Budapest, 1986. (24. évfolyam)

10. szám október - PESTI TÜKÖR

Vakvilágban Remekül kezdődik. Négy munkás vág át döngő léptekkel a derengő gyárudvaron. A kamera alulról fényképezi őket: mintha a westernek négy rettenthetetlenje jelent volna meg... Ami ezután következik: rémregény. Marosi Gyula forgatókönyvíróval együtt Gyarmathy Lívia az unalmas és bornírt állatorvosi lóval hozakodik elő. Mert a négy munkást természetesen nem ismeri a vezérigazgató. Mert, jjersze, kevés pénzt kapnak az újításukért. Es azt elisszák. Mert csak ostobán tudnak mulatni. Mert elkeseredettek. Még a szeretkezéseikben is. Mert, mert, mert... És van egy másik szál, nem kevésbé eredeti. Deklasszált család pincér gyermeke a Tátrába lóg szerelmével, akit nem mer bemutatni anyjának. Feszültségek. Mégis lánykérés. Kiboruló mama, megalázott lány (egyébként természetesen gyermekét egyedül nevelő anya...), kiskakas férjjelölt. És ez a két szál valahogy összejön. Mert az egyik munkás — emlékszünk: joggal, társadalmilag részeg! — összetűzésbe kerül egy fehér sálas fiúval, akinek a fehér sálja arról árulkodik, hogy mihaszna és semmirekellő. És, persze, a másik szálon a végre önállóan dönteni merő fiú is fehér sálat köt, a mi munkásunk ugyebár meglátja, összekeveri és... munkás üt, ártatlan fiú villamos elé zuhan, meghal. Munkás ötperces sírásával van vége a filmnek. Nehéz lehetett összehozni a két sablontörténetet. Ezen a kétségtelen szellemi erőfeszítésen túl azonban a Vakvilágban semmi erényt sem mutat. Hazug helyzetek, laposan tálalt közhelyek akarják a valóság látszatát kelteni. Remek színészek kínlódnak elmondhatatlan mondatokkal, lehetetlen szituációkkal. A film a vakvilágban élés ellen akar mozgósítani: de csak arra hívja fel a figyelmet, hogy a művészet is kerülhet érvénytelen zsákutcába. Csak ne tenne úgy, mintha ennek a vakvilágnak nem lenne maga is teremtő részese. A valóság helyett a kirakatdokumentarizmust és a reklám-lelkiismeretfurdalást találja el. (bányai) A Fővárosi Pályaválasztási Intézetben Az idén az átlagosnál jóval több fiatal kereste föl a Fővárosi Pályaválasztási Intézetet, hogy a szakemberek segítségével, sikertelen egyetemi-főiskolai felvételi vizsgák után, megfelelő munkát találjanak maguknak. Nagyrészt olyanok fordultak az intézethez, akik nem mondtak le továbbtanulási igényükről, s valamilyen átmeneti megoldás érdekli őket elsősorban. Csupán ideiglenesen szeretnének elhelyezkedni, addig, amíg jövőre ismét megkísérlik a felvételit valamelyik felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatára. Addig sem szeretnék azonban az idejüket vesztegetni, igyekeznek tehát értelmes, hasznos munkát végezni. Kevesebben vannak azok, akik az elutasító válasz után úgy döntöttek, hogy véglegesen kialakítják jövendő pályájukat. Őket elsősorban az Ifjúsági Munkavállalási Tanácsadó tájékoztatja a budapesti munkahelyekről. Ebben az évben jelentősen megnőtt az érettségizett diákok érdeklődése a nappali tagozatos szakmunkásképzés iránt. A fővárosban mintegy ötven szakmából választhattak a gimnáziumban, szakközépiskolában végzettek. 