Budapest, 1986. (24. évfolyam)

1- 2. szám január-február - Kérdésünk: Mit vár a VII. ötéves tervtől?

például Gazdagréten (ez átadás előtt áll), Rákoscsabán, Zuglóban (itt kettő is kelle­ne); folytatni szeretnénk az eddigi gya­korlatot, s öt iskolában kettős funkciójú könyvtárat hozunk létre, bár ez nyilván­valóan szükségmegoldás. — A legnagyobb gondot nyilván a köz­ponti könyvtár helyzete, működési felté­teleinek javítása okozza. — A jelenlegi körülmények között nem tudjuk hová rakni a könyvtárosokat, a könyveket és az olvasókat, egyébként minden rendben van... 1979-ben készült egy terv új központi könyvtár építésére, majd 1985 májusában — a VB tájékozta­tására — kétféle elképzelést is megvizsgál­tunk a megoldásra. Az egyik szerint kap­nánk egy körülbelül húszezer négyzetmé­teres új épületet a Kálvin téren; a másik javaslat a jelenlegi épület bővítése. Most 4500 négyzetméteres alapterületen dolgo­zunk, az átalakítás nyomán 11 ezer négy­zetméter állna a könyvtár rendelkezésére. Csak az összehasonlítás miatt: az egymil­lió lakosú Rotterdamban 24 ezer'négyzet­méteres új közművelődési könyvtár nyí­lott a múlt évben. — Noha ezek az évek inkább a megőr­zés, mint a fejlesztés időszaka, szeretnénk javítani az ellátást. Gondolkodunk példá­ul azon, hogy közművelődési célú video­kölcsönzési rendszert kellene kiépíteni. Négy-öt könyvtárunkban szeretnénk megindítani a kazettagyűjtést és -köl­csönzést. A kazetta drága, de elképzelhe­tő, hogy országos közművelődési prog­ram segítségével olcsóbbá lehet tenni. Ez­zel bővülhetne a könyvtárak hatósugara. Jövő évi folyóirat-rendeléseinket ismét csökkenteni kellett az áremelések miatt. 4,5 millió könyvünk van, igen nagy ré­szük elavult. Pedig az emberek mindig újat akarnak, keresnek. Igaz, költségveté­sünk évről évre nő, a többlet azonban nem a könyv beszerzésére, hanem a nö­vekvő energiaárakra, bérleti díjakra megy el. — Ebben a helyzetben nyilván csak olyan megoldásokkal tehetnék eredmé­nyesebbé munkájukat, amelyek nem igé­nyelnek különösebb befektetést. — Szeretnénk a könyvtár információs szerepét növelni a gyűjteményeinkben fel­halmozott ismeretanyag jobb felhasználá­sával. A miénk országos szociológiai szakkönyvtár, bibliográfiák, tömörítvé­nyek készítésével szeretnénk támogatni a várospolitikát. Konkrét elképzeléseink vannak az állampolgárok széles körét érintő információs szolgálat létrehozásá­ról, amely egyébként külföldi könyvtá­rakban régóta bevett dolog. A többi, meglévő szolgáltatásunknak — lemezhall­gatás, nyelvleckeátjátszás stb. — elsősor­ban a szinten tartására törekszünk. — A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár egyik legfontosabb része a Budapest Gyűjtemény. Mi várható ezzel kapcsolat­ban a következő öt évben? — A gyűjteménynek vannak állandó feladatai: minden Budapestre vonatkozó nyomtatott, írásos és képi anyagot gyűjt, s ennek alapján folyamatosan publikálja a város történetére vonatkozó irodalom jegyzékét. Két kötet jelent meg a Buda­pest története képekben című munkából, elkészült és megjelenésre vár a következő két kötet is. Kiadványokkal készülünk Buda visszavívásának háromszázadik év­fordulójára. Emellett korszerűsíteni sze­retnénk a Budapest-bibliográfiát. Nehezebb esztendőben kevesebb jut vízre A Fővárosi Vízművek látványos fejlő­dése az V. ötéves tervidőszakra esett, ami­kor lehetőség volt a termelő-, szállító- és tárolókapacitás arányos fejlesztésére. Ez idő alatt öt és fél milliárd forint állt a vál­lalat rendelkezésére. A VI. ötéves