Budapest, 1986. (24. évfolyam)

8. szám augusztus - Gábor István: „Egykor hazám büszke legyen rám”

— Úgy hírlik, hogy az idén adják át rendeltetésének azt az épületet, amelyben Liszt Ferenc tanított és lakott. — Majd évszázados közóhaj válik valóra! A Vörösmarty utca és a Népköztársaság útja sarkán álló házban volt Liszt Ferenc utolsó magyarországi lakása, egyébként a régi Zeneakadémia ebben az épületben működött, Erkel Ferenc lakott benne. Az állam nemes gesztusa ismét a zeneművészet rendelkezésére bocsátotta az épületet. Itt kap végleges otthont a nagy értékű Liszt Múzeum anyaga; a kétszáz személyes kamaraterem, amelyben egykor Liszt tanított, ismét a zeneművészetet szolgálja. Az épületben helyezik el a magyar zenetudomány egyik, talán legértékesebb bibliotékáját, amelyet kutatók és érdeklődők egyaránt használhatnak. Elképzeléseink között szerepel még egy fonotéka is, amelyben Liszt valamennyi műve meghallgatható. Természetesen kottájukat is megtekinthetik az ide látogatók. — Ön miként látja a nagy zeneköltő kapcsolatát az ország fővárosához? — Tizenkét éves volt Liszt, amikor első pesti hangversenyét adta a Hét Választófejedelem fogadóban, amely a mai Pesti Színház helyén állt. Az árvízkárosultak javára rendezett 1839—1840-es koncertjeitől kezdve Magyarországgal szorosabb kapcsolatba került, mint bármely más nemzettel. Mint ismeretes, 1840-ben alapítványt tett a Nemzeti Zenede javára. Ettől fogva Liszt kötődése szülőföldjéhez folyamatos maradt. Mindhaláláig tartó, népéhez, hazájához fűződő hűségét számtalan tettel bizonyította. A magyar zene európai hírét az ő személyisége, művészi géniusza teremtette meg. Ezt bizonyítja egyebek között, hogy a „Szent Erzsébet legendája" ősbemutatóját magyar nyelven a Vigadóban Liszt Ferenc vezényelte 1865. augusztus 15-én. A pesti Vigadó egyébként első föllépésétől kezdve — a korábbi Redoute-épületben — egészen haláláig Liszt művészi és tanári megnyilatkozásainak színhelye volt. Pest-Buda, majd Budapest élete utolsó évtizedeiben a zeneköltő igazi és szeretett otthonává vált. Az idős mester ezzel is tanúsította, hogy ide tartozik, itt van hazája. A fővárosban tizenkét éves korában adott első koncertjéről szóltam. Hadd emlékeztessek arra is, hogy a híradás szövegében magyar nyelven azt írta Liszt, hogy „egykor hazám büszke legyen rám". A nagy zeneköltő emlékének adózva a mai Magyarország számtalan megemlékezéssel, hangversennyel, emléktábla- és szabadtéri szoboravatással, kiállításokkal és műveinek teljes kiadásával kívánja háláját kifejezni. Az ő szellemi kisugárzása, alkotó géniusza, kifogyhatatlan életereje olyan örökség, ami bennünket — és természetesen nemcsak a Liszt Ferenc Társaság tagjait — a munkássága iránti szeretetre, tiszteletre és mélyebb megismerésére kötelez. Hiszem, hogy az idei Liszt-év rendezvényei is ezt szolgálják. GÁBOR ISTVÁN A Liszt-év ünnepei A nagy zeneköltő születésének 175. és halálának 100. évfordulójához kapcsolódó rendezvények az idei esztendő jelentős kulturális eseményei. Az alábbiakban a gazdag programból adunk válogatást. A művelődési kormányzat három időpont köré csoportosította a jelentősebb rendezvényeket. A Budapesti Tavaszi Fesztivál idején — március 14-23. között — Liszt legjelentősebb művei hangzottak el a hangversenydobogókon: a Tasso, a Mazeppa, a Dante-szimfónia, a Les Preludes, a Koronázási mise, továbbá vegyeskarokra és férfikarokra írt művek, mégpedig a legkiválóbb hazai és külföldi előadóművészek és karmesterek közreműködésével. Március 14-17. között rendezték meg a Liszt Ferenc Társaságok nemzetközi találkozóját. A résztvevők számára az Országos Liszt Ferenc Társaság, az MTA Zenetudományi Intézete, valamint a fesztivál rendezőbizottsága szervezett programokat, így