Budapest, 1987. (25. évfolyam)
12. szám december - PESTI TÜKÖR
Gyermekpszichiátria az Újpesti Kórházban Az utóbbi években a fiatalkorúak kábítószer-fogyasztásának és bűnözésének növekedéséről hírt adó riasztó adatok hazánkban is felhívják a figyelmet a gyermekek és serdülők lelki problémáira, társadalmilag fontos feladatokat állítva az egészségügy, ezen belül a gyermek- és serdülőpszichiátria elé. — Az osztály létesítésére négy évvel ezelőtt az Újpesti Kórház adott lehetőséget, az egyre csökkenő ágykihasználással működő és végül megszüntetett gyermekosztály helyén — mondja dr. Gádoros Júlia, a gyermek- és serdülőpszichiátriai osztály vezető főorvosa. — Egy pavilonrendszerű kórházrészleg négyszintes épületének felső két emeletén kaptunk helyet, hatvanágyas helyiségekkel és személyzettel. Gyermekgyógyászati és pszichiátriai kórházi háttér nincs. Önálló ambulanciával nem rendelkezünk. Betegeink Budapest lakosságának 6-16 éves korosztályából származnak. E széles korcsoporthoz igen széles betegségskála tartozik: pszichózis, neurózis, magatartási, érzelmi és tanulási zavarok, öngyilkossági kísérlet utáni állapot, serdülőkori krízis stb. Évente körülbelül 200 gyermeket veszünk fel, kétharmad részben fiúkat. A súlyos narkománia és az antiszociális magatartászavar kezelésére folytatott eddigi kísérleteink, sajnos, többnyire kudarchoz vezettek. Az osztály szerkezeti felépítése az igényekhez és a lehetőségekhez alkalmazkodik. Az iskolaköteles korban lévő gyermekek számára kiscsoportos oktatást szerveztünk, mely a betegség okai között jelentős szerepet játszó tanulási nehézségeket próbálja könnyíteni. Tevékenységünk teamrendszerű: orvos, pszichológus, gyógypedagógus, pedagógus, szociális gondozó, szakápoló és foglalkoztató tevékenykedik együtt. Mint kórháznak érdemi segítséget kell nyújtanunk betegeinknek, emellett el kell látnunk ambuláns pszichiátriai, pszichológiai feladatokat, sőt, egyes esetekben átmeneti vagy kiegészítő intézményként, speciális nevelőintézetként is kell működnünk. — A jövőben arra törekszünk, hogy a klinikai-diagnosztikai és terápiás egységen belül nagy forgalmú ambulancia is tevékenykedjen diagnosztikus és terápiai profillal. A nappali kórház (betegeinek egy részét éjszakára most is hazabocsátjuk) és a kórházi gyermekpszichiátriai osztály közös szakembergárdával dolgozzon. Az osztály megfelelő személyzeti ellátottság mellett, alacsony ágyszámmal biztosítsa betegeink intenzív ellátását és a szükséges krízisintervenciót. A jelenleginél nagyobb nappali beteglétszámot tudnánk így ellátni. A közös szakembergárda, az ellátási formák közötti átjárhatóság, rugalmas együttműködés, a folyamatos információcsere és a szakmai képzés, továbbképzés az ellátás minőségi javulását jelenthetné, és a terápiás kapcsolat tartósságát hozná létre a beteg és családja számára. Az oktatási-nevelési egység működtetné a klinikai részlegen kezelt gyermekek kiscsoportos speciális iskoláját. Az eddigi tevékenységet kiegészítve korrekciós-oktatási formákkal, például, dyslexia-csoport, beszédhibások, autista gyermekek tanítása. A szociális gondozói, családsegítő egység feladata az intézménybe kerülő gyermekek szociális problémáinak áttekintése és a szükséges segítség nyújtása, a családgondozói és gyermekvédelmi intézményekkel való kapcsolattartás lenne. Fontos feladat olyan átmenetikiegészítő intézmények felkutatása, illetve szervezése, amelyek rehabilitációs lehetőségeket biztosítanának a gyermekek számára. — Szükség van egy olyan szolgálatra, ahová a különböző területek (gyermekegészségügy, iskolák, óvodák, gyámhatóság, rendőrségi ifjúságvédelem stb.) szakemberei fordulhatnak az észlelt problémákkal. Az intézmény szakemberei egyrészt konzultációs lehetőséget biztosítanának, illetve javaslatot tennének arra, hogy miként kell a továbbiakban foglalkozni a gyermek vagy a serdülő problémájával. Orvosi vizsgálat, pszichológiai vagy kórházi kezelés, családgondozás, nevelési tanácsadás alkalmazandó-e? — Ez a komplex modell csökkentené a gyermek- és serdülőpszichiátriai