tervidő­szak alatt csökkentek az anyagi lehetősé­gek. A középtávú elképzelések megvalósí­tására a korábbinál csaknem egymilliárd forinttal kevesebb, 4,61 milliárd jutott. Ennek ellenére az 1980 és 1985 közötti fejlesztések eredményeként 40,2 százalék­kal 10,7 milliárdról 15 milliárd forintra nőtt az állóeszközérték. — Mi várható a VII. ötéves tervidő­szakban? — kérdeztük Cséry Pál igazga­tót. — Óvatosan kell fogalmaznom: a nép­gazdaság pillanatnyi helyzete azt mondat­ja velem, hogy célunk — a rendelkezésre álló erőforrások takarékos és koncentrált felhasználásával — a színvonal tartása. Ezt támasztják alá az előzetes számítások is. Ma már tisztában vagyunk azzal, hogy a főváros vízigényének növekedésével nem tudunk teljes mértékben lépést tarta­ni. A víztermelő kapacitás bővítése azon­ban elmarad az igények növekedésétől, a VII. ötéves tervidőszakban előrelátható­an a vízmérleg negatív lesz. — Ez azt jelenti, hogy romlik a főváros vízellátása a következő öt évben? — Nem egészen. Azt jelenti pontosan, hogy a főváros vízellátásának a biztonsá­ga romlik. Egyszerű számítás az egész: az új igény mintegy napi 173 ezer köbméter lesz, ezzel szemben fejlesztés és víztakaré­kossági intézkedések révén csak százöt­venezer köbméter vizet nyerhetünk. A hi­ány 23 ezer köbméter. És akkor még nem számoltam az agglomeráció vízigénytöbb­letét, amely szintén tetemesnek mondha­tó. — Mindez elég riasztóan hangzik. — Riasztónak azért nem nevezném a jövőt. Mint említettem, csak a vízellátás biztonságának a romlásáról van szó. — Milyen beruházásokra jut pénz a VII. ötéves tervben? — Elkészül a halásztelki vízmű, a cse­peli Rocla-vezeték, a Sánc utcai töltőveze­ték, a dél-pesti főnyomócső második sza­kasza, a dél-pesti l-es gerincvezeték „pes­ti" szakasza. Ezek a tanácsi beruházások. Vállalati beruházásaink közül nagyságá­nál fogva kiemelkedik a Nagyfelszíni Víz­mű első ütemének rekonstrukciós munká­ja. Az utóbbi napi ötvenezer köbméterrel növeli a felszínivízmű-kapacitást. Üzembe helyezésére várhatóan 1990 végén, de az is lehet, hogy csupán 1991-ben kerül majd sor. A csőhálózat 128 kilométeres bővíté­sét tervezzük. Ennek nagyobb része re­konstrukció, és a vízhiányos területek fel­számolására irányul. Nagyobb összegeket fordítunk néhány telepünk automatizálá­sára, gépházaink rekonstrukciójára. Új laboratóriumok építését tervezzük. — Mit jelent az előbb említett agglome­rációs igény? — Az agglomerációs vízgazdálkodás el­veit utoljára 1975-ben egyeztette a Pest megyei és a Fővárosi Tanács, ennek értel­mében a Fővárosi Vízmű pillanatnyilag 18 községének ad napi 45 ezer köbméter ivó­vizet. Tőlünk kap vizet Budaörs, Budake­szi, Ecser, Kisoroszi, és sorolhatnám to­vább, s ez nagy megterhelést jelent. A ti­zennyolc község közül hét többletvízi­gényt jelentett be. Ez számításaink szerint napi 12 ezer köbméterrel több ivóvízfo­gyasztást jelent. A tanácsok közötti meg­állapodás értelmében a pótvízigényt is a Fővárosi Vízműveknek kell garantálnia. A tételesen kidolgozott költségszámítás szerint az igények fedezéséhez 753 millió forint fejlesztési alap átadása indokolt. — Meddig lehet feltartóztatni a főváros vízbiztonságának súlyosabb romlását? — Biztos vagyok benne, hogy „súlyo­sabb romlásra" nem kell számítanunk. Amikor szükség volt rá, a vállalat mindig megkapta a kívánatos anyagi fedeze­tet. Ezek nehezebb esztendők, most ennyi jut vízre. Az interjúkat készítette: KOVÁCS ZOLTÁN, NYÍRI ÉVA, SESZTÁK ÁGNES, P.SZABÓ ERNŐ 19

Next

/
Oldalképek
Tartalom