Budapest, 1984. (22. évfolyam)

12. szám december - Kiss Sándor: Emlékezés Kiss János altábornagyra

KÖZÉPÜLETÉPÍTŐ VÁLLALAT Kórházépületek doktorai Az Országos Traumatológiai Intézet a Mező Imre út felől Befejeződött az Országos Traumatológiai Intézet rekonstrukciója, s napjainkban már mindennapi gyógyitómunka folyik az impozáns épületegyüttesben. Az 1,3 milliárdos kórház építéstervezője a Középülettervező Vállalat Vurai Károly vezette kollektívája, beruházó az Egészségügyi Beruházó Vállalat, generálkivitelezője pedig a Középületépítő Vállalat. Az alvállalkozók száma megközelíti a harmincat; közöttük ott találjuk a Középületépítő állandó partnereit is, így az Országos Szakipari Vállalatot, a Csőszerelőipari Vállalatot, a Kőfaragó-és Épületszobrász-ipari Vállalatot, a Fémmunkás Vállalatot, és a lengyel Budostal, valamint az Exbud építő vállalatot. A Medicor Kórházi Berendezések Gyára szállította és szerelte a beépített bútorokat, a Ganz-MÁVAG pedig a személy- és teherlifteket, aggregátorokat. Az elektromos hálózat szerelését ezúttal is a generálkivitelező saját villanyszerelői végezték. A Középületépítő kivitelezési listáján hosszú évek óta nem akarnak elfogyni a kórházak, egészségügyi létesítmények, pedig mostanában majd minden esztendőben befejeznek egy-egy munkát (tavaly a Jahn Ferenc Kórház 450 ágyas ideg-elme pavilonját adták át). Joggal nevezhetjük hát a vállalatot a kórházépítés specialistájának (is), s ennek analógiájára annak tarthatjuk Németh Béla építésvezetőt is, hiszen „főbb művei" egészségügyi létesítmények. Mondhatnánk, kórházról kórházra vándorolt; most októberben a Köztársaság téri felvonulási épületből költözött ki: a Traumatológiai Intézetnél befejeződött a munka. — Kell-e valami speciális ismeret a kórházépítéshez? Mi a szakmája? — A szakmám? Kivitelező vagyok. 1959 óta mindig ezt csináltam. Most negyvenhárom éves vagyok, az utóbbi huszonegy évet a Középületépítőnél töltöttem. S még egy adat: 1966 óta vagyok építésvezető. — Hogyan indult a pályán? — Átalakításokkal kezdtem az Alkotmány utcai Vendéglátóipari Főiskola épületében. Aztán ott, a közelben az Országos Vízügyi Hivatal épületében „dirigáltam" egy emeletráépítést, majd a Bajcsy-Zsilinszky út-AIkotmány utca sarkán levő, volt Zemann kávéházat alakítottuk át étteremmé. Az átalakítás, felújítás kapcsán sok hasznos tapasztalatot szerezhet az ember. Ez volt a debütálásom építésvezetőként. Aztán jöttek a nagyobb munkák egymás után. A KIPTERV székháza a Victor Hugo utcában, a Váci út 18-ban a Gyár- és Gépszerelő Vállalatnak és az ISZSZI-nek egy közös széháza, a Vág utcában egy tanulóotthon. És utána orvosi rendelő, orvosi rendelő, orvosi rendelő... Az Auróra utcában, Csepelen, a Szegedi úton... 1978 augusztusában kerültem a Dél-pesti Kórházhoz, ami akkor szerkezetkész állapotban volt. Itt dolgoztam a befejezésig, sőt, egészen a második ütem — az ideg-elme pavilon — szerkezetépítéséig. Közben a XVIII. kerületi szakorvosi rendelő és — ugyancsak Pestlőrincen — egy Szabó Ervin Könyvtárépület szerkezetépítését irányítottam. 