Budapest, 1984. (22. évfolyam)

4. szám április - Dr. Fogarasi László: Százéves térkép

Százéves térkép Muzeális és kartográfiai érték Frivisz Ferenc 1883-ban készített térképe: Budapest Főváros Tervrajza. „A legújabb újításokkal s a legjobb források után" rajzolt térképet tanulmányozva tapasztalhatjuk azt a nagy változást és fejlődést, ami az elmúlt száz esztendőben bekövetkezett a város arculatában. Mindenekelőtt vessünk egy pillantást a fővárosunkat átszelő Dunára. Az Óbudai-sziget a térképen Hajógyár-sziget néven szerepel, és jelezve van, hogy ott ,,a Duna Gőzhajó Társaság hajógyárai" működnek. A Margitsziget déli csücske alatt az a Kis Budai-sziget látható, melyet később „töltöttek hozzá" a Szigethez. A Sziget északi csücskében vendéglő, szálloda és fürdő van feltüntetve, a déli részében csak egy vendéglő. Száz évvel ezelőtt valóban a zavartalan pihenés paradicsoma volt a Sziget, ahol utolsó nyarait töltötte Arany János. ,,A tölgyek alatt Szeretek pihenni, Hova el nem hat Város zaja semmi" — írta 1877-ben. Óbudáról, a Császár fürdőtől, a Bomba (ma Batthyány) térről és „Új Pest"-ről úgynevezett helyi hajójáratok vittek a Szigetre. A Duna két patja között elsősorban csavargőzösök bonyolították le a forgalmat a Margitsziget alatti Duna-szakaszon is, mivel még csak a Margithíd — a Szigetre vezető lejáró nélkül —, a Lánchíd és a déli „Összekötő Vasúti Híd" állt 1883-ban. Egy évszázaddal ezelőtt más volt sok utca és tér neve. A Széchenyi rakpart Rudolf, a Bem rakpart Margit, a Groza Péter rakpart Várkert, a Belgrád rakpart pedig Ferencz József rakpart volt. Fontos hajóállomás állt a ma már nem létező Fazekas téren, mely a Corvin tér beépítetlen folytatásaként, a Fő utca és a Duna-part között helyezkedett el. A mai Arany János utcát Fő útnak hívták, a Dimitrov teret pedig Fővám térnek. A Március 15. térnek Eskü tér volt a neve, a Gellért fürdőt Sáros fürdőnek, Budafokot Promontornak tünteti fel a térkép. ,,Ó Buda" a Duna-parttól a mai Szentendrei útig, illetőleg a Filatori-gát alatt már akkor is meglevő Vihar utcáig, továbbá a Vörösvári út két oldalán, valamint ettől délre, a Szőlőskert utca, a Szőlő utca, a mai Korvin Ottó (volt Pacsirtamező) utca és a Viador utca vonaláig épült be. Az említett utcákon túl a Bécsi útig kizárólag szőlőskertek és más, mezőgazdasági területek voltak. A Bécsi út nyugati oldalán „Téglagyár" és „Kis Czell" szerepel. A Mátyás-hegy és a Hármashatár-hegy száz évvel ezelőtt szinte ősi, érintetlen állapotban volt. Délebbre Újlak az akkori Zsigmond (ma Frankel Leó) utca tengelyéig volt lakott. A városrész déli felén a Császár és a Lukács fürdő már ekkoriban is rendkívül népszerű. A Margit-híd budai hídfőjével szemben, az Országút nevű városrészben a „Rózsahegyet" (Rózsadomb) akkor csupán a Szemlőhegy utca tengelyéig lakták. Nagyobb részét erdő borította, amelyen sétautak vezettek keresztül a 24 nyugatabbra levő Rézmál és a Ferenc-hegy felé. A Víziváros már sűrűn be volt építve az „Ország-út" (ma Mártírok útja), Széna tér, Vérmező utca és a Duna között. Állt a „Déli Vaspálya Indóház" is. Ebben a városrészben, ahová a Vár is tartozott, a legtöbb utcanév azonos a maival. A ma nagy forgalmú és — mondhatjuk — rendezetlen Moszkva tér ezen a térképen csak zöld folt. A Széna téren állt még a régi Szent János-kórház és mellette az 1735-ben épült Nepomuki Szent János-kápolna. A Krisztinaváros az Alkotás utca tengelyéig volt beépülve. Az Alkotás utcában látható nagy épület a „Császári és Királyi Katonai Tárház". Innen erdős hegyi világ kezdődött. A Sas-hegyen, a Németvölgyben, a Kis Gellérthegyen egyetlen ház sem állt. A ma sűrűn lakott Nap-hegy nagy része is erdős terület, egykét sétaúttal. A Tabán valamennyi kis zegzugos utcácskája szerepel e 19. század végi térképen. A Tabántól délre a múlt század végén még lényegében mindenütt a szabad természet uralkodott. A Gellérthegyen csupán az 1851-ben épített „Fellegvár", a hegy lábánál pedig a „Sáros fürdő" van jelölve a térképen. Az akkor még névtelen Gellért tér körül csak néhány ház állt. Ahol ma a Móricz Zsigmond