Budapest, 1986. (24. évfolyam)

6. szám június - Ágoston Gábor: „A tudomány útmutató a haszonhoz és a boldogsághoz...”

MUSZTAFA PASA MEDRESZE Musztafa pasa a budai muszlimok hitéletének előmozdítása végett négy fényes dzsámit emeltetett, s nem feledkezett meg a birodalom végvidékére került oszmántörök ifjak elméjének műveléséről sem, amidőn alsóbb iskolák mellett „a Duna partján tizenkét hálókamrát és egy lecketermet... Pest várának belsejében (pedig) nyolc hálókamrát s egy lecketermet magába foglaló" medreszét építtetett. A nevét A pesti nagy dzsámi. A mai Városház utca és Kammermayer utca sarkán állt viselő iskola alighanem a legelőkelőbb volt a 16-17. századi Magyarországon működő rangosabb medreszék között. Első tanára, müderrisze, c

Ömer Efendi, miután iskolái elvégzése után megkapta a tanításra jogosító diplomát, először alsóbb fokú tanintézetekben, utóbb pedig a birodalom fővárosában, Isztambulban oktatott, ezt az állását hagyta ott, amikor az 1575/76-ban elkészült budai Musztafa pasa medresze oktatójává és budai muftivá, azaz a vitatott jogügyletek eldöntése céljából írásbeli jogi véleményt adni hivatott jogtudóssá neveztetett ki. Tudjuk róla, hogy korának művelt hivatalnokértelmiségije volt, s kivált a muszlim jogtudomány területén munkálkodott. Maga is gyarapította egy művel az oszmán tudományosság ezen ágát. A budai medresze tanára 50 akcse napidíjat kapott, s a kevés 60 akcsés medresze megett a birodalom jelentősebb tanintézetei közé számított. Ezért nem meglepő, hogy könyvtárában a muszlim teológia művei mellett szép számmal akadtak a racionális tudományok tárgykörébe sorolható munkák. A teológiai könyvek között 37