Budapest, 1987. (25. évfolyam)
8. szám augusztus - PESTI TÜKÖR
Loholunk magunk után Utálom a távoli országokból hazatért ájultakat. Akik elalélnak egy-egy idegen modell láttán, akik amint kicsomagolnak, rosszkedvűek lesznek, és csak legyintenek: nálunk ez így megy. De a nyálam csordul ki egy-egy jó példa láttán, ha úgy vélem, itthon is megvalósítható lenne, ezren látják velem együtt odakinn, csak be kéne vezetni. Nincs benne semmi csodálatos, rendkívüli, képesek vagyunk rá, csak neki kéne veselkedni. Egyszerű dolgokról van szó, olyanokról, ami nem kerül pénzbe. Merthogy abból nekünk ugyanúgy kevés van, mint papírzsebkendőből. (Bár erről, néhány szakemberrel együtt, megvan a különvéleményem.) A minap a kerületi OTP-fiókban volt elintéznivalóm. Csak azért nem írom, melyikben, mert a dolog és a jelenség tipikus, nem pedig az utca, a házszám a fontos. Az ember rohan. Ezer apróbb és nagyobb elintéznivalója van, igyekszik úgy beosztani az idejét, hogy a lehető legtöbbet végezze. Kalkulál: erre egy óra kell, amarra elég talán tíz perc is. Amikor beléptem a hivatalba, visszahőköltem: temérdek ember, egymás hátán könyökölnek az ablakok előtt, belekérdeznek a másik ügyintézésébe, a pult mögöttiek kapkodnak, hol ide válaszolnak egy töredéknyit, hol oda mondanak egy számot, instrukciót, választ. Bizonytalanul, hisz azt sem tudják, hol áll a fejük. A tévedés lehetősége ezerszázalékos, mindkét oldalon garantált a stressz, a hangulat izgága, indulatos, támadó. Hogy mennyi pénzbe kerül az elvesztegetett idő — kiszámíthatatlan. A példa egyik pénzintézeti fiókunkra vonatkozik. Felemlegethetném ugyanígy a földhivatalt, egy-egy félfogadási órát a kerületi tanácsnál vagy bármely hivatalt, ahol az állampolgár ügyes-bajos dolgait intézi. Vagyis a mindennapok folyamatát. Nemrégiben az óceán túlsó partján voltak hasonló dolgaim. Ott sem várakoztak kevesebben, ott sem égett a munka a hivatalnokok keze alatt, mégis nyugodtabb, kellemesebb volt a légkör, elviselhetőbb, kulturáltabb a tétlen idő. És amennyire megfigyelhettem, ez mindössze néhány kifeszített kötélnek s nyomtatott táblának volt köszönhető. Semmiféle varázslatot vagy találmányt nem tudtam fölfedezni benne. Csak a folyosót alkotó kordont és a kérelmet láttam: „Legyen szíves várakozni, amíg az ön előtt lévő ügyfél végez, és munkatársunk szólítja önt." Voltak, akik leültek a kényelmes fotelokban (ilyen nálunk is van minden hivatalos helyen!), voltak, akik beálltak a sorba, és ott várakoztak, de az ablakok előtt nem volt tülekedés, nyüzsi, a bankosok, ügyintézők, hivatalos emberek zavartalanul dolgoztak, és amikor minden figyelmüket egyetlen emberre pazarolva végeztek (valószínűleg valamivel gyorsabban), udvariasan hívták a következőt. Ennyi. A dolog utánozható, nincs „copyrightolva", senki nem perel be, ha átvesszük. Egyáltalán, a nem szabadalmaztatott, de jó dolgokat igazán érdemes hazahozni az úticsomagban. Nincs túlsúly a repülőgépen, nem nézhet összehúzott szemmel ránk a vámos, és nem kell rá sokat költeni az amúgy is szűkös valutából. Ügyes kereskedők, hivatalosan külföldön tartózkodók a megmondhatói, hány apró, az életet, különösen a nagyvárosi életet megkönnyítő apróságot lehet észrevenni s lehetne itthon is bevezetni, ami nem kerül egy fillérbe sem. Csak jusson eszünkbe, hogy eszünkbe jusson. És mert tévére orientált nép vagyunk, még azt is el tudnám képzelni, hogy egy olyan vetélkedőféle műsort szerveznének a médium szerkesztői, amelyben Mit hoztam külföldről? címmel ötleteket szállítanának, és velük egymást múlnák felül a résztvevők. Biztos, sikere lenne. És nemcsak a nézők körében. emté Közművelődés a III. kerületben A harmadik kerületi tanácsnál Pánczél Sándor elnökhelyettessel arról beszélgettünk, hogyan töltik szabadidejüket Óbuda lakói, milyen programok segítik a közművelődést és a kulturált szórakozást. — Gazdag lehetőségek várják a kikapcsolódásra vágyókat. A tanácsi és az üzemi (szakszervezeti) művelődési házak számtalan programot kínálnak az érdeklődőknek. A kerület közművelődési bázisa az Óbudai Művelődési Ház (Fő tér 1., a volt Zichy-kastély). Az emeleten van a Kassák Emlékmúzeum, a nagyteremben változatos kamararendezvényeket