Budapest, 1985. (23. évfolyam)

12. szám november - Szalay Péter: Formában leszünk

BUDAPESTI ELEKTROMOS MŰVEK Milánó, Berlin, London, Párizs, Bécs, Koppenhága után 1893 októberében Budapesten is megkezdődött a folyamatos, üzemszerű villamosenergia-szolgáltatás. Az 1910-es évektől kezdődően fokozatosan kialakult az az egységes főváros szemléletű villamosenergiaszolgáltatás, amely biztosítéka lehetett a nagyfokú fejlődésnek. A második világháború pusztítása előtt mintegy 304 ezer fogyasztó 385 GWh villamos energiát használt fel, ami közel 600 km középfeszültségű kábelen és ehhez csatlakozó szabadvezetéken, valamint mintegy 450 km kisfeszültségű kábelen és ugyanilyen volumenű szabadvezeték-hálózaton keresztül jutott el a fogyasztókhoz. A fővárost környező települések közül a 40-es évek elején 11 községet bekapcsoltak az áramszolgáltatásba. Külön figyelmet érdemel a vállalatnak a közvilágítás terén kifejtett tevékenysége, amely a főváros illetékes vezetésének igényével összhangban fejlődött. A közvilágítást szolgáló lámpaoszlopok mindig a megvilágítandó területtel összhangban kerültek kialakításra, s ebbe a munkába belekapcsolódott Steindl Imre, Ybl Miklós és Feszi Frigyes is. 1945 előtt a fővárosban 27700 közvilágítási lámpa üzemelt. A világháborús pusztítások nem kímélték az elektromos hálózatokat sem. A közel 2600 km hosszúságú kábelhálózatból mindössze 13,2 km, az 561 km szabadvezeték-hálózatból pedig csak 41 km maradt épen. A közvilágítási berendezések és lámpahelyek mintegy 90 százaléka tönkrement. 1945-ben mindössze 4 lóval és 3 kocsival kellett megkezdeni a munkát, amelyhez a szovjet városparancsnokság adott aztán segítséget, 11 fogatot és 10 katonai tehergépkocsit. Az áldozatos munka eredményeként 1945 áprilisában 1900 km hosszú kábelhálózat és 250 km szabadvezetékhálózat üzemelt, villamos energiához jutottak a kórházak és élelmiszerüzletek, termelőüzemek, fontos intézmények, továbbá a háztartások egy része. 1949. január 1. után a vállalatot államosították, és ez tette lehetővé azt a nagyfokú fejlődést, hogy ma már az akkor szolgáltatott villamos energia hússzorosát tudjuk eljuttatni az áramszolgáltatási területen elhelyezkedő, mintegy 1,11 millió fogyasztónak. Hálózataink hossza megközelíti a 18 ezer km-t. A közvilágítási lámpahelyek száma eléri a 155 ezret, az állóeszközállomány meghaladja a 12,7 milliárd forintot. A fővárosban és környékén olyan üzembiztonságú távvezetékrendszer alakult ki, amely megakadályozta, hogy akkora üzemzavarok keletkezhessenek, mint például New Yorkban, Párizsban, Münchenben stb. voltak. Várhatóan ezek a jövőben is elkerülhetők lesznek. Ennek biztosítéka a vállalatunknál dolgozó mintegy 3200 szakmáját értő és szerető, azt magas fokon művelő, a termelésben és szolgáltatásban részt vevő szakember munkája. Vállalatunk igen nagy figyelmet fordít szolgáltatásunk színvonalának emelésére, hálózataink fokozott fejlesztésére, s így elérhetővé válik, hogy a főváros területén a zárolt körzetek aránya várhatóan az év végére 5-7 százalékra csökken. Ez az országos aránynál kedvezőbb. Jelentős feladatokat vállalunk az energiagazdálkodási kormányprogram megvalósításából azzal, hogy az éjszakai forróvíz-tárolók mellett a hőtárolós villamos kályhák