Budapest, 1986. (24. évfolyam)

1- 2. szám január-február - Kásáné Csapó Katalin: Csupa merő szerelem, csupa incselkedés

A ,,megehető ábécé" Az új technika, az ,,ejzolás" tanulási kedvet akarta fokozni. (A „megehető ábécét" egyébként már a XVII. században ismerték Európaszerte.) A fejlődés másik iránya kiküszöböli a forma használatát. Új technikával gazdagodik, s ismét népszerű lesz a mézeskalács-készítés. Az új technika, az ún. ejzolás napjainkban is él. Méz nélkül, cukorsziruppal készítik a tésztát, majd fémszaggatókkal kivágják. Sütés után pirosra festik, és rikító színű masszával, az „ejzzal" díszítik. Az üres cifraságokat képekkel, tükrökkel, feliratokkal variálják. A fokozódó mennyiségi követelmények miatt feltalált új technikával a témák és a formák elszegényesedése jár együtt. Néhány éve megjelentek az üzletekben olyan népművészeti értékű mézestészták, amelyek régi paraszti hagyományokat elevenítenek fel. Ilyeneket készítenek Budapesten például dr. Vásárhelyi Judit és öccse, dr. Vásárhelyi Tamás. A marosvásárhelyi dédnagymama receptje és néhány formája maradt örökségül a testvérpárra. Elhatározták, hogy folytatják ezt a szép hagyományt a saját kedvtelésükre és a család örömére. A századfordulón még divat volt Erdélyben a karácsonyfát kis, körülbelül 10 centiméter átmérőjű mézeskalácsfigurákkal díszíteni. A megmaradt formák között volt például margaréta, tulipán, szegfű, ún. cserelapi és palack. A Vásárhelyi testvérek régi bádogformákat gyűjtöttek Erdélyben, s a régiek mellé néhány új, stílusos formát terveztek. A régi recept szerint hamarosan elkészültek a sokáig elálló, ízletes és ízléses mézeskalácsok, amelyek ma már a boltokban is kaphatók. Jellemzőjük a természetes barna szín és az egyszerű díszítésmód. A művelődési házak foglalkozásain gyerekeknek is megtanítják a sütés és a díszítés (írókázás) különféle fortélyait. Végezetül álljon itt a Vásárhelyi testvérek mézeskalácsának receptje: 20 dkg méz, 20 dkg porcukor, 45 dkg liszt, 2 tojás, 1 csapott kiskanál szódabikarbóna, fahéj és őrölt szegfűszeg ízlés szerint. A mézet a cukorral felforraljuk, majd leforrázzuk vele a lisztet. Ha kihűlt, gyűrni kezdjük a tálban, és beleadjuk a két tojást, a szódabikarbónát és a fűszereket, s jól kidolgozzuk. Néhány órai pihentetés után kiszaggatjuk és megsütjük. A díszítést keményre felvert cukros tojáshabból „írókázhatjuk" a kész, kihűlt tészták tetejére. KÁSÁNÉ CSAPÓ KATALIN 89