Budapest, 1986. (24. évfolyam)

10. szám október - PESTI TÜKÖR

Vakvilágban Remekül kezdődik. Négy munkás vág át döngő léptekkel a derengő gyárudvaron. A kamera alulról fényképezi őket: mintha a westernek négy rettenthetetlenje jelent volna meg... Ami ezután következik: rémregény. Maro­si Gyula forgatókönyvíróval együtt Gyar­mathy Lívia az unalmas és bornírt állatorvo­si lóval hozakodik elő. Mert a négy munkást természetesen nem ismeri a vezérigazgató. Mert, jjersze, kevés pénzt kapnak az újításu­kért. Es azt elisszák. Mert csak ostobán tud­nak mulatni. Mert elkeseredettek. Még a sze­retkezéseikben is. Mert, mert, mert... És van egy másik szál, nem kevésbé erede­ti. Deklasszált család pincér gyermeke a Tát­rába lóg szerelmével, akit nem mer bemutat­ni anyjának. Feszültségek. Mégis lánykérés. Kiboruló mama, megalázott lány (egyébként természetesen gyermekét egyedül nevelő anya...), kiskakas férjjelölt. És ez a két szál valahogy összejön. Mert az egyik munkás — emlékszünk: joggal, társa­dalmilag részeg! — összetűzésbe kerül egy fehér sálas fiúval, akinek a fehér sálja arról árulkodik, hogy mihaszna és semmirekellő. És, persze, a másik szálon a végre önállóan dönteni merő fiú is fehér sálat köt, a mi munkásunk ugyebár meglátja, összekeveri és... munkás üt, ártatlan fiú villamos elé zu­han, meghal. Munkás ötperces sírásával van vége a filmnek. Nehéz lehetett összehozni a két sablontör­ténetet. Ezen a kétségtelen szellemi erőfeszí­tésen túl azonban a Vakvilágban semmi erényt sem mutat. Hazug helyzetek, laposan tálalt közhelyek akarják a valóság látszatát kelteni. Remek színészek kínlódnak elmond­hatatlan mondatokkal, lehetetlen szituációk­kal. A film a vakvilágban élés ellen akar mozgósítani: de csak arra hívja fel a figyel­met, hogy a művészet is kerülhet érvénytelen zsákutcába. Csak ne tenne úgy, mintha en­nek a vakvilágnak nem lenne maga is terem­tő részese. A valóság helyett a kirakat­dokumentarizmust és a reklám-lelkiismeret­furdalást találja el. (bányai) A Fővárosi Pálya­választási Intézetben Az idén az átlagosnál jóval több fiatal ke­reste föl a Fővárosi Pályaválasztási Intézetet, hogy a szakemberek segítségével, sikertelen egyetemi-főiskolai felvételi vizsgák után, megfelelő munkát találjanak maguknak. Nagyrészt olyanok fordultak az intézethez, akik nem mondtak le továbbtanulási igé­nyükről, s valamilyen átmeneti megoldás ér­dekli őket elsősorban. Csupán ideiglenesen szeretnének elhelyezkedni, addig, amíg jövő­re ismét megkísérlik a felvételit valamelyik felsőfokú oktatási intézmény nappali tagoza­tára. Addig sem szeretnék azonban az idejü­ket vesztegetni, igyekeznek tehát értelmes, hasznos munkát végezni. Kevesebben van­nak azok, akik az elutasító válasz után úgy döntöttek, hogy véglegesen kialakítják jö­vendő pályájukat. Őket elsősorban az Ifjúsá­gi Munkavállalási Tanácsadó tájékoztatja a budapesti munkahelyekről. Ebben az évben jelentősen megnőtt az érettségizett diákok érdeklődése a nappali ta­gozatos szakmunkásképzés iránt. A főváros­ban mintegy ötven szakmából választhattak a gimnáziumban, szakközépiskolában vég­zettek. 