Budapest, 1985. (23. évfolyam)

10. szám szeptember - Oszlay István: Palota a Gesztenyéskertben

kongresszusi központ, igaz, ebben szerepelnek kisebb, harmincszemélyes összejövetelek is. A BKK 140 fős csapatának (egy-egy nagyobb rendezvényen szállodai dolgozók és alkalmi közreműködők segítenek) sem kell szégyenkeznie. Mert miközben még a műfajt tanulják, a „kongresszusi piac" tapasztalatait gyűjtögetik, az idén mintegy négyszáz rendezvénnyel számolnak. Ez már profi teljesítmény. Felkészültségükre — s egyben a ház műszakitechnikai adottságaira — jellemzésül: volt olyan nap is, amikor hat különböző rendezvényt bonyolítottak le. Hivatásos rendezőirodák, színtársulatok, zenekarok, együttesek gyakran „hozzák ide" műsoraikat, de saját rendezvényeik (tanácskozás, alkalmi ünnepség, bankett stb.) megtartására vállalatok, intézmények, és társas összejövetelek, esküvői vacsorák stb. céljára magánszemélyek is bérelhetnek termet a BKK-ban. x A Kongresszusi Központ „kincseskamrái", a termek, az épület második szintjén találhatók. (Köröttük s közöttük vannak a kongresszus működtetéséhez szükséges munkaszobák, bizottsági helyiségek, tehát az ún. irodablokk, természetesen teljes komforttal.) Kö-A stúdió Siemens rendszerű keverőpultja egyszerre 24 mikrofonhangot fogadhat és továbbíthat zülük a legfontosabb — lényegében amire az intézmény épül — az 1800 személyes Pátria nagyterem, mely kitűnő akusztikája, mobil bútorzata, ez idő szerint legkorszerűbb fény- és hangtechnikai berendezése folytán (drót nélküli tolmácsberendezésével egyidejűleg 8 + 8 nyelvre fordítanak; zárt láncú tévéhálózatának monitorain az egész épületben követhetők az előadások) nemcsak tanácskozásokra alkalmas, hanem színházként, moziként, hangverseny-, bál- és bankett-teremként is használható, íme, mennyi érdekességet lehet agyoncsapni egy felsorolással. Mert például, ha fogadást rendeznek a Pátriában, akkor ezerkétszázán férnek be, de ha bankettet, akkor „csak" hétszáz vendég számára van hely az asztaloknál. De hogyan kerülnek ide a hat-nyolc személyes bankettasztalok? A nagyméretű, 13x2 méteres liften. A lehajtható írólappal ellátott konferenciaszékeket — az erkélyen lévők kivételével, melyek rögzítve vannak — az alagsorba szállítják, s a rendezvény jellegének megfelelő bútorokat hozzák fel. (A Kulturális Fórum tanácskozásain például iskolapadszerű asztalok lesznek a földszinten.) Négy-öt óra alatt lezajlik az átrendezés, tíz-tizenöt tonnányi bútor cserél helyet. Nem kisebb, de kényesebb feladat, hogy ezután — a bankettnél maradva — csaknem egy időben kell ételt-italt varázsolni a hétszáz vendég elé. A BKK-nak nincs önálló konyhája, a Novotel éttermi kapacitását pedig a szállóvendégekre méretezték. Korszerű, Európában is ritka bankettszisztémát dolgoztak ki. Az ételeket jóval a rendervévyek ellőtt elkészítik a szakácsok, s azt tálalásra készen, kocsikon hűtőben tárolják. A szervírozás előtt húsz perccel ugyanezeken a kocsikon a melegítőben nedves gőzzel tűzforróra „hevítik" az ételt — s felszolgálják. A nagyterem legyezőszerűen elhelyezett széksorainak minden pontjáról jó látni a színpadot, melynek mérete csaknem azonos az Erkel színházbelivel. Korszerűségben nem marad el ettől technikai berendezése sem, hiszen az elő-és a háttérfüggöny, a díszletek mozgatására, felfüggesztésére szolgáló tizenhat, egyenként 150 kilogramm teherbírású ponthúzó és a négy vonalhúzó speciálisan színpadgépészeti berendezés. A már említett óriáslift a színpadon is az egyik technikai „főszereplő": ő szállítja a színpadra a légkondicionált hangszerraktárból a klímára érzékeny Stenway zongorát, ezenkívül felső állásban, kiegészítőkkel, a színpad területének növelésére alkalmas. (Ezzel a „süllyedő pódium" megoldással találkozhatunk egyébként az újjáépített Operaházban is.) A négy oldalról megközelíthető színpad vonzáskörében vannak a várószobák, az öltözők, a beéneklőszobák és a próbatermek. A nagyterem, éppen sokféle funkciója folytán hűvösen elegáns, s ez némi hátránnyal jár. Egyesek kifogásolják az akkusztikát, mondván, nem tökéletes. Le kell szögeznünk, hogy a Pátria a főváros egyik legjobb természetes akusztikájú hangversenyterme. Való igaz, a mély hangzású hangszerek (oboa, fagott, bőgő) szempontjából nem tökéletes, de nem is lehet az, tudniillik, ebben a teremben valamennyi rendezvény és valamennyi hangforrás (elektroakusztikai hangosítás) számára jó akusztikát kell biztosítani, tehát egyik sem lehet szuper — a másik rovására. Nem vonatkozik ez a ház szinkrontolmács-berendezésére. A nagyteremben infravörös tolmácskészülékkel 8 + 8 nyelv egyidejű