Budapest, 1986. (24. évfolyam)

10. szám október - PESTI TÜKÖR

pesti tükör Nyugdíjas tudósok otthona A tervek szerint 1989-re felépül Budapesten a Magyar Tudományos Akadémia nyugdíjas tagjainak otthont adó ház. A főváros II. kerületében, a hegyvidéki látképbe illeszkedő, kétszintes, egyedi épületben negyven lakást alakítanak ki; egy-egy lakás két személy kényelmes elhelyezésére nyújt lehetőséget. Az otthon legfelső szintjén könyvtár, olvasóterem, tv-szoba és társalgó, lejjebb étterem, büfé és főzőkonyha szolgálja a lakók komfortját. A Magyar Tudományos Akadémia és a Fővárosi Tanács megállapodásának megfelelően a nyugdíjasotthon kialakítására az Akadémia 86 millió, a főváros pedig csaknem 43 millió forintot költ. -r A Budapest Galéria kiállításai A Budapest Galéria kiállítótermeinek október havi programjából kedves olvasóink figyelmébe ajánljuk: a Varga Imre Gyűjtemény (III., Laktanya utca 7.) termeiben a rhűvész szobrai, érmei, kisplasztikái, rajzai láthatók. A Kiállítóházban (III., Lajos utca 158.) Pátzay Pál állandó kiállításán kívül Kígyós Sándor szobrászművész emlékkiállítása október 12-ig; Gadányi Jenő festőművész emlékkiállítása november 2-ig és Kelényi Béla „Fénymás" című kiállítása november 17-ig tekinthető meg. Az Óbuda Galériában (III., Fő tér 1.) a Csontváry Stúdió „A napút festője" című kiállítása november 2-ig tart nyitva. A Budapest Kiállítóteremben (V., Szabadsajtó út 5.) régi keleti szőnyegeket mutatnak be budapesti magángyűjteményekből október 12-ig. A Józsefvárosi Kiállítóterem (VIII., József körút 70.) „Anyag és forma" címen a tízéves encsi alkotótábor anyagából készült bemutató november 2-ig látható. A Pataky Galériában (X., Pataky István tér 7/14.) Barta Mária és Barta István festőművészek emlékkiállítása október 28-ig tekinthető meg. Fejéregyház helyreállítása Az óbudai világkiállítást előkészítő tervezés új gondolata: állítsák helyre Fejéregyházát. Anonymus szerint Árpád fejedelmet Óbudán temették el. „Egyszersmind ott, a magyarok megtérése után a boldogságos szűz Mária tiszteletére egyház épült, melyet fejérnek hívnak" — írja Béla király jegyzője. De hol is volt Fejéregyház, vagyis Fehéregyháza? (Mindkét néven szerepel.) Kiváló történészünk Győrffy György szerint: „a Bécsi út és a Vörösvári út találkozása közelében állott... Öt oklevél állítja, hogy az Óbuda melletti előhegyen, illetőleg szőlő között volt... Négy óbudai határjárás pedig tanúsítja, hogy a szőlőhegy lábánál vivő esztergomi nagy út — Bécsi út — mellett feküdt." Több más kútfő megkönnyíti a hely pontosítását, a mai Árpád-forrás táján épült Fehéregyháza. Ami már nem vitatható: Fehéregyháza Óbudán és a Bécsi út mentén volt. S tény az is, hogy Anonymus elfogadja, vagyis hihetőnek találja, hogy a templom Árpád sírja felett emelkedett. Ezért a honfoglaló fejedelem emlékhelye korunkban is a Bécsi út mellett, a dombok oldalában építhető meg. Hogy milyen volt Fehéregyháza? Nem tudjuk. Romjait már rég elhordták. De tervezhető új templom a régi emlékére. Olyan pályázattal, amelyben részt vennének a legjobb magyar építészek — határokon innen és túl —, s a megvalósítás útja is a korunk tiszteletét kifejező társadalmi összefogás lenne. Áruházak távol a Belvárostól Húsz év vitái és harcai után győzött a Városháza állásfoglalása, s távol a Belvárostól megnyíltak az első nagyáruházak. Megtörtént a