Budapest, 1986. (24. évfolyam)

11. szám november - TÉKA

Folyóiratszemle A BUDAPESTI FÓRUM, a Budapesti Pártbizottság folyóirata (1986. 4. sz. 3-95.l.J teljes terjedelmében a 30 évvel ezelőtt lezajlott ellenforradalommal és leverésével, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megalakulásával és a konszolidációval foglalkozik. A tartalomból: Grósz Károly: Előszó (3-4. l.J. Az 1956. november 4-én megalakult Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány létrejöttének és a Magyar Szocialista Munkáspárt megalakulásának és tevékenységének jelentőségéről. Láng György: Az első roham célpontja: a Magyar Rádió (5-11. l.J. Hollós Ervin—Lajtai Vera: A Köztársaság tér (11-17. I.). Molnár János: A munkástanácsokról (17-22. l.J. Izsák Lajos: A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megalakulásának jelentősége (22-26. I.). Szenes Iván: A budapesti pártmozgalom újjászervezése 1956—1957-ben (27-34. l.J. A budapesti pártszervezetek újjászervezése, a Budapesti Ideiglenes Intéző Bizottság, majd Ideiglenes Pártbizottság megalakulása, összetétele, tevékenysége, a párt újjászervezése a fővárosban, az 1957. jún. 8-9-én megtartott pártértekezleten megfogalmazott feladatok, a pártbizottság összetétele. Liptai Ervinné: A Magyar Szocialista Munkáspárt eszmei harca 1956—1957-ben (35-41. l.J. Törtely Sándor: Az MSZMP Pártfőiskolájának újjászervezése az 1956-os ellenforradalom leverése után (41-44. l.J. Gáspár Ferenc: A budapesti tanácsok 1956-ban (44-49. l.J. Nyitrai Ferencné: Budapest gazdasága 1956—1985 (49-56. l.J. A főváros gazdasági élete, helyzete az ötvenes évek közepéig, fejlesztése az ellenforradalmat követő évektől, az egyes gazdasági ágazatok helyzete, fejlődése, a főváros lakosságának létszáma, életkörülményei. Jakab Sándor: A szocialista konszolidáció és a szakszervezetek, 1956 november—1957 június. (57-62. l.J. Eperjesi László: Zászlót bont a KISZ (62-70. l.J. Róder László: A magyar forradalmi erők felfegyverezése és harca a konszolidációért a karhatalom, a Munkásőrség soraiban (70-77. I.). Németh Ferenc—Nagy Sándor: A BM Forradalmi Rendőri Ezred története (77-82. l.J. Halmai György: Emlékek (82-85. l.J. Kurucz Imre nyugdíjas, a TIT volt főtitkára, dr. Prieszol Olga, az MSZMP KB tagja, a SZOT alelnöke, valamint Kornidesz Mihály, a Magyar Televízió elnöke visszaemlékezése a Köztársaság téri pártház ostromára. Nyárádi Éva: „Életem meghatározó tapasztalata volt" (85-87. l.J. Tábor Istvánnak, a csepeli munkásból lett sportszakembernek, a Budapest Sportcsarnok igazgatójának emlékezése. Lajtai Vera: Nevek az emléktáblán (87-93. l.J. A Budapesti Pártbizottság védelmében hősi halált haltak életrajza. KISS ATTILA: Séta a Vajdahunyad várban (Lakók és lakások, 1986. 2. sz. 15. l.J. A városligeti Széchenyi-szigeten álló, 21 épületet magába foglaló épületcsoport, a Vajdahunyad vára ma a Mezőgazdasági Múzeumnak ad otthont. Az ezredéves kiállítás alkalmából Alpár Ignác emelte, először ideiglenes jelleggel, később alakult ki mai formája, amely építőjének nagy formaérzékét és fantáziáját bizonyítja, ugyanis a legellentétesebb építészeti stílusokból alkotott harmonikus egységet. Olvashatunk az építést megelőző pályázatokról, az egyes épületcsoportok stílusáról, jellegzetességeiről, termeiről s azokról az immár halaszthatatlanná vált felújítási munkálatokról, amelyeknek nyomán, a Budapesti Műemlékvédelmi Felügyelőség aktív irányításával, néhány év alatt kívülbelül megújul e különleges épületegyüttes. TÓTH MARGIT: Óvjuk, ápoljuk parkjainkat (Lakók és lakások, 1986. 2. sz. 16. l.J. Sokoldalú áttekintés a főváros parkjainak, zöldterületeinek környezeti jelentőségéről, jelenlegi nagyságáról, gondozásáról, védelméről, a fenntartás költségeiről, a jelenleginél hatékonyabb védelmi szervezet felállításának szükségességéről, eszközeiről, tekintettel arra, hogy a zöldfelületeken a lakosság által tavaly okozott kár már megközelíti a 13 millió forintot. ír a kármegelőzés legkülönfélébb eszközeiről, a büntetés, a megelőzés adatairól és tapasztalatairól, a társadalmi akciók és munkálatok formáiról, lehetőségeiről. PETRIK OTTÓ—HAVAS PÉTER: A Budai Hegypálya története (Városi Közlekedés, 1986. 