Budapest, 1985. (23. évfolyam)

6. szám május - Dr. Mádai Lajos: Ma már csak történelem a kolera

ORSZÁGOS KARDIOLÓGIAI INTÉZET Szívügyeink orvoslója Szívműködésünkről általában nem veszünk tudomást mindaddig, amíg valami baj vagy rendellenesség be nem következik. Ez pedig, sajnos, mostanában egyre gyakoribb. Hazánkban napjainkban a halálozások több mint felét valamilyen szív- és keringési betegség okozza. Az elmúlt két évtizedben e szám több mint kétharmadával nőtt. E tendencia megállításáért és visszafordításáért folyó küzdelem irányítója az Országos Kardiológiai Intézet. Az intézet tevékenységéről az alábbiakban próbálunk rövid, vázlatos áttekintést adni. A gyógyítómunka kiterjed a szívbetegségek egész skálájára az újszülöttkortól az időskorúakig, ideértve a veleszületett szívbetegségek, billentyűhibák és koszorúér-betegségek valamennyi fajtáját. Az ellátásban nincs szünet: a nap bármely órájában lehetőség van a diagnosztikai, gyógyszeres és sebészi beavatkozásra. Az intézetben a szívbetegek kivizsgálásának és kezelésének valamennyi eszköze rendelkezésre áll — beleértve a haemodynamikai és szívsebészetet. Az Országos Kardiológiai Intézet az elmúlt évben 20 ezer járó és 4 ezer fekvő beteg ellátásáról gondoskodott. 1800 katéteres beavatkozást, 500 ún. motoros műtétet — a vérkeringést a bavatkozás ideje alatt gépi úton tartják fenn — és közel 400 pacemaker-beültetést végeztek az elmúlt évben. A szívinfarktus elleni harcban új módszereket vezettek be. Azoknál a betegeknél, akik a szívroham kezdetétől számított három órán belül az intézetbe kerülnek, katéter segítségével vérrögoldó szert juttatnak a károsodott területre. Ezáltal az eddig kezelt esetek 60 százalékában jelentős javulást értek el. A műtétet helyettesítő eljárások közül még a ballonos katéter alkalmazását kell megemlítenünk. Ezt a műszert bevezetik a szűkület helyére, és ott felfújva kitágítják az érszakaszt. A sikerek ellenére az intézet vezető szakembereinek az a véleménye, sőt, meggyőződése, hogy a baj elhárításának legjobb módja a megelőzés. Magyarország azok közé az európai országok közé tartozik ahol a hatvanas évek végétől a legnagyobb mértékben növekedett a szív- és érrendszeri eredetű halálozás. Ez a növekedés a fiatalabb korcsoportokban volt a legszámottevőbb. 23 európai ország mortalitását összehasonlítva, a 35—44 éves korcsoportban a magyar férfiak halálozási arányai a legmagasabbak, a 45—64 évesek között pedig a második helyen állunk. A halálozás jelentős emelkedése az elmúlt két évtizedben az egészségügyi ellátás feltételeinek javulása ellenére következett be. Ez azt mutatja, hogy az okokat nem a gyógyító tevékenység korlátaiban, hanem a gazdasági, társadalmi és pszichológiai viszonyokban kell keresnünk. Minden jel arra mutat ugyanis, hogy a bekövetkezett változások nyomán fokozottan növekedett a rizikófaktorok száma. Az egészségügyi megelőző munka eddig ezt nem volt képes lényegesen befolyásolni. Az egy emberöltő alatt végbement társadalmi mozgás számos előnye mellett alapvető adaptációs feladatok elé állította az embereket. A lakosság egy része szokásaiban és gondolkodásmódjában nem volt képes alkalmazkodni a lakóhelyi környezetében, munkájában, családi és társas kapcsolataiban beállott változásokhoz. Gyakorivá vált a túlfeszített, hajszolt, önkizsákmányoló életmód, mely többnyire a torz egyéni értékrendszer következménye. A károsító hatásokat csak fokozták a helytelen táplálkozási szokások, a túlzott alkoholfogyasztás, a mérhetetlen dohányzás, a fizikumot karbantartó mozgás hiánya. A megelőzés általános célja a rizikófaktorok csökkentése. Leküzdésük azonban nemcsak az egészségügy feladata, hanem társadalmi összefogást is igényel. Az intézet szakemberei szerint a legfőbb figyelmet az ifjúság körében végzett megelőző-felvilágosító munkára kell fordítani, hiszen a propaganda eszközeivel is lehet változtatni a helytelen életvezetési szokásokon (dohányzás, alkoholfogyasztás, mozgásszegénység, túltápláltság). Az országos méretű megelőzési program kidolgozásához szükséges gyakorlati vizsgálatok a XVII. kerületben és Baranya megyében folynak. Itt társadalmi szervezetek bevonásával olyan feltételek kialakításán munkálkodnak, melyek segítségével az itt lakóknak módjuk van egészségesebb életmód kialakítására. Ennek érdekében figyelemmel kísérik, „szabályozzák" még az élelmiszer-kínálatot is. Az ún. kontrollcsoport a IX. kerület lakossága, itt a párhuzamosan végzett vizsgálatok segítségével próbálják ellenőrizni a XVII. kerületi beavatkozások hatását. Nem szóltunk még az Országos Kardiológiai Intézet koordináló, irányító szerepéről. Hazánkban az intézet egységesíti a kardiológia területén alkalmazott szűrési és kezelési elveket. Javaslatot tesz a diagnosztikai és egyéb téren használandó eszközökre. Felügyeli a megyei hálózatot, oktató és továbbképző szerepet lát el. Az Országos Kardiológiai Intézet mint a honi egészségügy egyik tudományos műhelye igen kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik. A KGST-országok intézeteivel 17 közös kutatásban vesz részt, s ebből három témának felelőse. A WHO — az ENSZ Egészségügyi Világszervezete — európai irodájának kollaborációs intézeteként feladata új diagnosztikus és terápiás eljárásokkal kapcsolatban általános irányelvek kidolgozása, amelyekről — metodikai levelek útján — informálják az európai orvosokat. (x) 15