17 szakma elsajátításához érettségi szükséges. Az idén sokkal többen jelentkeztek az úgynevezett kézműves jellegű és különféle javító-szolgáltató szakmákat oktató iskolákba. A néhány évvel ezelőtt még ritkaság számba menő bőrdíszműves és szűcsmesterséget is sokkal többen tanulják a középiskolát végzettek közül. M. T. Új" pest-budai cégérek TETTAMANTI BÉLA rajza Közműellátás Az elmúlt időszakban jelentősen javult a főváros közműellátása. A vízhálózathoz 326 kilométer hosszúságú új vezeték csatlakozott, az észak-pesti szennyvíztisztító biológiai fokozatának üzembe helyezésével pedig megháromszorozódott a tisztítókapacitás, és megépült 399 kilométer új közcsatorna. Eddig nem tapasztalt ütemben fejlődött a gázhálózat: 476 kilométer vezeték megépítése lehetővé tette 83 ezer új háztartási fogyasztó bekötését a hálózatba. Ezenkívül 67 300 lakás kapott gázfűtést. Új lakótelep — „betontornyok" nélkül A Fővárosi Tanács VII. ötéves terve lakásépítési programjának keretében a XVII. kerületi Pesti út—Cinkotai út—Malomárok—Dél-pesti Építőipari Szolgáltató Közös Vállalat által határolt területen lakótelep épül, mely szervesen kapcsolódik a IV., az V. és a VI. ötéves tervidőszakban megvalósult rákoskeresztúri városrészközpont lakóterületeihez. Az eredeti tervben 450 lakás építése szerepelt, az ismételt vizsgálatok alapján azonban további 200 otthon létesítésére van lehetőség. így a tervezett 650 tanácsi bérlakás megépítésével a XVII. kerületi városrészközpont együttes lakásszáma eléri a nyolcezret. Az új lakótelep határoló útja alkalmas arra, hogy a Rákoskeresztúr központja—Örs vezér tere között tervezett — később megépítendő — forgalmi út kezdőszakaszává váljék, ezáltal enyhítve a Pesti út tömegközlekedési gondjain is. A lakótelepen — tömbtelkes kialakítással — ötszintes, magastetős házakat építenek, elmaradnak tehát a tízen-egynéhány szintes „betontornyok". A lakások átlagterülete 56 négyzetméter, a szobák száma 1-4 között váltakozik; kétharmaduk 1,5, 2, illetve 2,5 szobás. A földszinti lakások közül kilencet mozgássérültek számára alakítanak ki. A lakótelep fűtését és melegvíz-ellátását a rákoskeresztúri fűtőmű bővítésével oldják meg. A lakásokban kisközösségi központi antennarendszerrel biztosítják a zavartalan tévévételt, olyan megoldással, mely a későbbiekben alkalmas lesz a kábeltelevízió bevezetésére. Gondolva a „telefonhelyzet" javulására, kiépül a távbeszélő-alaphálózat is. Mivel az OKTH előírásai ugyancsak szigorúak (Bárcsak betartásuk számonkérése is olyan szigorú lenne! — A szerk.), a Pesti út és a Cinkotai út forgalma által okozott zaj- és rezgésártalmakat e két út mentén épülő üzletsor hivatott „felfogni". A kerületi tanács szervezésében, a magántőke bevonásával összesen 1130 négyzetméter területen a magánkereskedelem, a vendéglátás stb. számára biztosítanak helyiségeket, valamint garázsokat építenek. A lakótelepen egyébként százszázalékos lesz a gépkocsi-elhelyezés a parkolókban, illetve a társulással létesített garázsokban. A Fővárosi Tanács itt nem tervez közintézményt, ugyanis a rákoskeresztúri II. és III. építési ütem területén már meglévő közintézmények elegendőek az új lakások lakóinak ellátásához is. Az épületek között és a tömbökön belül zöldterületeket, játszó- és pihenőhelyeket létesítenek a kerületi tanács beruházásában — minden lakószobára 14 négyzetméter zöldterület jut —, amihez több mint kétmillió forinttal hozzájárul a főváros is. A Budapesti Testnevelési és Sporthivatal segítségével építenek öt sportpályát, összesen mintegy 2000 négyzetméter alapterületen. A lakótelep a Fővárosi Tanács beruházásában épül 812 millió forintos költséggel. A beépítési tervet és beruházási programot a Pest Megyei Tanács Tervező Vállalata készítette. A kivitelezői munka kezdete 1988, s két esztendő alatt valamennyi lakóháznak el kell készülnie. c„ : \ 3