Budapest, 1985. (23. évfolyam)

5. szám április - POSTA

lyezkednek el. A kiállítótermekben kapnak helyet az értékes anyagok, így a Corvinák, a kódexek és az egyéb könyvritkaságok. Külön termekben található a színház-, a zenetörténeti és a kisnyomtatványtári, továbbá a térképtári és kézirati olvasó. Az általános olvasótermekben, melyek alaprajzilag a beépített belső udvar területét foglalják el, egyszerre 700 olvasó foglalhat helyet, s 70 ezer kötetnyi szabadtárolású könyv között válogathat, kiegészítve a zártanyag, a mikrofilm- és a bibliográfiaolvasó anyagával. A külső szinteken vannak elhelyezve a központi katalógusok és a tudományos kutatószobák. A raktárakban, az összesen 75 kilométer hosszúságú polcokon 6,5 millió egységnyi könyvet tárolnak. Az olvasótermekkel való kapcsolatot a több mint egy kilométer pályahosszúságú, elektronikus szállítóberendezés, az ún. telelift biztosítja. A szintek közötti vertikális összeköttetést 16 személy- és teherfelvonó szolgálja. Az épület alsó öt szintjén találhatók a munkaszobák és műhelyek, a restaurátorlaborok, itt van a könyvkötészet, a fotólabor, a sokszorosító, valamint itt alakították ki az épületgépészeti helyiségeket. Az alsó szintek kívülről is megközelíthetőek, mégpedig a Vár belső udvarain: az újvilág-kerti és a csikós-udvari bejáraton át. Az épület teljes rekonstrukciós munkáit csak hagyományos kézműves módszerrel lehetett végezni. A lepusztult, kiégett falakon közel 40 ezer négyzetméter vakolattal és 15 ezer négyzetméter álmennyezettel alakult ki a végleges felület. A kőfelületek és a falburkolatok — a funkciónak megfelelően — igényes külsőt kölcsönöznek. Ezt a nagy mennyiségű élőmunkát a kivitelező Középületépítő Vállalat és alvállalkozói, a Kőfaragó Vállalat, az Országos Szakipari Vállalat, a Csőszerelőipari Vállalat, az Épületasztalosipari Vállalat és a Fémmunkás Vállalat csak igen nagy erőfeszítések árán, fokozatosan tudták elvégezni. Az 1970-es évek egyéb nagyberuházásai megosztották a vállalatok kapacitását, ezért késett a Budavári Palota végső beruházását jelentő könyvtárépület befejezése. A KÖZTI 1963-ban tervezett dokumentációja az idők múlásával elévült, s 1978-ban az igényéknek megfelelően korszerűsíteni kellett. A munkálatok 1980-ban felgyorsultak, és 1984-ben befejeződött az építkezés. Ezt követően a költözködés és a „belakás" bonyolult időszakában, 1985 áprilisában került sor a könyvtár megnyitására. Az épületet használó Órszágos Széchényi Könyvtár, a tervező KÖZTI és a bonyolítást végző KOMBER, valamint a kivitelezők népes tábora azt reméli, hogy az olvasóközönséget semmi sem fogja „emlékeztetni" az építkezés nehézségeire, és élvezni fogja az új könyvtár által biztosított tanulási, művelődési lehetőséget, (x) 29