1983. január 1-vel már megvolt a kinevezésem organizátori beosztásba, amikor decemberben váratlanul meghalt Balázs János építésvezető. A vállalat igazgatója arra kért, hogy vegyem át az Országos Traumatológiai Intézet építésének vezetését. — Tehát úgy félidő tájt csöppent bele a ,, Traumába". Mit tudott-hallott róla addig? — Az épület az 1930-as évek végén egyike volt Európa legkorszerűbb épületeinek, a tervező, Gerlóczy Gedeon neve is fémjelzi ezt. Modern technológiával készült, az alapozást követően az összeszerelt acélvázat betonoztákfalazták körül. Gyakorlatilag a könnyűszerkezetes építés egyik elődjének tekinthető. Az elmondottak miatt félig-meddig műemléként kezelték, s a rekonstrukciónál is szempont volt, hogy lehetőség szerint mentsünk át mindent, amit lehet. A hotelszárny formája-tömege most ugyanaz, és színezése, a mostani glasal burkolat emlékeztet a korábbi almazöld pirogránitra. A lebontott toldaléképületek helyére került diagnosztikai, illetve gazdasági szárnyra is azért került kőburkolat, hogy kivitelében, hangulatában illeszkedjék a főépülethez. Az épület felújítása már a hetvenes évek elején szóba került, aztán addig halogatták, míg egy 1977-es szakvélemény azonnali kiköltözésre kényszerítette a kórházat. — A bauxitbeton volt a ludas? — Csak részben. A közhiedelemmel ellentétben nem bauxitbeton építmény volt, de akadtak bauxitos részek. Hogy miért volt szükség ennek az anyagnak az alkalmazására, nem tudtuk megfejteni, ugyanis akkor semmi sem indokolta használatát, legfeljebb a gyorsaság. A bauxit annak idején drágább volt a közönséges betonnál. Műszakilag elavult a kórház, s ez a kisebb-nagyobb épületszerkezeti hibákkal együtt azt jelentette, hogy megérett a rekonstrukcióra. A főépület megmaradása mellett szólt viszont kitűnő alapozása. — Kiderültek a hibák? — A kiürítést követően azonnal nekiláttunk egy keresztmetszeti feltárásnak. Minden szinten végigbontottunk egy bizonyos rasztert, s elemeztük, milyen szerkezetek vannak, és milyen állapotban. Az ekkor készült szakvélemény szolgált a döntés alapjául, vagyis hogy felújításra kerül-e az épület vagy lebontásra. — Megmaradt szerencsére... — A bontási munka 1981-ben kezdődött. Az épület teljes lecsupaszítása volt az első lépés. Válaszfal, külső fal — mindent lebontottunk, csupán az épület váza maradt. Ezután a megerősítés következett, tehát a köpenyezések, szerkezetépítések. Merevítő pillérek, falak készültek — emellett szintenként merevítő vasbeton lemeztárcsákat építettünk be —, mert az épület állékonyságát régebben csak a jól kiékelt válaszfalak biztosították. Mivel ezeket megszüntettük a bontással, pótolni kellett. Födémcserét végeztünk a pincében és a nyolcadik emeleten, majd az építőmesteri munkák következtek: külső parapetfalak, ablakok elhelyezése, közben a polisztiroi-feltöltés, a merevítőmagok beépítése és az aljzatbetonozás. Ezt követően — a folyamatos tervszolgáltatás miatt — láttunk neki a gazdasági épületnek, illetve a diagnosztikai szárnynak. — Hol s mi található az egyes épületekben? — A hotelépületben a mélyföldszinten van a zárt mentőbeálló és a betegfelvételi iroda, valamint a proszektúra; a magasföldszinten alakították ki az előcsarnokot, az igazgatási osztályokat meg a tisztaágy-tárolót; a II—VI. emeleten vannak a betegszobák és az orvosi szobák (az 1—5 ágyas betegszobák mindegyikéhez van