Budapest, 1986. (24. évfolyam)

11. szám november - PESTI TÜKÖR

A Fővárosi Népi Ellenőrzési Bizottság jegyzökönyvéből A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy Budapest áruellátásában jelentős szerepet játszanak a magánkereskedők. Tevékenységük különösen a külső kerületekben és a hegyvidéken hasznos, ahol az elmúlt években számos kis alapterületű, gazdaságtalannak ítélt élelmiszerboltot zártak be. Az elmúlt másfél esztendőben a III., a XI., a XV., a XVII. és a XVIII. Kerületi Népi Ellenőrzési Bizottság 114 magánkereskedő munkáját vizsgálta meg. Megállapításaik szerint az iparcikkboltok többsége a peremkerületekben az alapellátást szolgálja, a belső részeken, illetve a városközpontokban pedig kiegészítik, színesítik az állami és a szövetkezeti kereskedelem választékát. Jelentős részt vállalnak a magánkereskedők az élelmiszer-ellátás gondjaiból is, ám a kezdeményező kedv ezen a területen a leggyengébb. Ennek az a magyarázata, hogy kevés a szabadáras termék, nehéz az áru beszerzése, s a nehéz fizikai munka sok esetben nem áll arányban az elérhető jövedelemmel. A kis élelmiszerboltok áruválasztékát a vizsgálatok általában megfelelőnek ítélték, s ezekben az üzletekben olcsó és közepes árú termékeket is kínálnak a vásárlóknak. Hogy miért nem mindig és miért nem nagyobb választékban, arra az a magyarázat, hogy a nagykereskedelmi vállalatok nem tekintik egyenlő partnernek a magánkereskedőt. A dohány-bazár és az ajándékboltok választéka kielégíti a legkényesebb ízlést is. Az illatszer- és a papírboltok az ellátatlan területeken sokat segítenek alapcikkek kínálatával. A rendeletekben előírt minimális nyitva tartási időt az ellenőrzött magánkereskedők többsége betartotta, sokan pedig a vásárlási szokásokhoz alkalmazkodva húzzák föl korábban vagy engedik le később a rolót. A népi ellenőrök jónak ítélték a kiszolgálás színvonalát, a vásárlás körülményeit. Hogy mégsem ennyire rózsás a kép, abból is kitűnik, hogy az ellenőrzések mintegy háromnegyedénél találtak valamilyen szabálytalanságot. A leggyakoribbak: bizonylat nélküli áruk forgalmazása, a pénztárkönyv vezetésének elmulasztása, a vámszabályok megszegése. Gyakori tapasztalat volt, hogy a tulajdonosok nem tüntették föl az árakat, s többen nem az előírásoknak megfelelően vezették a számlákat. Sokan a bejegyzett márkanevek illetéktelen használatával próbálták megtéveszteni a vásárlókat, így kísérelve meg magasabb áron, több pénzért eladni a gyengébb minőségű terméket. A boltosok viszont sok esetben jogosan panaszolták, hogy rengeteg idejüket veszi el a megfelelő áru felkutatása és beszerzése. Gyakran megtörténik, hogy a kisiparos egyáltalán nem vagy csak a vásárolt mennyiségnél kisebb tételről hajlandó számlát adni. A divatáru-kereskedők többsége a nagykereskedelemtől vár jobb együttműködési készséget, hiszen az ma még nem kínál megfelelő szín- és méretválasztékot, s egyes vállalatok csak nagy tételben adnak el bizonyos termékeket, amelyeket a kis alapterületű butikokban, üzletecskékben képtelenség elhelyezni. A Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálatainak többsége a VI. ötéves tervben megfogalmazott feladatok végrehajtásának ellenőrzését szolgálja. Munkájuk eredményeként javaslataik jelentős részét elfogadták az érdekeltek, s erőfeszítéseket tesznek megvalósításukra. (M. T.) Új megoldások a főváros vízellátásában Csápos kutakkal növelik a főváros víztartalékait. Budapest északi részének vízgyűjtő rétegei már nem tudják kielégíteni az egyre növekvő szükségletet, ezért a Fővárosi Vízművek déli irányba terjeszkedik. Az elkövetkezendő időszak fejlesztési terveiről rendezett tanácskozáson — amelyet a Magyar Hidrológiai Társaság a Fővárosi Vízművek csepeli üzemrészében tartott — a szakemberek elmondták, hogy a főváros vízellátásának növelésére Halásztelek térségében 470 millió forintos beruházással 19 parti szűrésű csápos kutat telepítenek. Ezekkel a csápos kutakkal a 15-19 méteres mélységben elhelyezkedő kavicsrétegből szűrőcsövekkel vonják ki az ivóvizet. A csápos kutak naponta egyenként 