Budapest, 1986. (24. évfolyam)
12. szám december - A Budapest melléklete: Bács-Kiskun megyei körkép
A Duna ós a Tisza közöd elterülő sajátos szépségű tájon helyezkedik el Bács-Kiskun megye. Ez az a vidék, amelyet Petőfi Sándor szülőföldjeként emleget rajongó szeretettel. Persze más ma már ez a táj. sokat változott azóta, hogy a költő látta. Mai arculatának sokszínűségét kaleidoszkópszerűen felvillantani az itt élők számára magától értetődő természetszerűséggel esengő sorok késztetik: ,,Szép vagy Alföld . . ." Itács-Kiskun megye az ország legnagyobb kiterjedésű megyéje. 8400 km2 -es területével az ország 9,2%-át teszi Ki. Ilárom eltérő adottságú termelési körzetre tagozódik: a Homokhátságra, a Duna mentére és a Bácskára. Lakóinak száma 500 ezer. A magyarokkal teljes egyetértésben él és dolgozik a lakosság 7%-át kitevő német, délszláv és szlovák nemzetiség. A településhálózat sajátossága, hogy a népesség 18%-a — mintegy 1(M) ezer ember — él még ma is külterületeken, tanyákon. A természeti adottságokból eredően a megye gazdasági életében az agrárvertikum vált meghatározó jelentőségűvé, amely az itt előállított termelési értéknek közel 2/3-át adja. Legnagyobb természeti kincse a termőföld. Itt van hazánk mezőgazdasági földterületének 0,5%-a, s itt terem meg a mezőgazdasági termékek 11—12%-a. A művelés alatt álló földterület 54%-án szántóföldi növénytermesztés folyik. Kiemelkedő jelentőségű megyénkben a s zőlő- és gyümölcstermelés. Itt található az ország szőlőterületének 27%-a, s ezen terein a hazai árubor közel fele. melyből a magyar pezsgők mintegy 60%-át készítik. A gyümölcsök közül a kajszibarack, cseresznye, meggy termesztésében vesznek részt a legnagyobb arányban megyénk gazdaságai. Zöldségtermelésünk évente 25 ezer vagon fölött van. Legfontosabb termesztett zöldségeink a világhírű fűszerpaprika mellett a paradicsom és a zöldborsó. A zöldségtermesztésben, s főleg a jó termőképességű paradicsomfajták előállításában szép eredményeket ért el a Kecskeméti Zöldségtermesztési Kutatóintézet Fejlesztő Vállalat, a fűszerpaprika nemesítésében pedig az Intézet Kalocsai Fűszerpaprikakutató Állomása. Kecskeméten működik a Kertészeti Egyetem Szőlészeti és Borászati Kutató Intézete is. A megfelelő nagyságú üzemi méretek kialakítása lehetővé tette korszerű nagyüzemi állattenyésztő telepek létesítését. A megyében 25 szakosított sertéstelep működik, ahonnan évente 450 ezer hízott sertést bocsátanak ki. A sertésállomány általában meghaladja az I millió db-ot. Baromfitenyésztésünket egyenletes fejlődés jellemzi. A megye egyik specialitása a máiliba-hizlalás. Az agrárvcrtikuiii élelmiszeripari láncszeme a mezőgazdasági nyersanyagok feldolgozása, az ország áruellátása, és exportunk szempontjából egyaránt kiemelkedően fontos. A magyar élelmiszeripari termelés egytizedét állítják elő megyénkben. Hazánk teljes termeléséből Bács-Kiskun megyében készül az őrölt fűszerpaprika 57%-a, a vágott baromfi egynegyede, a gyümölcskonzerv egyötöde. Az ország élelmiszer-exportjának 1/6-a, ezen belül a libamájkivitel 25%-a a megyéből származik. A felszabadulás előtt megyénk iparilag fejletlen volt. Az ország más területeihez képest később kezdődött a szocialista iparosítás. Ma Bács-Kiskun megye adja az ország ipari termelésének 3,4%-át. Iparunk fejlődési üteme két évtizeden ét az országos átlagnál dinamikusabb volt, jelenleg ahhoz hasonló mértékű. Megyénk iparszerkezete gyökeresen átalakult az elmúlt évtizedekben. Az ipari termelés 42%-át a nehézipar állítja elő. A kiskunhalasi és szanki kőolaj- és földgázmező adja a hazai kőolajtermelés mintegy 12%-át, a földgáznak pedig közel í)%-át. A gépiparnak is jelentős bázisai vannak Bács-Kiskunban. Az országban nálunk készül csaknem az összes fürdőkád és magnetofon. Jelentős a járműszerelvények, vegyipari berendezések, mezőgazdasági gépek, vízgépészeti berendezések gyártása. A könnyűipari üzemek az országos rekonstrukciós fejlesztési programhoz kapcsolódva fejlődtek. Továbbra is kiemelkedő a nyomdaipar dinamikája, s eredményesen tartja pozícióit a cipőipar. Az ország parkettaternielésénok negyedrészét megyénk üzemei adják. Az infrastruktúrában a múltból örökölt elmaradottságunk következtében — a számottevő fejlődés ellenére — több ellátottsági mutatónk alapján jelenleg is a megyék közötti rangsor második felében helyezkedünk el. A megye lakásviszonyai a felszabaduláskor rendkívül elmaradottak voltak. A lakásállomány 06%-a földszintes, 03%-a vályog- és sárfalazatú, 70%-a egyszobás, túlnyomórészt minden komfort nélküli. 