Budapest, 1984. (22. évfolyam)

8. szám augusztus - Bartha Zoltán: Az építőművész

Preis "-t. Tervével a későbbi években Párizsban, Londonban, Münchenben és Bécsben is nagy sikert aratott. 1904-ben a pesti Műegyetemen építészoklevelet nyer, és megnyitja Budán irodáját. Ez az év azért is fontos életútján, mert ekkor kezdi meg „felfedező" barangolásait hazánk jellegzetes néprajzi tájegységein, hogy a nép építőművészetét tanulmányozza. Egyedül vág Erdély isten háta mögötti kis falucskáiba. Kalotaszeg vidékén találkozik Malonyay Dezső szervezett csoportjával, kik körükbe vonják, s velük együtt gyűjti és méri föl a népi építőművészet alkotásait. A Malonyay szerkesztésében megjelenő ötkötetes mű, A magyar nép művészete első két kötete jelentős mértékben Medgyaszay munkája. Itt ismerkedik a gödöllői művésztelep tagjaival, kiknek munkásságát később nemegyszer igénybe veszi az épületek dekorálásánál. így kerül sor a két, nevezetes gödöllői műteremház építésére. Mindkét épület, alapelrendezésével, külső megjelenésével, szerkezeti újdonságaival kora legkiválóbb alkotásai közé sorolható. A korszerűség és népi hagyomány magas szinten ötvöződik bennük. Csak azon szomorkodhatunk, hogy az illetékesek hanyagsága és tudatlansága miatt az egyik épület összedőlés előtt áll, míg a másikat barbár következő években már Bécsben és Csernovicban dolgozik. Bécsben először Baurath Bressler műtermében Windischgrátz herceg palotáját tervezi, azután Jan Mracek társaként, majd a szociális gondolkozásáról híres Hubert Gessnerrel a nevezetes Arbeiterheim épületegyüttesét. Csernovicban az ottani színház terveit készíti, társával, F. Morgan építésztanárral. Később Berlinbe megy, s a nagy hírű Erdmann műtermében ül rajzasztalhoz. 1900-ban beiratkozik a bécsi Műegyetem építészeti szakosztályára. Pályázat útján elnyeri az „Akademie der Bildenden Künste" ösztöndíját, s egyben a „Spezialschule für moderne Architectur" rendes hallgatója lesz. Ez a szecesszió híres mesterének, Wagner Ottónak mesteriskolája. Még egyetemista, amikor tervpályázat alapján megbízzák a hadügyminisztérium wien-breitenseei, majd a wien-meidlingi törzstiszti kaszinó, kápolna, lovarda stb. (öszszesen 32 katonai épület) homlokzatának tervezésével. Első szigorlata után 1902-ben átiratkozik a budapesti kir. József Műegyetem III. évfolyamára. Bevégezvén a bécsi Akadémia mesteriskoláját (1903), a Gellérthegyre képzelt nemzeti panteon tervével — melyet a budapesti Szépművészeti Múzeum megvásárolt — elnyeri az Akadémia nagydíját a „Gundel Medgyaszay István Balatonöszödön, 1904. Családi ház a Gellérthegyen, 1921. A Lórántffy Zsuzsanna úti volt református leánylíceum. Részlet Benkó Károly tanítványaival, 1890. 21