ellátás elvi és gyakorlati nehézségeit. Ezért érzik mielőbbi létrejöttét szükségesnek a szakemberek. Dobos Marianne Vándortáborbázis vízi úttörőknek Országos vízi úttörő vándortáborbázis épül Csepelen. A soroksári Duna-ág partján lévő ifjúsági és úttörőtábor kiegészítésével teremtenek lehetőséget az országos túrákon részt vevő vízi úttörők fogadására. A tervek szerint nemcsak fiatal, hanem felnőtt vízi túrázók is megpihenhetnek, sátrat verhetnek ezen a telepen. Mintegy negyven gyermek rendelkezésére állnak majd sátorozási, főzési, étkezési, zuhanyozási lehetőségek. A hidegebb, sátorozásra nem alkalmas időben érkezőkre is gondolnak: 15-20 személyes pihenőhelyiséget építenek. A csepeli tábor sok évtizedes víziúttörőhagyományokkal, valamint megfelelő csónakházzal, csónakokkal, felszereléssel rendelkezik, így tapasztalatai, eszközei hozzájárulhatnak az országos túrák sikeréhez. A bázis kialakításához a kerületi tanács illetékes osztálya pályázat útján nyert anyagi támogatást, a Fővárosi Tanács Idegenforgalmi Bizottságától, valamint a Budapesti Úttörőflottától. Idén tavasszal az Állami Ifjúsági és Sporthivatal is írt ki országos pályázatot táborhelyek létesítésére. Kétszázhúsz pályamunka érkezett a bírálóbizottsághoz, s a legjobb javaslatok megvalósításához jelentős anyagi támogatást nyújt az ÁISH. A vándortáborbázisok kialakítását más szervezetek, intézmények is támogatják. Jövőre, várhatóan, valamennyi fontosabb vízitúra-útvonalon megfelelően kiépített, állandó táborhelyek adnak lehetőséget a kikötésre, néhány napos tartózkodásra. (-r -r) Galéria a Dohány utcában A falon többek között Márffy Ödön, Rippl-Rónai, Bortnyik Sándor, Bálint Endre munkái láthatók a szeptember végén megnyílt galériában, mely a Műgyűjtők Galériája KFT tulajdona. Az árak — közöttük egy Rodin-szoboré — húsztól kétszázezerig terjednek. — Milyen szándék hívta létre ezt a galériát? — kérdezem Pogány Attila ügyvezető igazgatót. — Noha a galéria csak nemrég nyílt, cégünknek múltja van. Alapvetően régi műtárgyak nagyrészt külföldi értékesítésével foglalkozunk, magángyűjtőknek, galériáknak adtunk el műtárgyakat, vagy aukciós házakon keresztül értékesítettük azokat. — Milyen módon kerülnek önökhöz a műtárgyak? — Magángyűjtőktől bizományba vesszük vagy készpénzért vásárolunk. Az alaptőkét üzleti vállalkozásként hat cég adta össze. — Milyen szempontok alapján válogatnak? — A kiválasztást a piaci helyzet és a műtárgy értéke dönti el, és az eladó kívánsága, hogy készpénzt szeretne vagy bizományba akarja átadni. — Mit képviselnek önök a hazai műkincskereskedelemben ? — A régi műtárgyak értékesítéséből származó profit egy részét a kortárs művészek menedzselésére szeretnénk fordítani, hogy biztosítsuk számukra a külföldi kiállításokon való részvételt, s így az általunk színvonalasnak tartott művészek ismertté váljanak külföldön. — Hozzájárulhat-e a galéria egy valós piaci értékrend kialakításához? — A mi galériánkat is a hiány hívta életre. Szeretnénk, ha piaci értékrend jönne létre, valós áron cserélnének gazdát a műtárgyak, és ez csak versenyhelyzetben valósulhat meg. A galéria árai a hazai értékrendet fejezik ki, a világpiaci értékrend más. Külföldi vevőknek a nyugati piac árait kell megfizetniük. — Mi lehet a galériák jövőbeni szerepe? — A jövő feladata, hogy kialakítsuk a kortárs művek árfolyamát, s ez igazi bevételt jelentene. — Ha valaki betér egy galériába, és szeretne olyan műtárgyat venni, melynek értékmegőrző szerepe van, tudna ajánlani ilyet? — Igen. Többet is. — Es az önök által menedzselt kortárs művészek művei? — Azt szeretnénk, ha olyan piaci helyzetet tudnánk kialakítani, ahol a kortárs művészek műveinek értékmegőrző, sőt, értéknövelő szerepe lehet, tehát érdemes legyen ebbe pénzt befektetni. — Milyen konkrét elképzeléseik vannak erre? — Utrechtben nyílik egy magyar galéria, ahol a magyar kortárs művészek — Szabó Tamás, Lóránt Zsuzsa szobrászok; Mizsér Gabriella, Szentirmai Klára iparművész és a szentendrei éremszobrászok — fognak kiállítani. Pető Sándor 3