1045-től mintegy 130 ezer lakás épült fel. az utóbbi években 50%-ban többszintes formában. Az összes új lakás közel fele a városokban enyhítette a lakáshiányt, azonban egyre erőteljesebb az érdeklődés a zöldövezetekben és a falvakban épülő családi házak iránt. A lakótelepekkel párhuzamosan átépítjük az elavult városrészeket is, hiszen a régi városközpontok szerepe változatlanul jelentős, meghatározza a település arculatát és sajátos hangulatát. A felszabadulás előtt egyetlen településen sem volt közműves vízellátás és szennyvízcsatornázás, községeink többségében pedig villany sem volt. Jelenleg a lakások 04%-a van villannyal ellátva. a megye lakóinak 76%-a részesül egészséges közműves ivóvízellátásban. A lakások közel 2 3-a kapcsolódik a vízhálózatra. V vezetékes földgázszolgáltatás 1067-ben indult meg. Jelenleg Is nagy ütemben folyik a hálózat kiépítése. A lakások 15%-a van vezetékes gázzal ellátva. V palackos gázellátás a háztartások 83%-át érinti. A megye telefonellátása országosan a legrosszabbak közé tartozik. Kecskemét rendelkezik csupán korszerű telefonközponttal, de a kapacitás itt sem elégíti ki az igényeket. Az ingyenes egészségügyi ellátás feltételeit jelentős beruházásokkal kellett megteremtenünk és kell továbbfejlesztenünk, hiszen e téren sem örököltünk jobb állapotokat, mint a lakás- vagy közműellátásban. 1052-ben 10 ezer lakosra nem egészen 7 orvos jutott, ma 22. Napjainkban közel tízezren dolgoznak az egészségügyben. Számottevően javultak a kórházi gyógyítás feltételei. 1060-ban 30 ágy jutott 10 ezer lakosra, jelenleg pedig 74. Megyénk ezzel ínég mindig a középmezőnybe tartozik. Bács-Kiskun megyében a felszabadulás előtt a lakosság 8—0%-a írástudatlan volt. minden negyedik ember végezte el az elemi iskolát és a tankötelesek 70%-a járt iskolába. Az elmúlt négy évtized munkájának eredményeként az oktatás és a kultúra fehér foltjai eltűnőben vannak. Az oktató-nevelő munka már az óvodákban megkezdődik. V 3—ti éves gyermekek 01%-a jár óvodába, ma már minden felvételre jelentkezőt el tudunk helyezni. Az általános iskolás tanulók 05%-a elvégzi a 8 osztályt. Az iskolák többségében az oktatás szakrendszerű. V szétszórt településeken élő tanulók oktatását és nevelését segíti a 18 tanyai diákotthon. A megyében 5 felsőfokú oktatási intézmény működik, ahol 2800 diák tanul. Kecskeméten ipari üzemmérnökképzés folyik a Gépipari és Automatizálási Főiskolán és mezőgazdasági üzemmérnökképzés a Kertészeti Főiskolán. Ugyancsak a megyeszékhelyen óvónőképző intézet, Baján pedig Vízgazdálkodási Főiskola és Tanítóképző Főiskola működik. Felsőszintű oktatás folyik Kecskeméten a Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézetben is. Megyénk erős szálakkal kötődik a művészethez. Büszkén és gonddal ápoljuk nagy nemzeti költőnk: Petőfi, íróink: Katona József. Móra Ferenc, Nagy Lajos irodalmi emlékeit. Kodály Zoltán zenei örökségét. Csodálatosan gazdag és sokszínű a népművészet. Ezt a gazdagságot teljes pompájában képviseli Kalocsa és Környékének s a bácskai vidék nemzetiségének tánc- és díszítőművészete. Egyedülálló a népi alkotóművészek kiállítása a kecskeméti Magyar Xaiv Művészek Múzeumában és a Népi Iparművészeti Múzeumban. Bács-Kiskunban nagy hagyománya van a művészeti rendezvénysorozatnak. A Duna menti Folklórfesztivái háromévenként hívja Bajára és Kalocsára a Duna menti országok népi együtteseit. Kecskeméten lvodály-szcmináriuinot, Kiskunhalason zenei napokat. Baján kamarazenei találkozókat rendeznek. Támogatjuk a fiatal képzőművészek alkotó munkáját és letelepedését. Szép hagyományokkal büszkélkedhet a kecskeméti művésztelep, igen jelentős a kecskeméti zománcművészeti alkotótábor, ahol ennek az ismét felfedezett szép művészetnek hazai és külföldi képviselői találkoznak minden év nyarán. Néhány éve kezdte meg munkáját a kecskeméti Kerámia Stúdió, ahol magyar és külföldi fiatal keramikus művészek alkotnak a megyei tanács ösztöndíja segítségével. Az egyedülálló természeti és néprajzi értékek megőrzése érdekében 1075-ben jött létre a Kiskunsági Nemzeti Park, az ország második Ilyen intézménye. Az összes terület nagysága megközelíti a 40 ezer hektárt. Ezek változatos iátnivalöt nyújtanak az érdeklődőknek, megtaláljuk a hajdan gazdag ártéri élővilág maradványait, a meszes, szódás, szikes puszták, a homokbuckák és homokpuszták, a nedves kaszálók, láprétek, láperdők, sajátos növény- és állatvilágát. Fontos feladat az őshonos állatfajták, magyar szürke marha, fekete-fehér rackajuh fenntartása is. A népi építészet szempontjából értékes tanyákat a felújítás után élő skanzen formájában, romantikus üdülőhelyekként kívánjuk fenntartani. Nekünk — akik Itt élünk — sokat jelent Bács-Kiskun megye. Szeretjük, mint otthoniul kat, mint hazánk egy darabját. Felelősséget érzünk sorsáért, fejlődéséért, s dolgozunk érte erőnket nem kímélve. Mindezt úgy szeretnénk tenni, hogy megyénk fejlődése egyben az egész ország javát szolgálja. DIL MATOS LÁSZLÓ 3
