltja van. Alapvetően régi műtár­gyak nagyrészt külföldi értékesítésével fog­lalkozunk, magángyűjtőknek, galériáknak adtunk el műtárgyakat, vagy aukciós háza­kon keresztül értékesítettük azokat. — Milyen módon kerülnek önökhöz a mű­tárgyak? — Magángyűjtőktől bizományba vesszük vagy készpénzért vásárolunk. Az alaptőkét üzleti vállalkozásként hat cég adta össze. — Milyen szempontok alapján válogat­nak? — A kiválasztást a piaci helyzet és a mű­tárgy értéke dönti el, és az eladó kívánsága, hogy készpénzt szeretne vagy bizományba akarja átadni. — Mit képviselnek önök a hazai műkincs­kereskedelemben ? — A régi műtárgyak értékesítéséből szár­mazó profit egy részét a kortárs művészek menedzselésére szeretnénk fordítani, hogy biztosítsuk számukra a külföldi kiállításo­kon való részvételt, s így az általunk színvo­nalasnak tartott művészek ismertté váljanak külföldön. — Hozzájárulhat-e a galéria egy valós pia­ci értékrend kialakításához? — A mi galériánkat is a hiány hívta életre. Szeretnénk, ha piaci értékrend jönne létre, valós áron cserélnének gazdát a műtárgyak, és ez csak versenyhelyzetben valósulhat meg. A galéria árai a hazai értékrendet fejezik ki, a világpiaci értékrend más. Külföldi vevők­nek a nyugati piac árait kell megfizetniük. — Mi lehet a galériák jövőbeni szerepe? — A jövő feladata, hogy kialakítsuk a kor­társ művek árfolyamát, s ez igazi bevételt je­lentene. — Ha valaki betér egy galériába, és szeret­ne olyan műtárgyat venni, melynek érték­megőrző szerepe van, tudna ajánlani ilyet? — Igen. Többet is. — Es az önök által menedzselt kortárs mű­vészek művei? — Azt szeretnénk, ha olyan piaci helyzetet tudnánk kialakítani, ahol a kortárs művé­szek műveinek értékmegőrző, sőt, értéknö­velő szerepe lehet, tehát érdemes legyen ebbe pénzt befektetni. — Milyen konkrét elképzeléseik vannak erre? — Utrechtben nyílik egy magyar galéria, ahol a magyar kortárs művészek — Szabó Tamás, Lóránt Zsuzsa szobrászok; Mizsér Gabriella, Szentirmai Klára iparművész és a szentendrei éremszobrászok — fognak kiállí­tani. Pető Sándor 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom