Budapest, 1987. (25. évfolyam)

3. szám március - Seszták Ágnes: Egyetemváros születik

folyamatosan kapcsolódik a következő­höz. Figyelembe véve a kemény gazdasági feltételeket, a tervező egyszerű megoldá­sokra törekedett, ügyelt arra, hogy min­den építőanyag, szerelék vagy kiegészítő magyar termék legyen. Jelen pillanatban a „vegyészet" épüle­tén a Középületépítő Vállalat a legkorsze­rűbb anyagokkal igyekszik dolgozni. Az épületek vasbeton szerkezettel készülnek, előre gyártott vasbeton elemekkel és a BVM-ben készített, egyedi homlokzatpa­nelekkel. A hétszintes tömbön a barna és a drapp színárnyalatai uralkodnak. Mikor belépünk majd a kész intéz­ménybe, az előcsarnokban találjuk ma­gunkat, amolyan zsibongóban, ahol pa­dok vannak, büfék, elárusító-pavilonok. Ide kapcsolódnak az egyik oldalon nagy üvegfolyosóval az előadótermek és a sze­mináriumi szobák, míg a másikon végig laboratóriumok lesznek. Az egész épület­ben nincs egyetlen négyzetcentiméternyi kihasználatlan hely, a tervező igyekezett nagyon takarékosan bánni a területi nor­matívákkal. Az oktatási épületeknél a hangsúly azon van, hogy a technikai fel­szerelés kifogástalan, az objektum szerke­zetileg időálló legyen. Mi nehezítette a tervezők és a kivitele­zők munkáját a „vegyészet" épületének tervezése és építése közben? Nagyon szi­gorú környezetvédelmi előírásoknak kel­lett eleget tenniük, valamint egy sereg spe­ciális, vegyészi igényt kellett figyelembe venni. A tervezők, amellett, hogy alapo­san átnézték a szakirodalmat, megkeres­ték a természettudományi kar vegyészeit, és részletesen kikérdezték őket, hogyan képzelik el a korszerűen felszerelt, kör­nyezetkímélő laboratóriumsort. Normához kötött például az, hogy mennyi szennyeződés juthat ki a levegő­be, és mennyit engedhetnek a lefolyókon keresztül a csatornákba. A mélyépítők két, kétszáz köbméteres gyűjtőmedencét terveztek a föld alá, ezek fogják fel, illet­ve semlegesítik az esetleges radioaktív szennyeződést. Szűrők, leválasztok, filt­rálók, szellőztetők, közömbösítők vigyáz­zák a környezetet. (Ezek az anyagok je­lenleg a Trefort-kert csatornáján keresz­tül évek óta a városi hálózatba kerülnek!) A laboratóriumokat, profiljuknak megfelelően, különleges berendezésekkel látják el: bizonyos laboratóriumokba olyan ablakok kerülnek, amelyek robba­nófelületként működnek és az üvegcsere­pek kifelé zúdulnak. Terveztek sav-, hő-és sugárzásálló berendezéseket, az egész laborsor füst-, tűz- és hőérzékelőkkel van ellátva, de ha valakire rádől valami nem­kívánatos folyadék, a mennyezetre szerelt vészzuhany azonnal lemossa. A gépészeti berendezéseket, a víz- és elektromos csöveket úgy kellett megter­vezni, hogy egyfelől minden szinten ugyanott legyenek, másfelől egyetlen fe­dőlap elmozdításával meg lehessen találni a hibás vezetéket. Lesz még jó néhány kemény percük a kivitelezőknek. Például a fizika épülete mellé föld alatti részecskegyorsító beren­dezés kerül. A belsőépítész feladata az, hogy prakti­kus és időálló bútorokkal rendezze be a tereket, szem előtt tartva, hogy ebben az épületben a rengeteg kísérlet, mérés és gyakorlat miatt minden alapos igénybevé­telnek lesz kitéve. Természetesen az is fontos, hogy az ilyen igényesen és precízen felszerelt tano­dát felelős emberek nagy körültekintéssel és pontosan használják. Csak egyszer ful­ladjon le emberi hanyagságból a „bűzla­borban" a klímaberendezés! A jó szellő­zőrendszer egyébként is alapkövetelmény a vegyi laboratóriumokban. Arra a kérdésre, hogy hol tart az épít­kezés első üteme, azt mondhatjuk: a terv szerint halad. Folyik a szerkezetépítés, szerelik a tanulmányi szint homlokzati paneljeit. Az egész épület 1988. december 3l-re készül el. Az építésvezető, Szilágyi István és Má­nyi István felelős vezető részvételével minden második héten összeül az összes érdekelt, és megbeszélik az aktuális teen­dőket. A kivitelezés zavartalanságát Be­nedetti Tibor miniszteri megbízott szemé­lye szavatolja. A tereprendezők már elültették a föld­labdákkal kiemelt, tízéves fákat a Duna­parti sávban, hogy mire jönnek a hallga­tók, zöld fasor fogadja őket. Amikor az egyetemváros összes épülete elkészül, a beépített terület 45 ezer négyzetméter lesz, s ez 250 ezer légköbmétert jelent. Nagy örömünkre szolgálna, ha az elké­szült épületek falán felirat adná tudtul, ki tervezte a Lágymányosi Egyetemvárost. Mert ez a gesztus még a kiviteli tervek esetleges módosításában sem szerepel. SESZTÁK ÁGNES 11

Next

/
Oldalképek
Tartalom