3. sz. 123-129. l.J. A budavári Sikló, a világ második hasonló létesítménye 1870 és 1944 között szállította utasait a Várhegy lejtőjén. Nem méretei, alig száz méternyi pályája, hanem a maga idejében ugyancsak korszerű műszaki megoldásai és a városképbe jól illeszkedő volta miatt vált Európa-szerte nevezetessé. Figyelemre méltó, hogy mindössze 16 hónap alatt épült fel, és óránkénti szállítókapacitása ma is elfogadható értékű. Megismerhetjük az előzetes építési elképzeléseket és terveket — életrehívója Széchenyi Ödön gróf, Széchenyi István kisebbik fia volt —, a hatósági előkészítő munkákat, a helykiválasztás körülményeit, majd a Sikló műszaki kialakításának lényeges elemeit, a gépeket, berendezéseket és szállítóikat. Megtudhatjuk, mik jellemezték a megnyitás és az üzemeltetés hétköznapjait, üzemvitelét, olvashatunk arról, hogy mindmáig nyitott kérdés: mikor került a főváros tulajdonába a Sikló, hogyan zajlott le 75 éves üzeme alatt egyetlen balesete 1896-ban, melyek voltak jellemző üzemi és forgalmi adatai, milyen korszerűsítési tervek merültek fel, milyen háborús károk érték, s milyen újjáépítési tervek készültek a Sikló 1948-49-ben bekövetkezett lebontása után, amelynek indítékait ma már nem lehet kideríteni. VÁRADY TAMÁS—GULYÁS LÁSZLÓ—TAKÁCS ÁKOS: A budavári Sikló helyreállítása (Városi Közlekedés, 1986. 3. sz. 132-140. l.J. A Sikló története a romeltakarítástól a sorsával összefüggő műszaki vitákig. Az 1980. évi tanulmányterv, az 1984. évi engedélyezési tervek, az előkészítő munkák és a kiviteli tervezés. A Sikló helyreállításában közreműködött vállalatok, intézmények és munkaterületeik. A budavári Sikló fontosabb műszaki adatai. A helyreállított létesítmény részletes bemutatása az állomások szerkezeti és építészeti kialakításától a pályán, a gépészeti berendezéseken át a járművekig s a környezet kialakításáig. A kivitelezés folyamata. Nemcsak műszaki érdeklődésű olvasók figyelmére számíthat a kapcsolódó két cikk: MEGYERI ERNŐ: A budavári Sikló felépítménye (Városi Közlekedés, 1986. 3. sz. 140-142. l.J, valamint KISS ISTVÁN: A Közlekedéstudományi Egyesület szerepe a Sikló helyreállításában (Városi Közlekedés, 1986. 3. sz. 142-143. l.J. Beszámoló az 1966-ban az Egyesület keretében megalakult Sikló-bizottság munkájáról, a Sikló érdekében kifejtett propagandamunkáról, a későbbi években kifejtett sokrétű tevékenységéről az újjáépítés érdekében s a helyreállítás folyamatában. BIHALY TAMÁS: Mennyit ér Budapest földje? (Településfejlesztés, 1986. 1. sz. 101-107. l.J. A szerző megállapítja, hogy az elmúlt évtized — sokszor ideológiai, politikai, pénzügyi indíttatású telekpolitikai, telekgazdálkodási intézkedései nélkülözték a telekárak statisztikai felmérését, az áralakulások statisztikai vizsgálatát. A cikk arra ad választ, hogy milyen mértékben ismeri el a piac a műszaki infrastruktúra egyes elemeinek — vízellátás, csatornázás, közlekedés — meglétét, a társadalmi szegregációt és a telek településen belüli fekvését. Utalásszerűén érinti azokat a még mindig szűken telekpiaci kérdéseket is, mint az infrastruktúra létesítési költségei, a települési felárak, a keresletkínálat hatása. Részletes statisztikai adatbázist is felhasználva elemzi a telekárak alakulását, az arra ható tényezőket, a telekártípusok szerint kialakított területtípusok jellemzőit és a városközpont körül kialakult rendszerét, a társadalmi szegregációt, tíz jellemző területegység telekvásárlásainak társadalmi paramétereit, a vásárlásra fordított összegek alakulását területi kategóriák szerint stb. 13 év összefüggő FIK-adatai szerint mig a telekár több mint a kétszeresére nőtt, a telekforgalom majdnem a kétszeresére esett vissza, mely a kínálat csökkenésére s a közületi kínálat hiányára vezethető vissza. Jelentős tényező az is, hogy a telekvásárlás a lakáshoz jutás egyik módja. A telekvásárlásra fordított összeg a fővárosban közel négyszeresére nőtt. A tanácsok fontos társadalmi feladata a telekigények kielégítése és ezzel az árnövekedés mértékének csökkentése. BASSA ENDRÉNÉ—FENYŐ BÉLA: Az első három év — a nyugdíjasok szabadegyetemén (Kilátó, 1986. 1. sz. 35-40. l.J. A TIT budapesti szervezetének tájékoztatójában közölt írás a József Attila Szabadegyetem új tagozatáról számol be, amely 1983-ban nyitotta meg kapuit. Alapítását nagymértékben segítette az a mindinkább elfogadott felismerés, hogy a nyugdíjasoknak nem passzív pihenésre, hanem több-kevesebb rendszeres fizikai és szellemi tevékenységre van szükségük. Létrehozatalában meghatározó szerepe volt a Gerontológiai Kutató Központnak. Megismerhetjük sajátos programjaikat, témaköreiket, hallgatóikat, a szabadegyetem működési tapasztalatait, a mindennapi életvitelt is segítő és közösségteremtő hatását. RÉV PÁL: Wittmann Viktor 1889—1915 (A közlekedési Múzeum évkönyve, VII. 1985. 325-336. l.J. Az AERO részvénytársaság — alapítva 1910 — s utóda, az albertfalvai Magyar Repülőgépgyár Rt. története, gyártmányai, az önálló magyar repülőgépgyártás első lépései. Wittmann kiváló gépészmérnök, sportrepülő, tervező, a repülőgépgyár műszaki igazgatója volt. Nevéhez fűződik a fiatal hazai repülőgépipar sok sikere és jelentős kezdeményezése, eredménye. Barátja, Karinthy Frigyes A repülő ember című könyvében emlékezett meg a sportrepülőről. CSOMOR TIBOR 47