Budapest, 1985. (23. évfolyam)

3. szám február - Somlyó Tóth Tibor: A Szabadság Csarnoka

SORSDÖNTŐ NAPOK A SZABADSAG CSARNOKA Az egykori Úri utca 7. számú épület, az úgynevezett Libasinszky-féle palota már nem létezik, eltűnt a nagy kerek márványasztallal együtt, amelyen a 12 pont született. A Pilvax kávéház fogalommá vált a magyar történelemben nem építészeti különlegessége, hanem a benne rendszeresen találkozók szelleme miatt. Petőfi javaslatát, hogy nevezzék el a Szabadság Csarnokának vagy a Forradalom Csarnokának, a társak és a tulajdonos egyaránt elfogadták, s az előbbi változat került fel a nevezetes márciusi napokban a cégbábla fölé. A Nemzeti dalt, vagy ahogy inkább ismerjük: a „Talpra magyart", a közhiedelemmel ellentétben, nem a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, hanem a Pilvax kávéházban szavalta el először a szabadsághős költő. A hagyomány szerint, amikor Petőfi elővette a Pilvaxban a Nemzeti dal kéziratát, Szikra Ferenc jurátus meglátta a költemény első sorát: „Rajta magyar, hí a haza!" — Barátom, szólt a költőhöz, előbb talpra kell állítani a magyart, aztán: rajta! Petőfi hallgatott a mozgósító szavak módosítójára, s nyomban megváltoztatta a kezdő sort, állítólag így kapta meg a vers mai formáját. Petőfi 1844 nyara óta, amikor Vahot Imre Pesti Divatlapjánál segédszerkesztői munkáját megkezdte, úgyszólván mindennapos vendég volt a kávéházban. Jókait is Petőfi vezette be a fiatal írók társaságába, ahol a „Közvélemény asztalánál" gyakorta megfordult Pákh Albert, Lisznyay Kálmán, Obernyik Károly, Dobsa Lajos, Bérczy Károly is. Vajda János 1847 óta — amikor Pestre került — szintén itt múlatta az időt, s részt vett az ifjak hazafias vitáiban. De megfordult itt Tompa Mihály is — s idejárt voltaképpen szinte az egész fiatal magyar irodalom. így vált a Pilvax egy új, történelmi korszak előkészítőjévé. Minthogy a kávéház a Pilvax névvel forrott össze, bizonyára nem érdektelen, ha néhány szót ejtünk arról a szerény kávésról, aki így bekerült a történelembe. Eddig mindössze annyit tudtunk róla, hogy Ausztriából származott, s házassága folytán telepedett le Magyarországon. Pillvax Károly (mindkét írásmód: Pillvax, illetve Pilvax ismeretes, ma inkább az utóbbit használjuk) 1841. március 31-én indult el Oberdöblingenből Pestre. Apja ott iskolamester és háztulajdonos volt. Pilvax neje, Griegl Teréz, a nevezetes pesti ötvös, Griegl János nővére, akit még ugyanebben az évben, Jánosnapkor jegyzett el. Egy 1842. május 19-én kelt s Pest város tanácsához intézett jelentés szerint akkor huszonkilenc éves, s mint kebelbeli adózó május 10-én kérte a Libasinszky-örökösök kávési jogának haszonbérbe vételét. Ebből a tanácsnoki jelentésből azt is megtudjuk, hogy Pilvax Ká-Tüntetés a pesti városháza előtt 1848. március 15-én délután Vasvári Jókai Mór Irinyi János roly hat éven át különböző vendégházakban pincérként dolgozott, mielőtt Magyarországon letelepedett volna. így az I. Ferenc nevét viselő gőzhajón három éven át vendéglősi minőségben, a 40-es évek elején pedig a belvárosi Kishíd utcában, a Vas Törzsökhöz címzett fogadóban „gyakorolta" a borkimérést. 1842. április 28-án a Helytartótanács hozzájárulásával kelt Privorszky Ferenc és Pilvax között az a szerződés, amely szerint az utóbbi 6 800 Ft-ért megvásárolta a Privorszky kávéház berendezését, mely összeget ezüst húszasokban kellett letennie. Ennek az aktának érdekességét az adja, hogy magyarul írták, akkor, amikor még alig lehet ilyet találni az ügyiratok csomóiban. A Fővárosi Levéltárban lévő törzskönyv 1844. január 10-i adatai szerint Pilvax Károly „kávési" jogbérlő pesti polgár, római katolikus, „feleséges" — 50 profont taksát fizetett a polgárjogért. Nevét 1848-ban Pest városának bizottsági tagjaként említik. 1849. június 19-én halt meg — végrendelet nélkül. A Szerecsen utcában emeletes házat „fiadzott" a Szabadság Csarnokának bérleménye — tíz lakás volt benne. Özvegye férjhez ment 1854. augusztus 28-án egy gróf Khewenhüiler-regementbéli kapitányhoz, aki az Új földesúr törvényei szerint kemény magyarrá vált. Jókai korántsem hitelesnek elfogadható visszaemlékezései szerint a kávéházi társaságból „kiemelkedik egy sajátságos alak", a dadogó Súkei, a kreténnek látszó zseni, aki mérhetetlen memóriája segítségével képes volt az egyszer hallott művet évek múlva is pontosan felidézni. Petőfi A mágnásokhoz, ismertebb címén: „Dicsőséges nagyurak" versét is először a Pilvaxban olvasta fel. Csakhogy ez a vers annyira megdöbbentette barátait, tónusát annyira sértőnek és izgatónak találták, hogy arra kérték a költőt, ne tegye közzé ezt a versét, sőt, legjobb lesz, ha megsemmisíti azt. Petőfi hajlott a baráti tanácsra — s bár ez jelleme ismeretében alig hihető —, kéziratát a gyertya fölé tartva, barátai szeme láttára, elhamvasztotta. Csakhogy Sükei is hallotta a verset, az teljesen megmaradt fülében, és később papírra vetette. Állítólag így maradt fenn Petőfinek a Dicsőséges nagyurak című verse. A hajdani Pilvax kávéház az egykori Úri, majd Koronaherceg utca (ma Petőfi Sándor utca) 7. szám alatt állt. Az új Pilvax ugyanezen telek másik részén, a Pilvax közben van. Vajon új helyén, az új palotában él-e még a régi Pilvaxnak, a régi márciusnak az emléke, szelleme? SOMLYÓI TÓTH TIBOR 17