Budapest, 1985. (23. évfolyam)

4. szám március - Telepy Katalin: Szivem a német öltözet alatt magyar és bizony hazaszerető

posta 1076 Garay utca 5. Telefon: 415-582 Válasz Isméi egy örvendetes válasz, e/úftal az I. kerületi Tanács Végrehajtó Bizottsága műszaki osztályától, dr. Aczél Péter osztályvezetőtől. „A Budapest c. folyóirat 1984/9. számában Szobrok árnyékban c. cikkében Fábri Ferenc kifogásolta, hogy az I. ker. Batthyány téren a Kölcseyszobor városképi hatását a környezet jelentősen rontja. Az elmúlt időszakban valóban kialakult olyan helyzet, hogy a szobor közvetlen közelében szabálytalanul gépkocsik parkolnak. Mivel a közlkedésrendészeti intézkedések nem vezettek eredményre, az I. ker. Tanács műszaki osztályának kezdeményezésére a Fővárosi Tanács V.B. Közlekedési Főigazgatósága a szobor környékére megfelelő számú kőbabát helyezett ki. Evvel a szabálytalan parkolás meg lett akadályozva, a szobor környezete megfelelő." Azok a lépcsők ,,... melyeken én is igen sokat jártam egykor, és járok ma is" — írja Halabuk József (1011. Budapest, Farkas bíró utca 18.) kedves olvasónk a Donáti lépcsőről egyik októberi számunk írása nyomán. (1984/10. Jeróme René: Egy vízivárosi polgár sétája) Felhívja a figyelmet, hogy mind a Donáti lépcső, mind az Iskola lépcső elnevezése hagyományt őrző, régi név, megváltoztatásuk nemcsak indokolatlan, hanem megvalósíthatatlan is, mivel mind a kettő — hála az elnevezésekben, átkeresztelésekben egyre körültekintőbb eljárásnak — védett név. Igaz ugyan, hogy az Iskola lépcsőt a helybeli köznyelv csak Büdös lépcsőnek emlegette, mivel a fából készült lépcsőfokok a „nem rendeltetésszerű használat" miatt félreismerhetetlen illatot árasztottak, ráadásul nem is takarították őket. A tisztaság javulásával a köznyelvi elnevezés is kezd „kikopni" az emiékezettbői. Egyetért viszont levélírónk azzal, hogy egy-egy arra méltó épület, tér stb. alkotójának, tervezőjének a nevét örökítse meg emléktábla (felírás). Nemzetközi konferencia Már megszoktuk, hogy nemcsak a tájakat fényképező turisták keresik fel hazánkat, hanem a legkülönbözőbb tudományágak képviselői is szívesen tartanak itt tanávskozásokat. Ez a tény országunk politikai rangja mellett a szellemi rangot is jelenti. Gombos Károly, a kelet-ázsiai Művészeti Múzeum ny. igazgatója /1225 Budapest, Csókási P. u. 9-11.) már most jó előre felhívja a figyelmet egy érdekes összejövetelre. „A Keleti Szőnyegek és Textilek Nemzetközi Társasága... úgy döntött, hogy a következő nemzetközi konferenciájuk Budapesten és Bécsben legyen 1986-ban, Buda felszabadításának 300. évfordulóján. Ez 700-900 hivatalos és több ezer valutás turistát jelenthet, feltéve, ha a művelődési tárca és az idegenforgalom időben megtalálja egymást, s ha feltételezik, hogy a külföldi látogatókat nemcsak a disznópörkölt, a cigánybanda muzsikája s a jófajta vinkó érdekli, hanem a mi kultúránk, melynek sok tekintetben a keleti művészet is része lett. Az európai és az észak-amerikai műveltebb közvélemény ugyanis azt tartja, hogy hazánk a keleti — jelen esetben a török és az egész iszlám — művészeti tárgyaknak valóságos tárháza, ezért óhajtanak elsősorban ellátogatni hozzánk... Téma van bőven. (Itt hosszú felsorolás következik, melyet most közölni nem tudunk, de ha módunkban lesz, visszatérünk rá, esetleg egy-egy részterületet be is mutatunk. A Szerk.) ... s véleményem szerint a hírverést művészeti síkon kellene folytatni." Köszönjük a tájékoztatást. Vita a Budapestről Ez év február 12-én a Magyar Néphadsereg Tiszti Házában kiállítás nyílt a főváros felszabadulásának negyvenedik évfordulója alkalmából Budapestről. A fénykép-, könyv- és folyóiratkiállítást a tiszti ház könyvtárosai közösen rendezték a Budapest szerkesztőségével. A megnyitót ankét követte, melyen, miután meghallgatták a bevezető előadást, a könyvtárosok számoltak be tapasztalataikról. Jóleső volt hallani, hogy vidéki helyőrségek könyvtáraiban is kapós folyóiratunk, a fiatal katonák szívesen ismerkednek lapunk segítségével Budapesttel, melynek változatlanul nagy a vonzása. Egyöntetűen elismeréssel szóltak a lap tematikai változatosságáról, megnyerően szép kiállításáról, fényképeiről. Két fontos, megszívlelendő kritikát, tanácsot is kaptunk. Az egyik: még több, a nem szakember számára is érthető építészeti cikkre, tanulmányra tartanak igényt. A másik: olvasóink elvárják, hogy a lap írásaival, bírálataival segítse elő azt a demokratizálódási folyamatot, amelynek sikerétől függ az ország egész társadalmának, gazdasági és politikai életének a további fejlődése. utazni jó, külföldre utazni jobb, külföldre utazni olcsón még jobb, külföldre utazni olcsón a BUDAPEST TOURIST-tal a legjobb! V., Roosevelt tér 5. Tel.: 183-555 VII., Lenin krt. 41. Tel.: 425-521 VII., Baross tér 3. Tel.: 336-587, 136-688 XII., Déli pályaudvar Tel.: 154-296, 353-788 IV., Árpád út 75. Tel.: 694-638 III., Flórián téri üzletközpont Tel.: 686-661 XI., Bartók Béla út 42. Tel.: 666-194, 868-994 VIII., Blaha L. tér 1. Tel.: 343-150 III., Hímző u. 10. Tel.: 684-210 XI., Vegyész u. 1-5. Tel.: 869-269 XIII., Marx téri aluljáró Tel.: 324—911 VII., Klauzál u. 1. Tel.: 229-286, 228-848 I., Szentháromság u. 5. Tel.: 360-357 32