Sopronban Cziffra-hangversenyt és Liszt munkásságához kötődő kiállítást. Liszt halálának időpontjához — július 31. — kapcsolódott az ünnepi hangverseny a Budapest Kongresszusi Központban: a Szent Erzsébet legendája a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarának előadásában hangzott el, vezényelt Lehel György. Júliusban a Kórusok Országos Tanácsa nemzetközi kórustalálkozót rendezett Szegeden. A meghívott énekkarok a szegedi Dómban adtak ünnepi Liszt-hangversenyt Joó Árpád vezényletével. Jeles rendezvények csoportosulnak a születési dátum (október 22.) köré, ami egyúttal már a Budapesti Zenei Hetek időszaka is. A régi Zeneakadémia újjávarázsolt épületében, Liszt egykori lakásában, a VI., Vörösmarty utca 35. sz. alatt megnyílik a Liszt Múzeum. Szeptember 8-24. között kerül sor a nemzetközi Liszt-zongorahangversenyre, melyet a Zeneakadémia nagytermében rendez meg az Interkoncert Fesztiváliroda. A Magyar Tudományos Akadémia október 19-24. között nemzetközi Liszt-szimpoziumot rendez neves Liszt-kutatók részvételével. Az év kiemelkedő hangversenyét az Országos Filharmónia október 21-én, a Zeneakadémián rendezi. Az Esz-dúr zongoraverseny és a Faust-szimfónia szerepel a műsoron, közreműködik Kocsis Zoltán, a Magyar Néphadsereg Művészegyüttesének Férfikara és az Állami Hangversenyzenekar, vezényel Doráti Antal. Budapest Főváros Tanácsa október 22-én, az újjáépített Liszt Ferenc téren felavatja Liszt Ferenc szobrát, Marton László szobrászművész alkotását. Gazdag programot állított össze a Magyar Rádió a Liszt-év alkalmából. Januártól májusig kéthetenként a Rádió márványtermében hangversenysorozatot rendeztek a zeneszerző műveiből. Áprilisban „Dupla vagy semmi" címmel rendeztek vetélkedőt Liszt életéről, munkásságáról. Ezenkívül hét műsorsorozatot indított, továbbá naponként adott összefoglalót a nemzetközi zongorahangversenyről. A Magyar Televízió öt adásból álló sorozatban Liszt műveltségi versenyt rendez az ősz folyamán; közvetíti, illetve megörökíti az év kiemelkedő Liszt-koncertjeit. A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat a vokális művek közül kiadta a Szent Erzsébet legendáját, a Krisztus-oratóriumot, a Missa Choralist; a zenekari művek közül tervezi az összes szimfonikus költemény, az A-dúr zongoraverseny és a Haláltánc, valamint a Faust-szimfónia első változatának megjelentetését. A zongoraművek közül a Vándorévek teljes felvételét tervezik Jandó Jenő, Lantos István és Kocsis Zoltán előadásában. Kuriózumnak ígérkezik az egyetlen Liszt-opera, a Don Sanche hanglemezkiadása (Liszt 14 éves korában komponálta), amely a világon először Budapesten jelenik meg. Készül az opera kottakiadása is. Természetesen nemcsak a fővárosban voltak és lesznek megemlékezések, ünnepségek, hangversenyek. A megyék közötti vetélkedő — Ki tud többet Liszt Ferencről? — már áprilisban lezajlott. Kiemelkedő események színhelye lesz Esztergom: augusztus 20-án Cziffra György ad koncertet; a Bazilikában az Esztergomi mise hangzik el; a Rainer-ház előtt pedig felavatják Marisits István Liszt-szobrát. Szoboravatás lesz Kalocsán is, itt Eskulitz Tamás kecskeméti művész egész alakos, 220 cm magas bronzszobrát avatják fel az érseki palota előtt. Utána Ránki Dezső és Klukon Edit ad hangversenyt. Emlékezetesnek ígérkezik a Szekszárdi mise szeptember 24-i előadása Szekszárdon. Liszt e mű vét a városi templomnak ajánlotta, ám Szekszárdon csak most hangzik el először az újvárosi templomban a Magyar Néphadsereg Művészegyüttese férfikarának előadásában, Zámbó István vezényletével. Október 22-én Sopronban a Storno-ház falán Liszt-emléktáblát avatnak. A Dunatáj című folyóirat őszre Liszt-különszámot tervez. A Magyar Posta az évfordulóra Liszt-emlékbélyeget bocsát ki. (o. i.) 24