Budapest, 1986. (24. évfolyam)

8. szám augusztus - PESTI TÜKÖR

pesti tükör Események, hírek, képek a főváros életéből Hétfőn mindig sokan jönnek A Fővárosi Tanács Központi Ügyfélszolgálati Irodája 1983 őszén nyílt meg a Tanács körúton, s azóta reggel nyolctól délután fél ötig tartott nyitva. Az idén május elsejétől — kísérleti jelleggel — meghosszabbították a félfogadási időt. Ennek kapcsán az iroda tevékenységéről is beszélgettünk Babják Valériával, az iroda vezetőjével. Már az elmúlt év őszén felmerült a tanács Igazgatási Főosztályán — melynek a Központi Ügyfélszolgálati Iroda 1986. január 1. óta immár önálló csoportja —, hogy az ügyfélforgalom alakulásához igazodva növelni kellene a nyitvatartási időt. Decemberben felmérést végeztek, napra és órára lebontva vizsgálták az ügyfélforgalom alakulását, ezen belül külön elemezték az egyes napszakokét is. Azt tapasztalták, hogy a hétfő a „leglátogatottabb" nap (az ügyfelek száma meghaladja a háromszázat is), aztán keddtől csütörtök estig mindjobban erősödik az ügyfélforgalom. A napi statisztikai görbe azt mutatta, hogy tíz óráig általában kevesen jönnek, a déli órákban közepes a forgalom, aztán kettő után meredeken felfelé ível a grafikon. Az idén januárban megismételték a felmérést, s az eredmények alapján alakították ki az új félfogadási rendet, ami négy és fél órával hosszabb az előzőnél. Vagyis: hétfőn 8-tól 18.30-ig; kedden, szerdán, csütörtökön 8-tól 18-ig; pénteken 8-tól 16-ig; szombaton 8-tól 13 óráig fogadják a főváros polgárait. A változásról még korai volna véleményt mondani, azt viszont már a korábbi időszakban is tapasztalták, hogy pénteken délután és szombaton délelőtt igen csekély a forgalom, szombatonként például átlag kéthárom ügyfél érdeklődik. (Hasonló tapasztalataik vannak egyébként a kerületi tanácsok ügyfélszolgálati irodáinak is.) Havonta mintegy öt és fél ezer ember keresi fel személyesen, illetve hívja a 188-188-as telefonszámon az irodát. Az ún. aktás ügyintézés keretében évente közel 36 ezer fővárosi lakosnak állítanak ki munkakönyvet: új munkavállalóknak, valamint az elveszett vagy betelt (!) munkakönyvek helyett. Itt kaphatnak munkavállalási engedélyt a külföldi állampolgárok. Az iroda szerzi be, illetve továbbítja a külföldi anyakönyvi kivonatokat, itt adják ki a külföldi házasságkötéshez szükséges tanúsítványt — ez utóbbi például a rövidített határidejű, 15 napos ügyintézés körébe tartozik. A fővárosi szakigazgatási szervekhez címzett beadványok átvétele és továbbítása mindennapos feladat, de például a kisszerszámos halászengedélyek kiadása, amiből évente legfeljebb harmincegynéhányat kérnek, kuriózumnak számít. Az irodában beadványmintákat, adóbefizetési csekkeket adnak az ügyfeleknek; lakásigényléshez, lakáscseréhez és lakásfelajánláshoz szükséges nyomtatványokat árusítanak, s beszerezhető helyben a Fővárosi Közlöny legfrissebb száma is. A meghi^letéstől számítva egy hónapig van kifüggesztve az irodában a tartós használatba adható telkek jegyzéke, továbbá megtekinthető a fővárosi kerületekben meghirdetett tetőtérbeépítések, emeletráépítések és a megüresedett helyiségek listája is. Az ezekhez kapcsolódó ügyekben az iroda munkatársai felvilágosítással, tanáccsal segítik a lakosságot, a fő feladatuk, a „profiljuk" ugyanis az ügyfelek tájékoztatása. Ellentétben a kerületi tanácsok ügyfélszoglálati irodáival, ide azok az állampolgárok jönnek, akiknek még nincs ügyük, s itt kérnek — és kapnak — segítséget, hogyan fogjanak hozzá, kihez forduljanak, milyen iratokat szerezzenek be, hogy ügyeiket gyorsan és eredményesen elintézhessék, megkímélve magukat és a tanácsi hivatalokat az üresjáratoktól. És itt, ha a dolog úgy kívánja, akár fél órát