Budapest, 1986. (24. évfolyam)

8. szám augusztus - Szalay Péter: A lónak négy Iába és jelentős múltja van

A LÓNAK NEGY LABA ÉS JELENTŐS MÚLTJA VAN mot gazdagítja — emléket állítva egy legyőzhetetlennek kikiáltott, 1876-tól 1879-ig futó kivételes paripának. A galopp-pálya csütörtökönként és vasárnaponként várja a lósport új és régi szerelmeseit, a Kerepesi úti Ügető ezzel szemben szerdánként és szombatonként nyitja meg kapuit, no és a fogadópénztár ablakait. Évente összesen száznál is több alkalom nyílik ezen a pályán a küzdelmek megtekintésére, a bátrabbaknak pedig kisebb-nagyobb összegek kockáztatására. A versenyek versenyét itt is a patinás derby jelenti, amely július közepére esik és kivételesen vasárnapra, de különlegességnek számít a hagyományosan szeptemberre meghirdetett Hungária-díj, amely kivételes erőfelmérőnek számít a lovak és a hajtók nagy vizsgáján. A lovasok harmadik leglátogatottabb otthona a Nemzeti Lovarda, más néven a Tatterzál, amelyről igazán csak kevesen tudják, hogy nevét egy jómódú londoni kereskedőcsaládtól kapta. A lovakkal — árusításukkal és futtatásukkal — páratlan karriert csináló londoni Richard Tattersalltól, aki először a Hyde park szélén rendezkedett be, de vesztére, mert a Lord Mayor, azaz a polgármester 1765-ben egész London területéről kitiltotta. Talán, mert túl nagy felfordulást okozott a fővárosban, de az is lehet, hogy irigylésre méltó üzleteket. Ezért tette át székhelyét Newmarket-be, az angol lótenyésztés 200 éve tartósan híres méneseinek közvetlen szomszédságába, ahol hamarosan megkezdődött a szakszerű lókereskedés, amely a világ számos országában összekapcsolódott a terebélyesedő Tattersall család nevével. Mindazokat a helyeket, istállókat, csarnokokat és tereket, ahol rendszeresen, megfelelően rendezett körülmények között, továbbá biztonságosan és kellő szakszerűséggel lóvásárokat rendeznek, Tattersallnak nevezték el. „így került sor arra — olvasható a Százéves magyar ügetőversenyzés című igazán nagyszerű, 1983-ban megjelent jubileumi kiadványban is, hogy a múlt század közepén a Külső-Kerepesi út és a Kerepesitemető közötti területen rendszeresen megtartott lóvásárok színhelyét a pestiek is Tattersallnak neveték el." Talán, hogy ne maradjanak szégyenben a külföld mögött, merthogy a híressé vált szigetországi család bizony ezért még egy fontot sem áldozott... A magyarországi lóversenyzés, egyben a módszeres lótenyésztés — a történészek szinte egybehangzó véleménye szerint — Széchenyi István kezdeményezésére indult