Budapest, 1985. (23. évfolyam)
7. szám június - Tóth Ildikó: P + R, de hogyan?
EGYETLEN A VILÁGON A Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum „Kérem, őrizzék meg azt a lelkesedést, próbálják megmenteni magukban azt az örömet, amellyel ezt a mai megnyitót előkészítették. Se a rutin, se a netáni kudarcok ne koptassák meg önökben az ügy szeretetét. Kívánom, hogy mindig ilyen sikerük legyen, mint ma volt. És a siker nyomában ne járjon az irigység, intrika, fúrás. Gratulálok. Nagyon sok látogatójuk legyen." A fenti sorokat Mesterházi Lajos írta a vendégkönyv első oldalára 1966. augusztus 19-én, a Vendéglátóipari Múzeum megnyitásakor. A múzeum megalapításától az első állandó kiállítás megnyitásáig elég hosszú idő telt el, hiszen már a századfordulótól nyomon követhető a gasztronómiatörténeti múzeum létrehozásának szándéka. Glück Frigyesnek (1858—1931), a magyar szálloda- és vendéglősipar egyik vezető képviselőjének magángyűjteménye mellett, az I. világháború utáni tárgygyűjtések és hírlapfelhívások, valamint egyéb szervezőakciók hatására a 30-as években 140 kötet szakácskönyvet, 600 fényképet, jelentős pohár-, tales felszerelési, továbbá ét- és menülap-gyűjteményt őrzött az Ipartestület egy létesítendő múzeum céljára. (Ez a gyűjtemény 1949-ben a Budapesti Történeti Múzeumba került.) A felszabadulás után — főleg az ötvenes évektől — szinte egyszerre kezdték szorgalmazni a kereskedelmi és vendéglátóipar-történeti múzeum megalapítását. Mégis, először csak az egyik valósult meg. 1965. október 15-én belkereskedelmi miniszteri határozat született Magyar Vendéglátóipari Múzeum alapítására, de úgy, hogy az később kereskedelemtörténeti résszel is kiegészüljön. Az első kiállítás Szemelvények a magyarországi vendéglátás történetéből címmel nyílt meg a Várban, a Fortuna utca 4. szám alatt, a Fortuna fogadó egykori, megfelelően átalakított földszinti helyiségeiben. (Itt kaptak még helyet az intézmény első irodái és raktárai.) Ugyancsak a századfordulón vetették meg a kereskedelemtörténeti gyűjtemény alapját. A külkereskedelem és az ipar fejlődését szolgáló országos intézet, az 1886-ban alapított Kereskedelmi Múzeum áruminta-gyűjteményeit és az 1896. évi, millenniumi kiállítás mintegy negyedszázadig őrzött archív anyagát a Magyar Nemzeti Múzeum vette át. Például a Történelmi Képcsarnok egy része az egykori Kereskedelmi Múzeum gyűjtése. Az 1950-es évektől egyre intenzívebb múzeumalapító mozgalom eredményeként 1968-ban a Hungária körút 17—19. szám alatt megindulhatott a szakmatörténeti emlékek összegyűjtése. A belkereskedelmi és a művelődési miniszter közös, 1970-es utasítása alapján a Magyar Vendéglátóipari Múzeum Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeummá alakult át. 1973-ban lakások felszabadítása révén gyarapodott a Fortuna utcai helyiségek száma. Megnyílt az első kereskedelemtörténeti állandó kiállítás Képek a magyar kereskedelem történetéből címmel. Az intézmény ipartörténeti múzeumi feladatokat lát el, s a hagyományostól eltérő 14