Budapest, 1987. (25. évfolyam)

5. szám május - Kovács Zoltán: A tér

Városliget, 1945 figurák" Zala György művei. Baloldalt a munka és a jólét szimbóluma, középütt egymással szemben, harci szekéren a háború és béke jelképei, jobbra pedig a tudás és a dicsőség megszemélyesítői állnak. A Hősök tere, 1945 1929-ben avatják föl a Hősök Emlékművét. 470 mázsás kőtömbből készítették; a 8 órai újságból megtudhatjuk, hogy korábban nem a Városligetben, hanem a Gellért-hegy sziklaoldalában akartak egy hatalmas ravatalt kiképezni, hogy hirdesse eleink dicsőségét. A tervből — sziklaomlástól, földcsuszamlástól tartván — semmi sem lett; Ybl Miklós Gloriette-je azonban valóban a Gellért-szobor mögé került. A tér neve 1932-től: Hősök tere. ,,A polgármester F. évi szeptember hó 21-én kelt 163.201/1932 III. számú határozatával tudomásul vette a Fővárosi Közmunkák Tanácsának 1932. évi szeptember hó 13-án kelt 7092/1932. sz. határozatát, amely szerint a VI. ker., Andrássy-út folytatásában a Millenniumiemlékmű és a Hősök emlékköve előtti teret: »Hősök teré«-nek neveznék el." S ha szemben állunk a millenáris emlékművel, balra és jobbra két fontos középület áll: a Szépművészeti Múzeum és a Műcsarnok. E két épület nem egyforma tömegű. A Szépművészeti Múzeum sokkal nagyobb, ennek megfelelően valamivel hátrább helyezték, és ezzel a két épület összhatása finoman kiegyensúlyozott. A Műcsarnok, a Szépművészeti Múzeum és a millenáris emlékmű egyaránt Schickedanz Albert és Herczog Fülöp alkotása (1895). A Műcsarnok eklektikus stílusú. A kiugró, hatoszlopos középrizalit fölött timpanon, előtte széles lépcső van. A nyerstégla épületet pirogránit díszek tagolják. Az oszlopsor mögötti homlokfalat Deák Ébner Lajos Medveczky Jenő által kiegészített falfestményei díszítik, az előcsarnokban Lötz Károly al seccói vannak. Az eklektika e kiváló alkotása a főváros legnagyobb képzőművészeti kiállításainak színhelye. Vele szemben, a tér másik oldalán épült fel a Szépművészeti Múzeum (1906). Korának megfelelően nem a kiállítási tárgyak legalkalmasabb bemutatásának — mai — igényével épült, hanem több európai társával együtt, az országos gyűjtemény jelentőségének megfelelő reprezentatív otthonaként. Ennek a célnak a monumentális lépcsőzettel, oszlopos portikusszal és oldalrizalitokkal kiképzett épület az előcsarnok, lépcsőkarok, árkádos és oszlopos fedett udvarok nagyvonalú térkapcsolásaival meg is felel. A környéket sok-sok esemény fűzi a budapesti munkásmozgalom történetéhez: 1883-ban itt vonultak fel az első nagyobb sztrájk részvevői, 1899-ben az első május elseji ünnepet is itt tették örökre emlékezetessé. Az 1905-ös májusi nagy sztrájkot kísérő események szintén itt zajlottak. 1907. október 10., az első országos általános politikai sztrájk napja. A 9