Budapest, 1984. (22. évfolyam)

11. szám november - Dr. Dortsák György—Pécsi István: A lengyel csalogány a Nemzeti Színházban

A lengyel csalogány a Nemzeti Színházban 1853 és 54 a Bach-korszak legkeserűbb évei közé tartozik. Az újságok tele vannak még haditörvényszéki ítéletekkel, besúgók és spiclik hada lepi el a hivatalokat, az utcákat, sőt, még a társaságokba is befurakodnak. A magyar szó szinte tilos. A magyar nyelv egyik védelmezője és őre a Nemzeti Színház, s ezt a hivatását nemcsak színművekkel, de operaelőadásaival is betöltötte. Nívós operaszaka felvette a versenyt az akkori színházakkal — különösképpen a Német Színházzal —, tagjai szép sikerrel vendégszerepeltek Bécsben, Berlinben, Münchenben, Hamburgban, sőt, egyikük-másikuk pályája külföldön folytatódott (Stéger Ferenc például a bécsi udvari opera tenoristája lett). Sok külhoni énekes fordult meg nálunk is. Az egyik legérdekesebb vendégszereplő volt Lesniewska Lujza, a varsói császári opera első énekesnője. Lesniewska Lujza 1830. október 22-én született Strachovban. Tizenhét évesen debütált Varsóban, a. Lammermoori Luciában. Később Olaszországban, Turinban és Milánóban énekel, 1852 elején Brüsszelben találjuk. 1852-es bukaresti vendégszereplése után — igaz, rövid időre — visszatért Varsóba. Nagy várakozás előzte meg a pesti bemutatkozását is. Hollóssy Kornélia, a Nemzeti Színház dédelgetett énekesnője — főképpen anyagi okok miatt — 1853-ban megvált a társulattól. Nehéz volt megtalálni a megfelelő utódot. Több énekes balsikerű vendégszereplése után végre a lengyel énekesnőben vélték meglelni a régen keresett primadonnát. A Pesti Napló 1853. június 14-i száma így ír: „Ismét egy új énekesnő van a körünkben, Lesniewska Luisa k.assz. (értsd: kisasszony — A szerk.), a varsói színház első énekesnője és Bellini Alvajárójában lépend fel először... kívánatos volna, hogy annyi keserű csalódás után... ez alkalommal fényes sikert legyen képes felmutatni." A vendégművész 1853. június 16-án lépett fel először a Nemzeti Színházban, és június 23-án a Lammermoori Luciát énekelte. Az áhított fényes siker nem maradt el. A Pester Post (1853. június 26.) szerint Lesniewskát nem kevesebbszer, mint tizenkilencszer hívták függöny elé. A színház vezetősége megkezdte a tárgyalásokat a végleges szerződés ügyében, amely — miként a Pesti Napló július 2-i számából tudjuk — csaknem meghiúsult. ,,... kis híjjá volt, hogy a közkedveltségű énekesnő nem siklott ki kezeink közül, mert a bécsi karintiai kapu melletti színház biztosa már lerándult Pestre szerződésre lépendő, azonban akkor a k.a. adott szava már a miénk volt." A július 2-i színlap már a társulat rendes tagjaként tünteti föl Lesniewskát. Népszerűsége egyre nő. Egy ismert zeneszerző quadrille-t ír számára, míg Huber Károly, hogy kedvébe járjon a művésznőnek, a Szevillai borbély éneklecke jelenetébe variációs énekszámot komponál. Már csak szakszerűsége miatt is érdemes feleleveníteni a Pesti Napló kritikáját (1853. július 18.) énekesnőnknek szép Linda-alakításáról. ,,Nagy terjedelmű szép hangjával, mely különösen a mély fokozatokban gyönyörű csengésű és belterjes, feltűnő készültséget, különösen tiszta intonációt, finom ízlést... teljesen kiképzett technikát, kecset, szabályszerű játékot, gyönyörű trillát... költői előadást köt össze... megragadóan szépen... énekel. Bravourra, főleg lírai szakban hasonló énekesnőt régen nem hallottunk színpadunkon. A művésznő hangja elsősorban Hollóssy Kornéliát juttatá eszünkbe, kit a trillák tökéletességében és vonzó külsejének s modorának kivételével igen megközelíté." Hát igen, a Hollóssy Kornéliával való összehasonlítás inkább a magyar énekesnőnek kedvez, hiszen — mint egy másik korabeli kritika megállapítja — Lesniewska nem múlja felül Hollóssy „sotto voce" és magas hangjait. A siker mégis óriási. A kritikák egyöntetűen megegyeznek abban, hogy a lengyel énekes pályatársnőinél jobb; hogy ez valóban így van, igazolja a Hölgyfutár 1853. június 30-i kritikája a Hugenottákról, melyben egyébként Lesniewska nem is szerepelt. ,,A Hugenották... rendkívül kevés néző előtt került színre, ami egyébiránt igen természetes, amidőn Leszniewska k.a. a körünkben van, akkor Tipka k.a. vendégszereplése nem csinálhat közönséget." Pukánszkyné Kádár Jolán A Nemzeti Színház százéves története című művében így ír: „Végre Leszniewska Lujzában Az énekesnő első pesti vendégszereplésének színlapja NEMZETI |p SZÍNHÁZ. Pest, szombaton, julius 2-án 1853. Lesniewska Luiza, uj szerződött tag, föUépteul: LIMDA. Opera 3 szakaszban. Zenéjét szerzette Donizetti. Fordította Egressi Béni. Első szakasz: „ELUTAZÁS" személyei: Boiifleury marquis -Gróf Sirval Iskolamester Antonio -Boisfleury Gróf Sirval Antonio — Jekelfalusi. — Udvarhelyi M. — Vangel. Mértha, neje — Linda, leányuk — Pierolto, árva savójard gyermek -A marquis Ügynöke — — Havin*. LESNIEWSKA LUIZA. — Korcsok Leop. — Bratka. Boisfleury Gróf Sirval Iskolametter Antonio Második szakasz : „PARIS" személyei: - Benxa I Pierotto — - Jekelfalusi. I Linda — - Vangel | Harmadik szakasz: „HAZAJÖVETEL'* személyei: Mártha, neje _ Linda — Pierotto - Benz«. - Jekelfalusi. - Udvarhelyi M. - Vangel. — — Haviní. _ LESNIEWSKA LUIZA. — — Korcsek Leop. Savojárdok és savojárdnók. Lesniewska Luiza mint uj szerződőit lag a czimszerepben előszűr lesz szerencsés föllépni. Ilf lyáralt pengó pénzben : Földszinli s első emel. páholy 6 for. Második emel. páholy !» for. Földszinti zártszék I Tor. .Másod. emel. zártszek 40 kr. Fold»xinti bemenet 40 kr. Második emel. bemenet 24 kr. Kariat 10 kr. Tiz évnél nem idősb gyer-i földszinti gyermekjegy 20 kr. máiodemeleti gyermekjegy 12 kr. Tánilá»»z*k ai erkélyen 2 frt. Kezdete 7 órakor, vége 9 ulán. Kiadta. Súgiigeti, Htítér 26