is beszélgethet az ügyfél az iroda munkatársával (a kerületi ügyfélszolgálatoknál erre nemigen van lehetőség), nem torkollják le sem a lelkiző, sem a problémát Ádám-Évánál kezdő delikvenst. Előfordul, hogy az ügyféllel együtt böngészik a rendeletek-szabályok gyűjteményét, keresve a megfelelő paragrafust, a megöl' dást. Pedig nincsenek sokan; hárman a munkakönyvek kiállításával, négyen (az irodavezető, egy jogász, egy mérnök és egy „anyakönyves") az ügyfelekkel foglalkoznak. Nem nehéz kitalálni, lakás- és lakásépítésügyben fordulnak hozzájuk a legtöbben. És különösen megnő a forgalom, ha valamely területen változnak a szabályok-rendeletek. Mostanában erre bőven volt példa. Új lakásügyi rendelet született; megjelent az új Országos Építési Szabályzat, és ennek függvényében változik a budapesti is; július elsején lépett életbe az új illetékrendelet — az irodában azonban „naprakész" felvilágosítást kapnak az ügyfelek. Ha valaki a Tanács körúton járván, éppen egyetlen ügyfelet sem lát odabent, azért ne irigyelje az iroda munkatársait, mert ilyenkor, „ráérő idejükben" bizonyos akták másodfokú ügyintézői. (oszlay) Újpesti tervek Újpest rengeteget változott az utóbbi esztendőkben. Tősgyökeres bennszülöttek sem ismernek a városrész bizonyos területeire. És ez nem csupán a modernizálás, építkezés, korszerűsítés eredménye. Jelentősen felduzzadt Újpest lakossága, s ezért a csendes vidéki jelleg megőrzése sok helyütt már nem volt lehetséges. Az új lakótelepek széles utakkal való összekötése, a leromlott, komfort nélküli lakásokkal zsúfolt házak lebontása, a közlekedési igények növekedése parancsba adta jelentős építkezések, változtatások megkezdését. És a folyamat nem áll meg. Az elképzelések szerint a VII. ötéves tervben 172 lakás elkészítésével befejezik a városközpont rekonstrukciójának második ütemét. Káposztásmegyeren mintegy 8500 új otthonba költözhetnek be a lakók. Vagyis ismét gyarapodik az újpesti polgárok létszáma. Ez szükségessé teszi a terület egészségügyi hálózatának bővítését is. Három körzeti rendelő átadása várható a következő tervidőszakban. A tervek tartalmazzák egy új, 16 tantermes gimnázium, egy faipari szakközépiskola és négy, részben 24, részben 16 tantermes általános iskola elkészítését. A kerület kereskedelmi hálózata új üzletekkel bővül, közöttük korszerű, nagy alapterületű ABC-áruházzal, könyvesbolttal, gyermekruházati szaküzlettel és az Árpád út—Tito utca sarkán egy hatezer négyzetméter alapterületű üzletházzal. M. A Fővárosi Tanács napirendjéből A Fővárosi Népi Ellenőrzési Bizottság megállapította: a magánerős közműépítés nagymértékben hozzájárult Budapest közműellátásának fejlesztéséhez. Ezt a megoldást tulajdonképpen a szükség hozta, s főként a külső kerületeket érinti, ahol a lakosság áldozatvállalása nélkül egyszerűen nem lehetne kellő színvonalú közművesítést elérni. Ám a vizsgálat azt is feltárta, hogy a szervezést és a gyakorlati munkát egyaránt zavarta és zavarja az egységes jogi szabályozás hiánya. A társulások és a tanácsok között a jogi kapcsolat nincs rendezve, s a közműtársulások a kerületi tanácsi szervekkel, valamint a kivitelezőkkel szemben kiszolgáltatottak, gyakran védtelenek. Ezért elengedhetetlen fokozott érdekvédelmük megszervezése. Annál is inkább, hiszen továbbra is fontos szempont, hogy a következő időszakban ne csökkenjen a magánépítési szándék és tett. Budapesten amúgy is több olyan körzet van, ahol nincs kellően kiépítve a gerincvezetékhálózat, s ezeken a helyeken a magánerős fejlesztés nem oldható meg. Ahol azonban erre lehetőség van, meg kell teremteni hozzá a jogi szabályozást is, mert a lakossági erőforrásokat még sokáig nem nélkülözheti a főváros „pénztárcája". (m. t.) 2