3-6 ezer köbméter vizet termelnek, ami többszöröse a hagyományos kutak teljesítményének. A többszakaszos fejlesztés első ütemében, tavaly már üzembe helyeztek nyolc csápos kutat, s ezek naponta, átlagosan, 30 ezer köbméter vizet adnak a fővárosnak. A második ütem munkálatait ebben az esztendőben kezdték meg, és a tervek szerint 1988 decemberéig újabb 11 nagy teljesítményű kutat létesítenek. A fejlesztés eredményeként a Fővárosi Vízművek naponta 70 ezer köbméter ivóvízzel növeli Budapest vízellátását 1988 végére. A tervekben szerepel, hogy a 19 csápos kútból Érd lakossága is kap vizet. A víz minősége Halásztelek térségében sem kifogástalan, ugyanis jelentős mennyiségű vasat és mangánt tartalmaz. A szennyező anyagok eltávolítására a Vízművek két csápos kútnál egy-egy különböző típusú víztisztító berendezést helyezett üzembe. Ezekben a berendezésekben vegyszeradagolással és szűréssel tisztítják az ivóvizet. A szakemberek rendszeresen vizsgálják a kísérleti jelleggel működő vízkezelőket, s e vizsgálatok eredménye alapján döntik el, hogy melyik berendezést alkalmazzák majd a csápos kutak vizének tisztítására. (-r-r) Példás együttműködés a II. kerületben Hire van a fővárosban annak a sikeres, a lakóhelyi demokrácia kiszélesítését szolgáló, sokágú együttműködésnek, melyet a II. kerületben a tanács végrehajtó bizottsága és a Hazafias Népfront kerületi elnöksége kötött. Írásban foglalt megállapodás részleteit olvashattam el, mielőtt dr. Hajdú Mária vbtitkárral és Pálvölgyi Péter népfronttitkárral beszélgettem. Elmondották, hogy a tanácstörvény is előírja az együttműködést a társadalmi szervekkel; többek között a népfronttal, a KISZ-bizottsággal, az úttörőelnökséggel, a Vöröskereszttel, az MHSZ-szel, a szakmaközi bizottsággal. A II. Kerületi Tanács tisztségviselői felosztották egymás között a területeket, így rendszeres kapcsolatot tartanak a különböző szervekkel. E bizottságnak jelentős szerepe van abban, hogy az együttműködés minden területén túlléptek a formalitásokon. Közösen megfogalmazott elvük, hogy „mindenben a gondok elé kell menni." Ez azt jelenti, hogy nem akkor kapkodnak fűhöz-fához, amikor már a baj — bárhol is legyen az — bekövetkezett. — Legalább önmagunkat ne csapjuk be! — mondta Hajdú Mária, summázva sok testületi ülés végső tapasztalatát. —. Nagy segítséget kaptunk a kerületben élő és társadalmi munkát végző szakemberektől, közgazdászoktól a VII. ötéves terv előkészítő munkáiban — hangsúlyozta Pálvölgyi Péter. Kiemelésre érdemes mindaz, amit e két szerv az időskorú lakosságért vállalt. Amit a kerületi pártbizottság kezdeményezésére megvalósítottak, arra a fővárosban még nincs példa. Az itt működő vállalatok valamennyien felajánlottak valamit a kispénzű, magányos emberekért. Az IKV szocialista brigádjai festést, mázolást végeznek az elhanyagolt lakásokban. Az Aszfaltútépítő, a Junior Gyermekélelmezési Vállalat, a BKV, a Kémiai Kutatóintézet és a Videoton olcsó ebédet kínál a rászorulóknak. A Vöröskeresztnél szervezetten gyűjtenek össze használható, de „kiselejtezett" háztartási gépeket, szőnyegeket, bútorokat. Az Óbuda Közért olcsó konzerveket — nem lejárt határidővel! —, baromfit, mirelit árut 30-40 százalékkal olcsóbban ajánlott fel árusításra a tanács által biztosított üzlethelyiségbe. Három, úgynevezett gondozási csoport alakult. Munkatársaik, a körzeti orvosok, a nővérek, szociális felügyelők, a területi társadalmi jelzőszolgálat segítségével szinte minden idős embert megismernek. A csoport vezetői pedig összefogó, irányitó szerepet töltenek be. Gyakorlatilag mindent tudni fognak a kerületben élő idős emberekről. Ebből a kezdeményező, lelkiismeretet és emberséget követelő munkából nagy részt vállalnak a lakóbizottságok aktivistái. Az ügyek szervezésének és a felelősségnek az összes ódiumát pedig a szerződésben foglaltak szerint a tanács és a népfront illetékesei szívesen, szeretettel, a lokálpatriotizmus, egyben az elkötelezettség jegyében vállalják. Ók jelentetik meg a Budai Hírmondó című, közös gondozásban kiadott lapot is. Házi Zsuzsa 3