üzemeltetését is biztosítjuk. Ezen túlmenően rendszeres tanácsadó szolgálatunk lehetővé teszi, hogy az ipari üzemek energiagazdálkodás szempontjából kedvezőbb tarifákat választhassanak. Az utóbbi időben jelentősen megnövekedett a magánerős építkezések száma. Ehhez egyrészt az építkezés időszakában, másrészt a befejezés után a végleges energiabiztosításban is jelentős segítséget adunk. Ma az e célra fordítható erőforrások jelentős mérséklése ellenére is új, szigorú követelményekhez alkalmazkodó műszaki megoldásokkal, fejlesztési tevékenységgel kívánjuk szolgáltatásunk színvonalát megtartani. Itt kell megemlíteni a hangfrekvenciás központi vezérlés bevezetését, amely hálózataink terhelésének jobb kihasználását és ezáltal többletenergia-szolgáltatást tesz lehetővé. A Budapesti Elektromos Művek az őszi BNV adta lehetőséget is kihasználta, hogy e körben is találkozhasson fogyasztóival. Az idén ötödik alkalommal került sor arra, hogy pavilonunkban tájékoztatást adjunk fogyasztóink energiafelhasználási kérdéseire. Több kiadvánnyal tájékoztattuk az érdeklődőket a különféle tarifákról, a vételezési lehetőségekről, a hálózatfejlesztési hozzájárulás kiszámításának módjairól, az egyes készülékek energiatakarékos üzemeltetéséről, továbbá arról, hogy mennyivel kevesebb kiadást jelent a családnak egy korszerűbb készülék, illetve új készülék vásárlása esetén milyen lehetőségek között célszerű választani. A kiállítás keretében ismételten bemutattuk a legjellemzőbb háztartási villamos balesetek „forrásait", illetve azok megelőzésének és elhárításának módjait. A pavilonban a fogyasztók tájékoztatást kaptak energiabekapcsolási kérdésekben is. Munkatársaink rádiótelefon segítségével kapcsolatot teremthettek öt üzemigazgatóságunkkal és 25 kirendeltségünkkel. A helyszínen elintézhetők voltak egyes bekapcsolási problémák. Ugyancsak bemutattuk, valamint egyik tájékoztató füzetünkben a szabványos mérőhelyek kialakítására vonatkozó előírásokat is megfogalmaztuk a későbbi viták elkerülése érdekében. A kiállítás alkalmával pavilonunkban bemutattuk fogyasztóinknak a legfontosabb vállalati adatokat 1964-től napjainkig. Ezek segítségével az érdeklődők tájékoztatást nyerhettek a villamos hálózatok fejlődéséről, a közvilágítási tevékenység alakulásáról, az egy főre jutó villamosenergia-felhasználás növekedésének üteméről. A vállalatnál mindig kiemelkedő tevékenységnek számított az új iránti fogékonyság. Ennek megfelelően munkánk során jelentős újítási tevékenység bontakozik ki. E munka eredményeképpen a vállalat 1983-ban és 1984-ben is első lett a villamos iparág üzemei között. A kiállítás alkalmával láthatók voltak azok a szerszámok, kisgépek, amelyek megkönnyítik a nehéz körülmények között végzett munkánkat. Vállalatunk csak akkor végezhet kifogástalan színvonalú munkát, ha dolgozóinknak biztonsága, továbbképzése megfelelő, ha a munkakörülményeiket is folyamatosan javítjuk. Az utóbbi években jelentős erőfeszítések történtek, hogy dolgozóink használják a védőeszközöket, hogy az átlagosnál veszélyesebb környezetben mind kevesebb legyen a munkahelyi baleset. A Budapesti Elektromos Műveknél is több területen bevezettük a „Feszültség alatti munkavégzés" (FAM) technológi-26 Első a villamos iparág üzemei között