Budapest, 1986. (24. évfolyam)

6. szám június - Kelecsényi Gábor: A Corvinák sorsa

Fővárosi Közterület-fenntartó Vállalat Korszerű forgalmi-műszaki bázis Hajnalonként immár ismét három bázisról rajzanak ki a Fővárosi Közterület-fenntartó Vállalat szemétszállító járművei — közhasználatú nevükön a kukák. Nagy erejű, nagy teljesítményű célgépek ezek (van, amelyik száz köbméternyi, azaz mintegy nyolc tonna súlyú hulladékot szállít egy-egy fordulóban), s ennek megfelelően nagy az „étvágyuk" is: típusuktól függően 40-50 liter üzemanyagot fogyasztanak száz kilométerenként. Éppen ezért nem közömbös, hogy honnan indulnak a gyűjtőterületre, illetve hová térnek meg a munka végeztével, az utolsó fuvar után. Vagyis mennyit futnak üresen. A háztartási hulladék egy részét jelenleg az óbudai és a nagytétényi szemétlerakóhelyre — bányába — szállítják, a másik, nagyobb részét, a keletkező kommunális hulladéknak csaknem 60 százalékát pedig a XV., Ifjúgárda úton lévő Fővárosi Hulladékhasznosító Műben égetik el. A szemétszállító gépkocsik eleddig a III. kerületi Testvérhegyi úti, a IX., kerületi Ecseri úti és a XX. kerületi Attila utcai forgalmi-műszaki telepről indultak ki, illetve ide tértek vissza. Az erzsébeti telep azonban elavult, már nem volt elegendő hely sem a gépkocsik tárolására, sem azok javítására, karbantartására. Emiatt a telep korszerűsítése szemétszállító telepként nem látszott célszerűnek, ezért más célokra kellett felhasználni. Az átirányított célgépekkel azonban az Ecseri úti forgalmi-műszaki telepen igen nagy zsúfoltság keletkezett (gondot okozott mind a gépkocsik tárolása, mind megfelelő karbantartása), nyilvánvaló volt, hogy ez az állapot csak átmenetileg tartható fenn. Másrészt, mivel a szemétszállító gépjárművek egy jelentős hányada a Hulladékhasznosító Műben végezte az utolsó ürítést, kénytelen volt „üresjáratban" visszatérni kiindulási helyére, ami, ha a közelebb eső IX., Ecseri úti forgalmi telepet nézzük, akkor is 9-10 kilométert jelent egy-egy gépkocsinál. De hát nem egy gépkocsiról volt szó... Nos, többek között ezek a körülmények indokolták legfőképp, hogy az FKFV új forgalmi-műszaki telepét a XV., Ifjúgárda úton, a Hulladékhasznosító Mű mellett, pontosabban, annak területén építse meg. Természetesen a vállalat vezetői már jó előre készültek e feladatra, hiszen a Hulladékhasznosító Mű tervezésekor eleve megtervezték a később felépítendő forgalmi-műszaki telep helyét is. S most, amikor arról számolunk be, hogy az új telep elkészült, s immár üzemszerűen működik, egyúttal úgy fogalmazhatunk, hogy ezzel az FKFV egy olyan komplex bázist épített ki, melynek igen jelentős szerepe van a fővárosban a szemétgyűjtési, -szállítási és -ártalmatlanítási feladatok további javításában, az épített és a természeti környezet tisztaságának védelmében. Tehát az új forgalmi-műszaki telepnek hasznát látja a főváros lakossága — és nyert vele a vállalat is. Mint Bánhalmi János műszaki igazgató elmondotta, a 134 millió forintos építkezés 1982 októberében kezdődött a Vegyépszer kivitelezésében. Az épület két, összeépített egységből áll: a kétszintes, belső átriumos megoldású, 1600 négyzetméter alapterületű szociális épületből, melyben az ügyviteli és a kiszolgáló apparátus dolgozószobái, valamint a korszerű fekete-fehér öltöző és a fürdő kaptak helyet. Az üzemépületben — alapterülete 1900 négyzetméter — található, többek között, a szerelde, a gumijavító, a forgácsolóműhely, a lakatosműhely, a diagnosztikai sor, az autómosó-pálya, a szennyvíztisztító stb. Mindkét épületrész a „nagy szomszédtól", a Hulladékhasznosító Műtől kapja a hőenergiát, az onnan érkező hulladékhővel fűtik az irodákat, műhelycsarnokokat, továbbá ezáltal biztosítják az öltöző és a fürdő melegvíz-ellátását is, ami ugyancsak energiatakarékos megoldás. A telepet száz szemétgyűjtő célgép tárolására, karbantartására és javítására méretezték. Érthetően a legkorszerűbb gépeket, berendezéseket építették be, így egyrészt alkalmas a gépjárművek kisebb, „futó" javítására, de az ún. diagnosztikai soron a gépjárművek műszeres vizsgálatára, továbbá nagyobb javításokra is. A nagy teljesítményű járműmosó (magyar gyártmány, akárcsak valamennyi szervizberendezés) lehetővé teszi, hogy a napi munka végeztével minden gépkocsi „megfürödve" mehet „aludni", illetve, amelyik javításra szorul, a szereidébe. A javítóüzem szennyvizét (mely veszélyes hulladéknak minősülő olajos iszapot is tartalmaz) oly mértékben megszűri a beépített tisztítóberendezés, hogy a vizet újrafelhasználhatják, s a csatornába kerülő szennyvíz sem tartalmaz káros anyagokat. Az új forgalmi-műszaki telep létesítésének legfőbb praktikumát — tudniillik, hogy a Hulladékhasznosító Mű gyűjtőkörzetében elmaradnak a gépjárművek „üresben" futott kilométerei — már említettük, ezúttal csak kiegészítjük egy adatsorral: a számítások szerint, évente összesen több mint 200 ezer kilométerrel futnak kevesebbet az itteni járművek, s ezzel mintegy 100 ezer liter üzemanyagot takarít meg a vállalat. Hogy ez mennyit tesz ki pénzben? Tessék 9,4 forinttal beszorozni. Emellett, mivel elmarad a külön bevonulás, növekszik a szemétgyűjtésre és -szállításra fordítható hasznos idő. Ha az elmondottakhoz hozzávesszük, hogy a korszerű javítóbázis egyúttal záloga az üzemképesség növelésének is, bebizonyosodott: az FKFV új forgalmi-műszaki telepének építése sikeres, gazdaságos beruházás. (x) 44