Budapest, 1984. (22. évfolyam)

10. szám október - Szabó László: A budai Szent Anna-templom

Az orgona A szószék Az oratórium részlete Ferenc haldoklását ábrázoló festménye, valamint további öt oltárkép — Gonzaga Szent Alajos, Mária Magdolna, a Szeplőtelen Szűz, magyarországi Szent István — és a Jézus Szent Szíve mellékoltár. Wagenschön, illetve műhelye készítette a falakat díszítő, szenteket bemutató függőképeket. XIV. Kelemen pápa 1773-ban kiadott bullája, mellyel megszüntette a jezsuita rendet, a templom sorsát is megpecsételte. A vízivárosi plébánia 1773. október 21-én oszlott fel hivatalosan, s ezzel vége szakadt a templom további művészi díszítésének is. Nem készült el a falak műmárvány borítása, elmaradt a hajó mennyezetének díszítése. Ezt követően a templom története pusztulások és újjáépítések sorozata. A múlt századi nagy árvizek a templomot sem kímélték. Az 1838-as árvíznek öt mellékoltár esett áldozatul, ma már csak Wagenschön szép festményeiben gyönyörködhetünk. A templom első, nagyobb szabású felújítására az 1930-as években került sor. 1938-ban, a Budapesten megrendezett eucharisztikus világkongresszus alkalmából Reismann Károly Miksa század elején festett mennyezetképének helyére készítette Kontuly Béla és Molnár C. Pál a Szent Anna életét bemutató új freskót. A frissen helyreállított templom a II. világháborúban jelentékenyen megsérült. Elpusztultak a homlokzatot díszítő szobrok, belül embermagasságig érő talajvíz rombolta a falakat. A hatvanas években dr. Rados Jenő építészprofesszor irányításával megindult a restaurálás. Újra kellett faragni a főkapuzat szobrait, a Batthyány tér rendezése során megemelt járószinthez igazították a nyugati kaput. Helyreállították a megrongálódott díszeket. Ma a Szent Anna-templom a Hámon Kristóf és Nepauer Mátyás megálmodta, eredeti formában látható. SZABÓ LÁSZLÓ A mellékoltár részlete 28