Budapest, 1984. (22. évfolyam)

9. szám szeptember - Dr. Geszler Ödön: A Goli kétszáz éve

Budapest számos történelmi, politikai, gazdasági és földrajzi tényező hatására, tudatos vá­rosépítő korszakok eredménye­ként napjainkra világvárossá fejlődött. Ezt bizonyítja az or­szág életében betöltött szerepe, nem utolsósorban a város nagysága és lélekszáma is. Fő­városunk 525 négyzetkilomé­ternyi területén ugyanis több mint kétmillió ember él. Ennyi potenciális utas közlekedési igényét kell napról napra, a változó körülmények közepette is állandóan jó színvonalon megoldani az 1968. január 1-én megalakult Budapesti Közleke­dési Vállalatnak, amely a Fővá­rosi Villamosvasút (FVV), a Fővárosi Autóbuszüzem (FAÜ), a Helyiérdekű Vasút (HÉV) és a Fővárosi Hajózási Vállalat (FHV) egyesüléséből jött létre. Az egyesítést elsősor­ban közlekedéspolitikai szem­pontok indokolták. Egységes irányításra, összehangolt üzemre volt ugyanis szükség a jól funkcionáló, integrált tö­megközlekedési hálózat — gyorsvasúti alaphálózat és az arra épülő felszíni vonalak rendszere — és az egyes ágaza­tok nélkülözhetetlen e­gyensúlyának, hatékony koo­perációjának kialakításához. Az összevonás indokai között eléggé előkelő helyen szerepelt az a tény is, hogy a tömegköz­lekedés fenntartására, illetve fejlesztésére rendelkezésre álló anyagi erőket hatékonyabban lehessen felhasználni. Vajon napjainkban milyen intézkedésekkel próbálja ezt a hatékonyságot az elért szinten tartani, illetve a lehetőségekhez képest esetleg emelni is az idő­közben — 1973. január 1-től — a metróval is kibővült BKV? Kezdjük egy aktuális témá­val, a KRESZ július 1-én beve­zetett módosításával. A közle­kedésrendészeti szabályozás­nak is követnie kell a társadal­mi gyakorlatot, az élet változá­sait. Enélkül a szabályok nem volnának képesek megfelelően szolgálni a közlekedéssel szem­ben támasztott társadalmi, gaz­dasági érdekeket. A változáso­kat az is indokolta, hogy a nemzetközi érintkezést tekintve előnyös, ha egy-egy ország ha­tárát átlépve az autósoknak nem kell eltérő közlekedési sza­bályokhoz igazodni. Már az e­lőző módosítás alkalmával is figyelembe vettük az 1968-as bécsi nemzetközi egyezménybe foglaltakat. Ezek az elvek lehe­tőséget teremtettek arra, hogy különböző országok egysége­sen alakítsák ki közlekedési szabályaikat, a jelzőeszközö-30 Paragrafus és technika A BKV erőfeszítései a tömegközlekedés javításáért ket, a táblákat és a gépjármű­vek műszaki követelményeit. E konvencióhoz csatlakozott ha­zánk is, így elmondható, hogy a mi szabályainkkal szinte mindenhová biztonságosan el lehet autózni. Fővárosunk lakosságának 85 százaléka veszi igénybe a kü­lönböző tömegközlekedési jár­műveket, ez naponta közel 5 millió utazás. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy olyan új, nemzet­közileg egyeztetett KRESZ be­vezetését kellett szorgalmazni a Budapesti Közlekedési Válla­latnak, amelynek segítségével biztosítható a tömegközleke­désnek a fenti adatokból is be­látható szükségszerű prioritá­sa. Itt rögtön el kell oszlatnunk egy tévhitet: ez az előny nem a vállalat által üzemeltetett jár­műveknek, hanem az azokat igénybe vevő utasoknak szól. Nézzünk át most — termé­szetesen csak érintőlegesen — néhány olyan ajánlást, melyet a BKV KRESZ javaslattevő bi­zottsága dolgozott ki és terjesz­tett elő. Tette ezt (mint a fővá­rosi közlekedésben leginkább érdekelt fél) elsődlegesen a tö­megközlekedés további javítá­sa érdekében. Az autóbusz-közlekedés gyorsítása érdekében javasolta a vállalat, hogy a közúti jelző­lámpák mellett elhelyezett kie­gészítő lámpa zöld helyett fehér fénnyel világítva tartalmazza a BUSZ feliratot. Ezenkívül egy kiegészítő jelzőlámpát is elhe­lyeznek annak érdekében, hogy a buszsávból jobbra kanyarodó jármű számára is lehetővé te­gyék a kanyarodást, a buszok szabad jelzésével egy időben. Ennek hiányában ugyanis az e­lőttük veszteglő gépkocsik aka­dályozták a BKV járműveit a speciálisan számukra biztosí­tott előny kihasználásában. A buszsávon ezentúl — az eddigi 7-től 10 óráig tartó időszak he­lyett — egész nap, időbeli kor­látozás nélkül csak autóbuszok közlekedhetnek. A Kossuth Lajos utcában, a Rákóczi úton, a Dózsa György úton és a So­roksári úton létesített sávokban haladó járműveken ugyanis sokkal többen utaznak, mint egy ugyanilyen hosszúságú, de kevésbé frekventált útszaka­szon. Fontos változás az is, hogy ezután a villamospótló autóbu­szok a villamosmegállók járda­szigeteit balról is elkerülhetik, s a burkolt villamospályán ezu­tán folyamatosan is haladhat­nak. Magyarán szólva, aki ezentúl V betűvel ellátott autó­buszt lát, számítson arra, hogy az „villamosként fog viselked-

Next

/
Oldalképek
Tartalom