17 szakma elsajátításához érettségi szükséges. Az idén sokkal többen jelentkez­tek az úgynevezett kézműves jellegű és kü­lönféle javító-szolgáltató szakmákat oktató iskolákba. A néhány évvel ezelőtt még ritka­ság számba menő bőrdíszműves és szűcsmes­terséget is sokkal többen tanulják a középis­kolát végzettek közül. M. T. Új" pest-budai cégérek TETTAMANTI BÉLA rajza Közműellátás Az elmúlt időszakban jelentősen javult a főváros közműellátása. A vízhálózathoz 326 kilométer hosszúságú új vezeték csatlako­zott, az észak-pesti szennyvíztisztító biológi­ai fokozatának üzembe helyezésével pedig megháromszorozódott a tisztítókapacitás, és megépült 399 kilométer új közcsatorna. Ed­dig nem tapasztalt ütemben fejlődött a gáz­hálózat: 476 kilométer vezeték megépítése le­hetővé tette 83 ezer új háztartási fogyasztó bekötését a hálózatba. Ezenkívül 67 300 la­kás kapott gázfűtést. Új lakótelep — „betontornyok" nélkül A Fővárosi Tanács VII. ötéves terve lakás­építési programjának keretében a XVII. ke­rületi Pesti út—Cinkotai út—Malomá­rok—Dél-pesti Építőipari Szolgáltató Közös Vállalat által határolt területen lakótelep épül, mely szervesen kapcsolódik a IV., az V. és a VI. ötéves tervidőszakban megvaló­sult rákoskeresztúri városrészközpont lakó­területeihez. Az eredeti tervben 450 lakás építése szerepelt, az ismételt vizsgálatok alapján azonban további 200 otthon létesíté­sére van lehetőség. így a tervezett 650 tanácsi bérlakás megépítésével a XVII. kerületi vá­rosrészközpont együttes lakásszáma eléri a nyolcezret. Az új lakótelep határoló útja al­kalmas arra, hogy a Rákoskeresztúr köz­pontja—Örs vezér tere között tervezett — később megépítendő — forgalmi út kezdő­szakaszává váljék, ezáltal enyhítve a Pesti út tömegközlekedési gondjain is. A lakótelepen — tömbtelkes kialakítással — ötszintes, magastetős házakat építenek, elmaradnak tehát a tízen-egynéhány szintes „betontornyok". A lakások átlagterülete 56 négyzetméter, a szobák száma 1-4 között vál­takozik; kétharmaduk 1,5, 2, illetve 2,5 szo­bás. A földszinti lakások közül kilencet moz­gássérültek számára alakítanak ki. A lakóte­lep fűtését és melegvíz-ellátását a rákoske­resztúri fűtőmű bővítésével oldják meg. A lakásokban kisközösségi központi antenna­rendszerrel biztosítják a zavartalan tévévé­telt, olyan megoldással, mely a későbbiekben alkalmas lesz a kábeltelevízió bevezetésére. Gondolva a „telefonhelyzet" javulására, ki­épül a távbeszélő-alaphálózat is. Mivel az OKTH előírásai ugyancsak szigorúak (Bár­csak betartásuk számonkérése is olyan szigo­rú lenne! — A szerk.), a Pesti út és a Cinko­tai út forgalma által okozott zaj- és rezgésár­talmakat e két út mentén épülő üzletsor hiva­tott „felfogni". A kerületi tanács szervezésé­ben, a magántőke bevonásával összesen 1130 négyzetméter területen a magánkereskede­lem, a vendéglátás stb. számára biztosítanak helyiségeket, valamint garázsokat építenek. A lakótelepen egyébként százszázalékos lesz a gépkocsi-elhelyezés a parkolókban, illetve a társulással létesített garázsokban. A Fővá­rosi Tanács itt nem tervez közintézményt, ugyanis a rákoskeresztúri II. és III. építési ütem területén már meglévő közintézmények elegendőek az új lakások lakóinak ellátásá­hoz is. Az épületek között és a tömbökön belül zöldterületeket, játszó- és pihenőhelyeket lé­tesítenek a kerületi tanács beruházásában — minden lakószobára 14 négyzetméter zöldte­rület jut —, amihez több mint kétmillió fo­rinttal hozzájárul a főváros is. A Budapesti Testnevelési és Sporthivatal segítségével épí­tenek öt sportpályát, összesen mintegy 2000 négyzetméter alapterületen. A lakótelep a Fővárosi Tanács beruházá­sában épül 812 millió forintos költséggel. A beépítési tervet és beruházási programot a Pest Megyei Tanács Tervező Vállalata készí­tette. A kivitelezői munka kezdete 1988, s két esztendő alatt valamennyi lakóháznak el kell készülnie. c„ : \ 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom