Budapest, 1984. (22. évfolyam)

12. szám december - Pesti tükör: Oszlay István — Szakolczay Lajos

Városházi tudósítások sét. A szürke egyenruhás közterületfelügyelők 1983. március 1-én jelentek meg a főváros utcáin. Természetesen a szemetelők, parkrongálók, az engedély nélkül árusítók, a tilos helyen parkolók stb. „találkoztak" velük először, így csakhamar megtudták, hogy a felügyelő hivatalos személy, aki olykor-olykor csak udvariasan figyelmeztet, de — ugyancsak kifogástalan modorban — bírságol is a helyszínen. Száztól ötszáz forintig terjed a tetten ért polgár büntetése, ennyibe kerülhet például egy-egy csikk eldobása. Aki pedig súlyosabban vét a közrend, a köztisztaság ellen, azt feljelentik, s a szabálysértési „illeték" elérheti a 3000 forintot is. A közterület-felügyelők a lakosság széles körű támogatását élvezik, jó a kapcsolatuk a tanácsokkal, együttműködnek a rendőrséggel. És nem csak bírságolnak. Az elmúlt csaknem két év alatt több mint 2000 esetben kérték segítségüket, közreműködésüket személyesen, telefonon, illetve levélben. A központjukban automata üzenetrögzítő jegyzi fel a munkaidő utáni hívásokat. A lakosság panaszait, javaslatait, közérdekű bejelentéseit aztán a felügyelet továbbítja az intézkedésre illetékes tanácsokhoz, vállalatokhoz, intézményekhez. Nehrer György közterület-felügyeleti igazgató csapata jelenleg ötven főből áll. „Fegyverük": a figyelmeztetés, a toll és a nyugtatömb meg a fényképezőgép (igen sokat „kérnek" egy-egy felvételükért!), de megfelelő eszközük van a renitenskedők megfékezésére is. A bejelentésre rövid időn belül a helyszínre érkeznek, mert nemcsak az URH-s kocsi, hanem a felügyelő őrjáratpárok is rádió adóvevőn tartanak kapcsolatot a központtal és egymással. A felügyelet tevékenységének kedvező tapasztalatai alapján a Fővárosi Tanács úgy határozott, hogy 1985. január 1-vel duplájára növeli az intézmény dolgozóinak létszámát. Említésre méltó az is, hogy a budapesti tapasztalatokat felhasználva, az ország több városában — így Siófokon, Veszprémben, Szegeden stb — is alakult közterület-felügyelet. Először a város történetében Az idei év egyike volt a legnehezebbeknek — legalábbis a korábbi esztendőkhöz képest. A fejlődés lassult, s nem sikerült mind felépíteni a tervezett lakásokat, az életszínvonal védelmében szükség volt több fejlesztési elképzelés megváltoztatására. Különösen nagy gondot jelentett az árak, főként az építési költség emelkedése. Ennek ellenére jelentősen gyarapodott a főváros, javultak az életkörülmények, elkészült a közlekedés nyolcmilliárdos észak-budapesti beruházása. Ha csak azt nézzük, mi történt először a főváros életében, miért lesz nevezetes az 1984-es év — akkor is képet alkothatunk a fejlődésről. Elindult az első gyorsvillamos. A főút, ahol jár, szintén új, első része az épülő Hungária-gyűrűnek. Először nyílt föld alatti múzeum aluljáró területén: Óbudán, a Flórián téren helyreállított római fürdő a főváros egyik nevezetessége lett. Beköltöztek az első lakók Káposztásmegyeren, ahol ma a főváros legszebb lakónegyede épül. S ki tudja még felsorolni, hogy mi történt először a város életében... Új földalattitervek Nagy érdeklődés kíséri a VII. ötéves tervet és a távlati fejlesztést előkészítő társadalmi vitákat. A Városháza elképzeléseit sok oldalról vizsgálták meg, s temérdek észrevétel, javaslat hangzott el. A siker titka az őszinteség. Nehezek a feltételek, s ha várható is a helyzet javulása, a viták résztvevői felismerték, hogy milyen nagy feladatok várnak még a fővárosra, s azért továbbra is szükség van a szigorú takarékosságra, s arra, hogy az erőket a legfontosabb helyeken vonják össze. Ez jól tükröződik a hosszabb időre szóló tervezésben is. A következő évben tovább épül az észak-déli földalatti vasút a Váci úton Újpest felé. A következő vonal az átlós lesz, Dél-Buda és Újpalota között. A társadalmi vitában többen kifejtették, hogy a legfontosabb feladat Dél-Buda és a Belváros között a tömegközlekedés javítása. Ezt a Lágymányosi-híd nem oldja meg. Ha viszont megnyílik az új földalatti vonal első szakasza, a Bocskai út — dél-budai városrészközpont és a Belváros között, a Szabadság-hídon is javulhat a közúti forgalom. A vita egyik legérdekesebb bejelentése az átlós vonal tervének módosítása. A régi elképzelés szerint, ha elkészül a pálya a Bocskai út és a Bosnyák tér, majd Újpalota között, Dél-Budán, a Fehérvári úton Budafokig építenék tovább. Közben megváltozott Dél-Buda lakásépítési terve, s ezért most új elképzelés látott napvilágot. Az átlós földalatti vasutat a kelenföldi negyeden át meghosszabbítanák a pályaudvarig. S mi lenne az Óbuda-kelenföldi gyűrű sorsa? A következő időkben a Hungária-gyűrűn a gyorsvillamos jó kapcsolatot teremtene Óbuda és a közép-pesti terület között, s belátható ideig nem lenne szükség a sok-sok milliárdba kerülő földalatti gyűrű megépítésére. ... vagy már nem lesz mit felújítani A társadalmi vita ismét megerősítette: a következő időben a belső városrészek felújítása, rekonstrukciója lesz a fejlesztés legfontosabb feladata. A belső negyedekben zsúfolt, levegőtlen, már építésük idején elavult lakások tízezrei várnak felújításra. Minden ház más, így mások a feladatok, és mások a látható vagy rejtett hibák. A két legégetőbb gond: az óriási költség és a lakásállomány csökkenése. Javítani kell az elavult lakások felszereltségét, sok kis lakást össze kell vonni. Elengedhetetlen a zsúfoltság enyhítése, a zöldterület növelése. Vagyis jelentősen csökken a lakások száma. A felújítás költségeit pedig növeli, hogy aránylag sok itt a középület, a gyenge minőségű házak között több értékesebb, iparművészeti munkát is kívánó műemlék van. A főváros vezetése úgy foglalt állást, hogy gyorsítani kell a munkát, mert ha késlekedünk, nem lesz mit felújítani. Ezért gazdaságosabb tervezésre van szükség. Nem lehet mindent egy időben átépíteni. S ha az itt lakók majd igénylik, kell több kislakás is. A tízemeletes negyedek fejlesztése A Budapestben már többször foglalkoztunk a kérdéssel: hogyan fejleszthetők a korábban felépült közös tervezésű negyedek, a „telepek"? Az országos közművelődési tanácskozáson ezúttal új oldalról közelítettek a témához a szakemberek. Amíg felépülnek a tervezett művelődési házak, megoldás lehet lakóklubok berendezése, mozgószínház és -könyvtár szervezése, a helyi közösségi házak felhasználása. Farkasinszky Lajos, a Fővárosi Tanács általános elnökhelyettese mutatott rá, hogy milyen új lehetőségeket teremt az oktatási intézmények bevonása a közművelődésbe, ha a jól megtervezett iskolákban az uszodát, a klubokat, a műhelyt, a könyvtárat, a tornatermet megnyitják a felnőttek előtt. Ezt sürgeti a mind több szabadidő. Sok felnőttet várnak az új negyedekben az egyesületi sportpályák is. Választják az igazgatót A demokratikus fejlődés nagy érdeklődést keltő eseménye: Budapesten is megkezdődik a vállalati igazgatók választása. Hosszú ideig az állami tulajdonú vállalatok, gyárak vezetőit az állam nevezte ki. A döntés előtt általában több jelölt is szóba került, de a kinevezés az állami vezetők feladata volt. Ezen a területen a legutóbbi időben sok változás történt. — A vezetői helyek pályázattal történő betöltése 1982-ben kezdődött el — mondja Major Sándor, az Ipari Minisztérium személyzeti és oktatási főosztályának vezetője. — 1983-ban már a vezetők egyharmadát, az idén pedig több mint felét így nevezték ki. Ez is jelzi: bevált az új elképzelés. Mód nyílt, hogy mind több jól felkészült, jól képzett pályázó közül válasszák ki a megfelelő vezetőket. A pályázatot elbíráló bizottság javaslata nyomán nevezték ki az illetékes állami vezetők a termelés új irányítóit. — De ez még valójában egyszemélyi döntés és nem választás. — Idén először üzemi testület is választott vezetőket pályázati úton. Ez ott valósulhatott meg, ahol lényegében két ugyanolyan képességű, felkészültségű pályázó volt. 1985-ben megnő a választások száma. A dolgozók véleménye, akarata dönti majd el, ki legyen a vezető. Általában a vállalati tanács választja meg az igazgatót, esetleg pályázattal összekötve. Természetesen ott, ahol nincs mód választásra, lesz még kisebb számban állami kinevezés is. Személyi változások Dr. Nagy Ervint, a Fővárosi Tanács beruházási főosztályának vezetőjét közlekedésügyi miniszterhelyettesnek nevezték ki. Kelemen János, az új főosztályvezető 1928-ban született Hevesen. A Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett mérnöki oklevelet, majd elvégezte a Marxista-leninista Egyetemet. 1952-től a földalatti vasút építésén dolgozott különféle vezető beosztásokban. 1979 óta a beruházási főosztály helyettes vezetője volt. Honfoglalók kertje Óbuda földjén nemcsak római város állt. Itt vertek tábort a honfoglalók, itt volt a középkori Buda is. Több javaslat hangzott el, hogy jobban mutassák be Óbuda magyar történeti emlékeit. Az egyik ötlet: a Honfoglalók kertjének megépítése a Bécsi út mentén — társadalmi erővel. ACZÉL KOVÁCH TAMÁS 13