Budapest, 1985. (23. évfolyam)

4. szám március - Major Ottó: A kor volt fiatal

áldemokrata írótagozatnak, titkártársam: Komlós Aladár, az elnök: Kassák Lajos, politikai főnökünk: Justus Pál. De ez már a következő évben történt, amikor alapító munkatársa lehettem nemzedéki folyóiratunknak, az Újholdnak és állandó munkatársa Kassák Lajos lapjainak, az Alkotásnak és a Kortársnak. Huszonkét éves voltam ekkor. Akkortájt ez nem számított korai indulásnak. Nem is én voltam ifjú, a kor volt fiatal. MAJOR OTTÓ Sipos Gyula Nem az angolt. És nem a győzhetetlen csodafegyverben bíztam. FELSZABADULÁS Már csak ők, csak ők hozhattak ide levegőt. — Megnézik majd mindenki tenyerét. Hát nekem az volt: felszabadulás. Az én tenyerem akkor se volt kérges. És aki most itt sunyít előttem Nem ragaszthatták rám a csillag jegyét s azt mondja: negyvenöt vagy front után a bennem kigyúló csillag jegyéhez, vagy lelke mélyét még világosabban De amikor az első katonát földerítve: az összeomlás óta, megöleltem, hát kihullott a könnyem, annak hibás az emlékezése. Mert nekem az volt: felszabadulás. Igen, én vártam az oroszokat. És forradalom. Az volt negyvenötben.