körtér nagy forgalma zajlik, egyetlen épület a „Vámház". Ettől délre végtelenbe vesző szántóföldeket, réteket jelöl a térkép. Az a Dunaparti rész, mely a Gellért tér és a Déli vasúti híd között terül, el, a térképen „Leendő szépítésitelkek" néven van feltüntetve. A pesti oldalon a Lipótváros — észak felé — a ma is meglevő Bessenyei utcáig terjedt. Ott, ahol ma a Lehel piacot találjuk, a két világháború között emelt neoromán templom mögött volt a „Régi Váczi Temető". A Szent István körutat Fegyvergyár utcának nevezték, két oldalán gőzmalmok zakatoltak. A Szabadság tér nagy részét az 1786—1788 között katonai célra épült hírhedt Neugebäude — Újépület — foglalta el. Száz évvel ezelőtt már állt a Szent István-bazilika. Eredetileg — Hild József tervei szerint — empire stílusban épült 1851 —1867 között, de 1868. január 22-én a kupola beomlott. Ybl Milkós — új tervek szerint — olasz reneszánsz stílusban építette át 1873—1889 között. Az egy évszázada is létező Deák Ferenc utcától délre találjuk elődeink térképén a Belvárost, amely akkor a IV. kerület volt. A mostani Városháza Károly-laktanyaként működött, a Városháza a belvárosi főplébánia-templom tőszomszédságában állt. A Vigadót is megtaláljuk a térképen (1865-ben épült, Feszi Frigyes tervei szerint). A mai Vörösmarty tér a Gizella tér nevet viselte; a József Attila utca neve a Duna felé eső szakaszon Fürdő utca, az Erzsébet (ma Engels) tér mellett Marokkói utca volt. A Terézváros a múlt század második felére épült be teljesen. Beépítetlen része erdősligetes terület volt, a Felsőerdősor-Aréna (ma Dózsa György) út, Városligeti (ma Gorkij) fasor és a Nagy János (ma Benczúr) utca között. A megnyitásának századik évfordulóját idén ünneplő Operaház már szerepel a térképen. Az Erzsébetváros csak a Rottenbiller utcáig volt sűrűn beépítve, azon túl zöldövezettel találkozunk. A Baross tér helyén csupán „tervezett tér" felirat szerepel. A Keleti pályaudvar „Központi Pályaudvar" elnevezéssel van feltüntetve. A Városliget mai alaprajzával, úthálózatával, tavával már ugyanúgy megvolt, mint az Állatkert. A Hősök terének csak a helyét jelzi a térkép (név nélkül). Délebbre, ahol napjainkban a Népstadion és intézményei vannak, még mezőség volt, benne az „Új Lóverseny tér". A térkép azt bizonyítja, hogy kiépült a Józsefváros is. A Múzeum körút és a Rákóczi (akkor Kerepesi) út sarkán még állt az első Nemzeti Színház, és megvolt a felszabadulás után (1964-ben) lebontott Nemzeti Színház — eredetileg Népszínház. Megtaláljuk a térképen a Pollack Mihály alkotta Nemzeti Múzeumot, s nagyrészt már léteztek a Baross (akkor „Statió") utcai klinikák is. Az Üllői út külső részén a klinikai negyed még nem volt felépítve; az egész területet a „Füvészkert" foglalta el. A hatalmas, 23 hektáros Orczy-kertben egyetlen épület állt: a Ludoviceum — Ludovika Akadémia —, mely ma az ELTE egyik épülete. Pollack Mihály építette klaszicizáló stílusban 1828—1835 között. A IV., a VIII. és a IX. kerület találkozási pontján van a „Calvin tér". Az Üllői út elején levő klinikákkal szemben, a Köztelek és a Kinizsi utca között a „Magy. Kir. Dohánygyár" működött. A volt Kilián György- (az egykori Mária-Terézia-) laktanya hatalmas copf stílusú épülete az Üllői út és a Ferenc körút sarkán 1846-ban készült el, Hild József és Kasselik Ferenc tervezte. A mai Hámán Kató utca vonalában a „Temető" szerepel. A Közvágóhíd — 1870—1872-ben épült — már üzemel. Ettől délre és keletre a szabad természet világát találjuk a térképen. Kőbányát, az akkori X. kerületet, száz éve minden oldalról szántóföldek, legelők vették körül, és összesen 14—15 utcája volt. A „Dréher sörfőzde" már működött. A mai Pataky István (akkor Bánya) téren álló templomnak és a Népligetnek még nyoma sincs, így térképünkön nem szerepel. A vázlatosan bemutatott térkép fővárosunk egy évszázados fejlődéséről tanúskodik. A kérdés azonban az, hogy helyes-e, kívánatos-e az a napjainkban is tapasztalható, szűnni nem akaró terjeszkedés, amely lassan „felfalja" nemcsak a pesti oldal, hanem a budai hegyek zöldterületeit is. DR. FOGARASI LÁSZLÓ