fordítására, illetve sugárzására van lehetőség, jóllehet, a gyakorlatban a nyolc is elegendő, az ENSZ-ben sem tolmácsolnak több nyelven. Ha történetesen a 16 mégis kevés, lehetőség van vezetékes megoldással újabb nyelvek tolmácsolására. A kihelyezett mobil sugárzókkal bármelyik termet vagy közlekedő-és váróteret is be lehet kapcsolni, tehát a küldött fején a hallgatóval, szivarzsebében a kis érzékelő dobozzal nemcsak a teremben grasszálhat előadás közben, hanem ki is mehet a folyosóra, anélkül, hogy elvesztené az előadás fonalát. Ez már szuper kategória. Más. Az igazgatói tanácsteremben — ahol nagyobb nemzetközi tanácskozásokon újságírók tanyáznak, s itt van az MTI képtávírója is — a színes televízió képernyőjén nézni lehet bármelyik teremben zajló programot. A nagyteremben két, gumioptikájú rögzített kamera van, mely a stúdióba közvetíti a képet, onnan pedig a kívánt helyiségbe továbbítják. Ennek számos gyakorlati haszna van. A központ rendezvényein például szigorúan betartják a kezdési időpontokat, a későn jövőket nem engedik be a nézőtérre, ezt a figyelmeztetést rányomatják a jegyekre és meghívókra. Viszont az előcsarnokban levő színes monitorokon követhető az előadás, senki sem „marad le". x A központ „hangja" és „szeme" a stúdió. A 24 csatornás keverőpult — a ház elektroakusztikai rendszere Siemens berendezésekre épül — 24 mikrofonhangot képes fogadni egyszerre. Az épületben levő tv- és videokamerákat a stúdióból vezérlik távirányítással. A hangmérnök három monitoron kíséri figyelemmel az eseményeket. Innen „adja ki" a képet az épületben levő, összesen 32 színes, távirányítással működő monitorra. Ezzel, persze, még közel sem merült ki a BKK technikai arzenálja. A forgalomban levő valamennyi videokazettához van felvevő- és lejátszókészülékük. Az igazgatóság épp a közelmúltban állapodott meg a FŐFOTÓ-val, hogy közös vállalkozásban videoszalagra veszik a házban zajló műsorokat — megrendelésre is —, s a kazettákat forgalmazzák. Az előadásokat, tanácskozásokat hangszalagon rögzítik, az írásos anyagokat sokszorosítják. Emellett a közelmúltban a FŐFOTÓ egy filmhívó és gyorsmásoló berendezést is üzembe helyezett, s negyven percen belül nagyított riportképeket szállít az eseményekről. Ezekre a szolgáltatásokra ma már szükség van egy kongresszusi központban. S ami maholnap a háztartásokból sem hiányozhat: a számítógép. A Kongresszusi Központ „agya" két, NCR típusú személyi számítógép. Feladata mind a napi, mind a több évre szóló helyfoglalás, valamint az érkező vendégek adatainak nyilvántartása. Ez a munka ma már nehezen végezhető el manuálisan. Az épület műszaki-technikai berendezéseire pedig egy Delta 1000 típusú mikroszámítógép vigyáz, felügyel a klímarendszerre, a fűtésre, világításra, az energiafelhasználásra, valamint „figyeli" a tűz- és betörésjelzőt, tehát betölti a házőrző szerepét is: érzékel, koordinál és intézkedik... A rádió és televízióközvetítést megkönnyíti, hogy a kábeleket beépítették a falba, nem kell vonszolni a folyosókon, termeken. A parkolóhelyen álló közvetítőkocsi kábelét a kapcsolószobában levő csatlakozóra kötik, s kezdődhet az adás. A tetőn kialakított teraszról egy parabolaantennával a műsort „fellövik" a Szabadság-hegyre. x Kissé messze kalandoztunk a Pátria-teremtől, ahol augusztusban — a BKK saját szervezésében — Operettkongresszust rendeztek. Érdekes volt az előadás módja: a keretjátékot adó operettműsort a vendégek a hely specialitásának megfelelően bankettasztalok körül, vacsora közben nézték. Úgy tervezik, jövőre folklórműsorral és hozzá illő vacsorával folytatják ezt a rendezvénysorozatot. A Pátria nagytermen kívül hét, kisebb rendezvények lebonyolítására alkalmas ún. szekcióterem van. Közülük legnagyobb a 270 személyes Bartók-terem, mely a falak áthelyezésével két kisebb helyiségre is osztható. A terem a kongresszusi szempontoknak megfelelően jól hangosítható, és technikai felszerelése alkalmassá teszi kamaraegyüttesek, kisebb színházi előadások megtartására is. A 130 négyzetméter alapterületű Pálmateremből három, negyven férőhelyes helyiség alakítható ki. Az egymás mellett elhelyezkedő ún. reneszánsz termek — Corvin, Mátyás, Jannus Pannonius — egyenként 30 résztvevő befogadására alkalmasak, egymással összeköttetésben vannak, de nem nyithatók egybe. S végül a leggyakrabban látogatott „terem" a 600 négyzetméteres aula nemcsak a vendégáramlás színtere, itt van az információ és a büfé is, ám ami fontosabb: helyet ad a kongresszusokhoz kapcsolódó kiállításoknak és színhelye lehet önálló kiállításoknak, divatbemutatóknak vagy fogadásoknak is. OSZLAY ISTVÁN 19