tartanak. (Óbudai esték; Jöjjön ki Óbudára; Óbudai vigasságok; Ördög bújt a vonóba stb.) Az udvaron levő szabadtéri színpadon rendszeresen koncerteket, nyári színházi estéket rendeznek. — A múltat kutató és a múltba tekintő emberek megismerhetik az elődök életét, ha megtekintik az óbudai helytörténeti gyűjtemények tárgyi emlékeit, melyeknek többségét lelkes fiatalok és helybéliek segítségével állították össze. Maradandó élményt nyújt a Fő tér 4. szám alatt található Lakásmúzeum, ahol Kun Zsigmond és felesége értékes népművészeti gyűjteménye látható. Képző- és iparművészek kapnak rendszeresen helyet a kastély szárnyépületében, az Óbudai Galériában és az Óbudai Pincegalériában. A művelődési házban és az iskolában szakkörök, tanfolyamok és klubok működnek rendszeresen. — A Várkonyi György Úttörő- és Ifjúsági Ház 1975-ben nyitotta meg kapuit, programjaival hasznos időtöltésre neveli a fiatalokat. A nyár, az iskolai szünet örök gond szülőknek és gyerekeknek egyaránt, hiszen fontos, hogy a nem napközis gyerekek is találjanak megfelelő kikapcsolódást. A kerületi úttörőszövetség elnöksége idejekorán gondolt a „csellengőkre", s már tavasszal összeállította a nyári napokra szóló javaslatát kisebb és nagyobb gyerekek számára: könyvtárlátogatás, múzeumi séta, sport, túra a Mátyáshegyi barlangba és a budai hegyekbe. Ezenkívül kerékpáros- és vízitúrát is szerveznek. A kerület legnagyobb lakótelepén, Békásmegyeren tizedik alkalommal tartják meg a Békásmegyeri Napokat. Ilyenkor változatos programmal szórakoztatják az időseket és a fiatalokat. Teljesült a telepiek kívánsága: június első napjaiban átadták az új közösségi házat. Főként azokat a fiatalokat kívánják becsalogatni, akikre eddig keveset gondoltak. Az úttörőelnökség minden évben sikerrel rendezi meg a gyermeknapot a Május 9. parkban. Megkezdte tevékenységét — kísérleti jelleggel — az Úttörő- és Ifjúsági Ház saját vállalkozásában, a nyári színház. E színházban a kabarétól a komoly műfajig szinte minden repertoáron szerepel. Folytatódik a Veres Péter Gimnáziumban a Színház a város szélén című előadássorozat. Nemcsak a fiatalokra gondolnak: hat nyugdíjasházban és hét nyugdíjasklubban találnak kikapcsolódást az idősek. A sokrétű közművelődési tevékenység közül is kiemelkedik ötleteivel a Fővárosi Gázművek Művelődési Háza (III., Homokos dűlő) gazdag programjával. Régi hagyományai vannak itt az ének- és zeneoktatásnak: több mint ezer gyereket tanítanak hangszeres zenére. Számos tehetség öregbíti közülük a kerület hírnevét. Nevezetes a harmincéves Óbudai Kamarazenekar és a Martos Flóra Gimnázium énekkara. A helyi programokról friss értesülést kaphat, aki felkeresi a Flórián téri aluljáróban az Ifjúsági Információs Irodát. Minden évben nagy sikere van a nyár- vagy vakációbúcsúztatónak, az amfiteátrumi, holdudvari rendezvényeknek, az Óbudai Ifjúsági Napoknak, a Békásmegyeri Napoknak és az Óbudai vigasságoknak. Szalai Mária Zajvédelmi övezetek A Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága megtárgyalta és elfogadta a főváros zajövezeteinek megállapítására tett javaslatot. Ennek érdekében az egyes kerületek általános rendezési tervében kell — a környezetvédelmi feladatokkal összhangban — kijelölni a zajvédelmi övezeteket. A zajszint és rezgésártalom határértékeit aszerint állapítják meg, hogy mi a terület funkciója. Énnek függvényében a jogszabály négy övezeti kategóriát sorol fel: 1. Üdülőterület, üdülőhely, gyógyhely, kórházi-szanatóriumi negyed, védett természeti terület. 2. Lakóterület és intézményterület laza beépítéssel. 3. Lakóterület és intézményterület tömör, városias beépítéssel. 4. Iparterület lakóépületekkel és intézményekkel vegyesen. Mindazokra, akik az egyes övezetekre előírt zajszinteket tartósan túllépik, az OKTH Budapesti Felügyelősége — mint első fokú hatóság — zajbírságot róhat ki. A jogszabály fokozott védelmet biztosít a főváros jelentős értéket képviselő zöldterületeinek, a belső városrészek rehabilitáció során megújult tömbjeinek, az utóbbi évtizedben épült lakótelepeknek. Szintén kiemelten kezelendő területnek számítanak az ún. csendes övezetek, amelyeknek zaj elleni védelme az egész fővárosnak érdekében áll. -y 3