csoda: míg a gazdag II. kerületnek vagy a szintén jómódú hegyvidéknek egy nagyobb bevásárló helye sincs, az egykor szegény külvárosban, Óbudán már két nagyáruház várja a vevőket, s a kispesti áruház, elsőnek a fővárosban, vasárnap is kinyitott. A hatvanas években a tárca a Belvárosban mindenütt építkezni akart. Egyebek között a Múzeum körúton, az Arany János utcában. A külső negyedek ekkor szóba sem jöttek. A budapesti főépítész azonban hitt a tervezett városközpontok kereskedelmet megújító hatásában és kiállt Kispest, az Örs vezér tér, Óbuda mellett. Az idő és a siker bizonyítja: helyesen. Ma a tárca is támogatja a külső hálózat megteremtését. Valójában már korábban is felismerte a szerkezeti változások jelentőségét. Megépültek a földalatti, föld feletti gyorsvasutak, közúti gyűrűk, az új negyedek, megnőtt a forgalom, s ezért megéri a peremen is beruházni. Mi következik? Tárgyalások folytak és folynak a Moszkva téri áruházról, s előbbutóbb időszerű lesz új bevárárlóhelyek megnyitása az Árpád híd másik oldalán is, Angyalföldön. Kötött buszpálya Lapunk mindig feladatának tekintette, hogy már olyan korai szakaszban beszámoljon a Városháza egy-egy új elgondolásáról, amikor még az csak ötlet, akár el is vethető. Csak ha az egész tervezési folyamatot ismertetjük, akkor keletkezhet igazi vita, valóságos társadalmi ellenőrzés. A közlekedés tervezői megvizsgálják: vane mód nálunk is zárt, kötött buszpályát építeni. Amerikában több ilyen készült, s Európában is látható már az új megoldás. Mi a kötött buszpálya? Olyan zárt út, ahol csak busz járhat. Előnye: gazdaságos, a közlekedés itt gyors és biztonságos, jól betart. hatják a menetrendet. Védi a környezetet is, hiszen elektromos buszokat járathatnak. Hol jönne szóba? Elsősorban a külső negyedekben. Ott, ahol nem éri meg vagy még nem éri meg földalatti vasutat terveztetni. Budavári veszedelem A budai Várban egy perccel a 24. óra előtt történt a forgalom szabályozása. Még elképzelni is nehéz, mi lett volna nyáron, ha nem korlátozzák a behajtást. De a helyzet még csak viszonylag javult. A zsúfoltság még mindig tarthatatlan, s ezért az első lépéseket remélhetőleg továbbiak követik majd. A szó legszorosabb értelmében veszélybe kerültek a Várbeli utcák — legtöbbjük alatt barlang húzódik —, és az ódon kis házak. S nemcsak az utak beszakadásától, a vakolat leomlásától is tartani kell. A Várnegyed sajátos hangulatát csak úgy őrizhetjük meg, ha ismét és hatásosabban korlátozzák a közlekedést. Buda Vára nemzeti múltunk egyetlen városnyi nagyságú építészeti öröksége. Más európai városokban, ahol több emlék maradt, sokkal szigorúbbak az óvó intézkedések, s ezek általános megértést, támogatást kapnak. Nálunk sincs más lehetőség. Várható a Tárnok utca és más helyek teljes védettsége, a járdák visszahódítása, a kisbuszok megjelenése. A fóváros történetében... Gyakran elmondták, leírták már: a főváros történetében először... jelezve a fejlődés korszakos változásait. Most ismét elhangzott a megjegyzés, amikor ősszel négy gimnázium nyílt. Mindegyikük külső negyedben épült. Korábban a legjobb gimnáziumok a Belvárosban voltak. Később a város szélén is helyet kapott a középfokú oktatás több intézménye. De ezek nem szereztek megfelelő nevet. Az új gimnáziumok ma a legkorszerűbb és a legjobban felszerelt iskolák. Ez sok kiváló oktatót vonz majd falaik közé.